Az eredetileg 2020 szeptemberére tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani egy évvel. Így Budapest végül 2021. szeptember 5. és 12. között adott helyet a katolikus világeseménynek. A NEK harmadik napjára emlékezünk vissza összefoglalónkban.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus harmadik, a békét fókuszba állító napján, szeptember 7-én a reggeli laudest Ternyák Csaba egri érsek vezette a budapesti Hungexpón. A zenei szolgálatot a Chemin Neuf Közösség végezte.
Jézus mindig az Atya akaratát kereste, ez volt az ő békéjének záloga. Ma mi is az Atya közelségében keressük a békességet. Amikor béke van, akkor életünk folyása egyenletes, harmóniában élhetünk, fejlődés, felelősségvállalás jellemzi környezetünket is – mondta szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek, rámutatva: szívünk békéje kihat a társadalom lelkiállapotára is. Ha béke van az emberek szívében, a népek között is könnyebben uralkodik a bizalom és az együttműködés. A békétlenség és az acsarkodás viszont nemcsak a népek életét teszi pokollá, de személyes kapcsolatainkat is megmérgezi. Az érsek rámutatott:
A zsolozsma reggeli dicsérő imaórájáról a teljes beszámoló IDE kattintva olvasható.
*
A kora reggeli imaórát követően Gérald Lacroix bíboros, Québec érseke tartott katekézist. A békéről és a kiengesztelődésről szóló előadásában a drogok és az erőszak által megnyomorított kolumbiai szegények között végzett szolgálatáról is beszélt.
A bíboros katekézise elején közös meditációra hívta a jelenlévőket. Az egység a kegyelemből ered, az Eucharisztia tiszta, ingyenes, szabad, szomjúságot csillapító, mélyből előtörő forrásából, Isten szívéből, szeretetéből. Ez a forrás pedig kimeríthetetlen, végtelen, örökkévaló, ingyenes; bátran járulhat hozzá mindenki, aki a békére szomjazik. Elsimítja az ellentéteket, felébreszti a szeretetet, megerősít abban, hogy a béke követeivé válhassunk.
– mondta a bíboros.
„Ne feledjük, a körülöttünk élők Isten családjához tartoznak, s az eucharisztia ünneplése egységet, mélyebb közösséget hoz létre velük” – hangsúlyozta. „Ez a Lélek belső kegyelmének legtökéletesebb megnyilvánulása”; „menjetek, adjátok táplálékul magatokat az embereknek!” – biztatott Ferenc pápát idézve a bíboros.
Gérald Lacroix bíboros katekézise IDE kattintva érhető el.
*
A harmadik nap tanúságtevője Louis Raphaёl Sako bíboros, bagdadi érsek, káld katolikus pátriárka volt, aki a káld katolikus egyház történetét és spiritualitását mutatta be. Iraki egyházi vezetőként beszélt a béke jelentőségéről, a hit megvallásáról, a politika és a vallás szétválasztásának fontosságáról.
Minden keresztény feladata a béke megteremtése, hiszen Jézus maga is így köszöntötte tanítványait a feltámadása után: „Béke legyen veletek!” Ez a mondat különösen hangsúlyos a szentmisében, többször is elhangzik, nem véletlenül. Béke nélkül nincs élet, szabadság, stabilitás – hangsúlyozta a bíboros.
A bagdadi érsek beszélt arról is, hogy Ferenc pápa 2021. március 5–8. közötti iraki látogatásának óriási ereje volt. Megerősítette az üldözött iraki keresztény Egyház hitét, megújította a reményüket, támogatta őket, hogy újjáépítsék a bizalmat honfitársaik iránt. A keresztényeknek azóta nagyobb megbecsülésben van részük, és hittel vallják, hogy mindnyájan testvérek. A pápa üzenete megérintette az irakiak szívét is, érzékelni lehet a változást a mindennapokban. Egy imám szavait idézte, aki azt mondta: „Önök, keresztények egy részét képezik a mi közösségünknek. Közös dolgaink vannak, testvérek vagyunk.” A pátriárka örömét fejezte ki, hogy a keresztényeknek az irakiakkal immár közös álma lett, hogy békében, stabilitásban, méltóságban éljenek.
Sako bíboros végül kiemelte: az eucharisztikus kongresszus feladata, hogy minden keresztény mélyítse el egységét Krisztussal, közösséget teremtsen, egységet hozzon létre a többi kereszténnyel, hiszen az eucharisztia ünneplése osztozás és együttlét.
A káld pátriárka tanúságtételéről ITT olvashatnak bővebben.
*
A szentmisét ezen a napon a Fülöp-szigeteki José Serofia Palma cebui érsek mutatta be a Hungexpo A pavilonjában, vele miséztek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is. A szentmise szónokának prédikációja középpontjában is a béke állt, melynek hiánya az ukrajnai háború kirobbanását követően még fájóbb lett, így szavai – ha lehetséges – ma még aktuálisabban csengenek. A szentmisén zenei szolgálattal közreműködött a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, vezényelt Sapszon Ferenc Kossuth-díjas karnagy.
José Palma érsek szentbeszédében leszögezte: valódi békét egyedül Isten tud adni. Ha Isten békéje betölti a lelkünket, az abból fakad, hogy az ő családjának részei vagyunk. Ugyanakkor arra is rámutatott: a béke nem jelenti a fájdalom és a szenvedés hiányát, hanem Isten jelenlétének felismerését a fájdalomban és a szenvedésben. A napi evangéliumban (Mt 10,28–33) az Úr arra biztatja apostolait, hogy a szenvedések, üldözések ellenére se féljenek, ne aggódjanak. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy az Atya szeretett gyermekei vagyunk, semmilyen fájdalom, szenvedés nem tudja kiűzni belőlünk azt a békét, ami Isten szívéből fakad.
A cebui érsek megemlékezett a kassai vértanúk liturgikus emléknapjáról is. Ennek kapcsán kifejtette: a béke mint Isten családjához való tartozás és a béke mint Isten jelenléte a fájdalomban és a szenvedésben, tökéletesen megvalósult az ő életükben.
(Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus meghívott előadói közül Cebu hat nyelven beszélő érseke tette meg a legnagyobb távolságot, 11 ezer kilométert, hogy velünk lehessen.)
A részletes beszámoló a szentmiséről ITT érhető el.
Fotó: Merényi Zita, Lambert Attila
Magyar Kurír
(he)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »