Épp egy éve, 2020. március 21-én nevezte ki Zuzana Čaputová köztársasági elnök Igor Matovičot miniszterelnöknek. A következő napokban fog előlni, hogy továbbra is miniszterelnök marad-e. A DenníkN tegnapi írásában részletesen elemzi, milyen viszályok vezettek a jelenlegi kormányválsághoz.
Mint írják, már az egy évvel ezelőtti koalíciós szerződés aláírásakor feltűnt Igor Matovič (OĽaNO) öntörvényűsége, aki elkésett az elnöki palotában megrendezett ünnepélyes kinevezésről – mert elaludt. Azt pedig, hogy a koalíció kezdettől fogva nem fog zökkenőmentesen működni, már a koalíciós megállapodás aláírását megelőző tárgyalások is megmutatták.
A koalíciós pártok (OĽaNO, Sme rodina, SaS és a Za ľudí) már 8 nappal a kormány kinevezése előtt megállapodtak a koalíciós szerződés tartalmáról, erről maga Igor Matovič tájékoztatta a sajtót. Pár órával előtte azonban még komoly nézeteltérések voltak Richard Sulík (SaS) és a leendő miniszterelnök között. A viszályt az okozta, hogy Matovič napokig hitegette Sulíkot a pénzügyminiszteri pozícióval, aki ezzel számolt is. A gond nem azzal volt, hogy Sulík ne tudta volna elfogadni a tényt, hogy nem lehet pénzügyminiszter – hiszen a választási eredmények tükrében ezzel számolt (az OĽaNO 25 százalékot, az Sas pedig valamivel több, mint 6 százalékot szerzett).
A kormányra lépést követő hetek már a járvány elleni küzdelemmel teltek. A következő nagyobb összetűzés Sulík és Matovič között tavaly húsvét előtt következett be. Sulík, mint gazdasági miniszter erősen kritizálta a miniszterelnök kijárási tilalommal és a járványvédekezéssel kapcsolatos szigorításait. Nehezményezte, hogy pár száz megbetegedés miatt lezárják a gazdaságot, a vállalkozók megsegítésére pedig nem fordítanak kellő figyelmet.
Elkezdődött köztük a széles nyilvánosság előtti adok-kapok. Április végén Matovič Facebook-bejegyzésében már arról írt, hogy a kormányra lépés óta nem telt el egy nap sem, hogy valaki az SaS-ből ne rúgott volna bele a saját kormányába.
Emlékeztetőül: Iveta Radičová kormánya megbukott, mert az euróvédőgátról szóló szavazást összekötötte a kormány iránti bizalmi szavazással. Érdekesség, hogy akkor Matovič a mentőcsomagot ellenző SaS elnökével, Sulíkkal együtt nemmel szavazott. A miniszterelnök kritikáira akkor az SaS képviselői reagáltak, azzal, hogy kellő távolságtartással tekintenek ezekre a kijelentésekre és nem szándékoznak kilépni a kormányból.
Amikor a járvány első hulláma elcsitult, a felek közti nézeteltérések is elsimultak. Mindkét fél ígéretet tett, hogy konfliktusaikat kormányon belül próbálják megoldani, és nem fogják a széles nyilvánosságot ezzel terhelni. A másik két koalíciós párt (Sme rodina és a Za ľudí) próbálták magukat a konfliktusokból kivonni. Annál is inkább, mivel a legkisebb koalíciós partner épp belső válsággal volt elfoglalva alapítója, Andrej Kiska kilépése miatt. De már akkor megfogalmazódtak olyan hangok a párton belül, hogy Matovič nem tekinti őket egyenrangú partnereknek. Az első jelentősebb megnyilvánulásuk Boris Kollár diplomamunkája körüli botrányt követően volt, akit június végén lemondásra szólítottak fel. Akkor Igor Matovič (aki később szintén érintett lett a plagizációs botrányban saját diplomamunkája kapcsán) kiállt koalíciós partnere mellett.
A nyári koalíciós viták elcsitultak, viszont az ősz beköszöntével újabb és sokkal mélyebb társadalmi és politikai válság éleződött ki.
A miniszterelnök plágiumbotrányát követően elmérgesedett a helyzet Matovič és a médiák között is. Hűvös lett a kapcsolata a köztársasági elnökkel is, akivel egész nyáron nem találkoztak. Matovič Čaputovát hibáztatta a fertőzöttek folyamatosan emelkedő száma miatt, mert a köztársasági elnök visszaküldte azt a törvényt, amellyel lehetővé tette volna, hogy a külföldről hazatérő állampolgárokat ellenőrizhesse és követhesse a közegészségügyi hivatal.
A járvány végül újra elmélyítette a Sulík és Matovič közti nézeteltéréseket. Október közepére erőteljesen berobbant a járvány. A járványügyi válságstáb kérte az éttermek és fitnesstermek bezárását. Ez ellen felszólalt Sulík, aki a Facebookon osztotta meg véleményét „Nulla EQ” címmel írt bejegyzésében. Válaszul
Sulík viszontválaszában nehezményezte, hogy a kormány nem rendelkezik biztos adatokkal a járvány terjedésének tekintetében, és „csak csípőből tüzelnek. Hozzá kell tenni, a későbbi járványhelyzet igazolta a szigorítások, a bezárások létjogosultságát.
Ezt követően rövid ideig békés időszak következett. Az SaS támogatta a miniszterelnök országos, tömeges tesztelésének ötletét október és november fordulóján. Ám a tömeges tesztelés eredményessége elmaradt a várttól, és a miniszterelnök már november közepén újabb kreatív ötletelgetésbe kezdett a járvány visszaszorítása érdekében – ám azok többnyire mind a tömeges, antigénalapú-teszteléshez kötődtek.
Következett a decemberi három hétvégén megvalósuló tömeges tesztelés ötlete, amelyet azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint a központi válságstáb sem hagyott jóvá – hiába próbálta a miniszterelnök ezt másképp interpretálni.
A többi már a közelmúlt. Matovič állandó vádaskodása, hogy Sulík nem vásárolt elég tesztet, (ahhoz a december folyamán történő tömeges teszteléshez, amelyet jóvá sem hagytak). Sulíkot sírásónak nevezte, sőt, lehülyézte a gazdasági minisztert, koalíciós partnerét. Emlékezetes pillanat volt az is, amikor sírástól elcsukló hangon adott rádióinterjújában azt mondta, Sulíknak nem számítanak az emberi életek.
Igor Matovič kormánya épp egy éve lépett kormányra elvitathatatlan eredményekkel. A miniszterelnök mozgalma, az OĽaNO az első olyan politikai szereplő, amelyik 2002 óta jobb eredményt ért el a parlamenti választásokon, mint a Robert Fico által vezetett Smer. Szlovákia újkori történelmében a legerősebb parlamenti támogatottsággal bír a négypárti koalíció. Ezt megelőzően csak Mikuláš Dzurinda első kormánya rendelkezett alkotmányos többséggel, 93 parlamenti képviselővel. Matovič kormánya még ezt is felülmúlta két képviselővel.
Ennek ellenére, egy évvel a kormány megalakulása után válságban van a kormány, és ebben a formában nem maradhat. Vagy lemond a miniszterelnök és vele együtt néhány miniszter, vagy kilép a kormányból néhány párt – amely az egész kormány bukását jelentené.
Az is igaz, hogy egyetlen kormány sem lépett hatalomra ilyen nehéz körülmények között. A világjárvány a legnagyobb tragédia a második világháború óta, és az ország több ezer állampolgárának halálát okozta eddig. A kabinet hivatalba lépésekor a köztársasági elnök felszólította a kormány tagjait, elsődleges feladatuknak az emberéletek megmentését tekintsék.
Az embereket nem sikerült megmenteni a járványtól, és ehhez a kormány rossz döntései is hozzájárulhattak. A konfliktusok gyakran a legmagasabb, miniszteri szinteken merültek fel. A miniszterelnök az első pillanattól kezdve vitában volt az ellenzékkel, később konfliktusba került a koalíciós partnerével, majd a médiával, végül a tudóstársadalom egy részét is magára haragította. Matovič januárban az oltásokat sürgető szakembereket hazugoknak nevezte, akik politikai haszonszerzésből kritizálják a kormányt, és az „emberek sírján táncolnak”.
A kormány első éve tehát konfliktusoktól volt terhes, és ezzel a viszállyal kezdi kormányzásának második évét is – amennyiben a jelenlegi kormánykoalíció egyáltalán megmarad.
SzE/DenníkN
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
