Minap egy ’56-os Corvin közi veterán azt mondta nekem: „nekünk még a kommunistákból is a legpocsékabb jutott”. Azt, hogy mennyire igaza, van Horn Gyula unokahúga, Havas Szófia, az MSZP nőtagozatának vezetője igazolta az orosz állami tévében tett kijelentéseivel.
A szocialista politikus azt állította: CIA által szervezett antiszemita pogrom volt az 1956-os szabadságharc, házról házra járva gyűjtötték be a zsidókat és a kommunistákat. A forradalmárok volt nácikból álló „diverzáns alakulatokból” álltak, akik „fasiszta-ellenforradalmi puccsot” akartak előkészíteni.
A gyomorforgató és minden valóságot nélkülöző kijelentésekből a legszebb Kádár-kori Népszava szalagcímek köszönnek vissza. Úgy tűnik, hogy az MSZMP utódpártjában nemhogy a rendszerváltást, de még az ’56-os forradalmat sem sikerült feldolgozni. A csinos kosztümökről és elegáns öltönyökről mára ugyan eltűntek a vörös csillagos kitűzők, azonban időről időre kikandikál alóluk a jó öreg pufajka.
Havas Szófiának és az őt mentegető párttársainak megemlíteném: az ’56-os forradalom alatt számos zsidó származású honfitársunk is csatlakozott a felkelőkhöz. Elég csak a 15 éves hősi halált halt Szeles Erikát, vagy a kommunista pribékek által kivégzett Renner Pétert megemlíteni.
A szocialistákat azonban mindez nem különösebben érdekli. Összeszorított foggal kilátogatnak minden évben a 301-es parcellába kirakni néhány koszorút, aztán gyorsan iparkodnak is haza eldúdolni az internacionálét és a szovjet himnuszt, felidézni azokat az régi szép időket, amikor még nyíltan ellenforradalomként lehetett beszélni ’56-ról, és lecsukatni azokat, akik ezt nem így gondolták.
Ezeknek a derék szocialistáknak volt pofájuk a forradalom hatvanadik évfordulóján a sajtószabadságért úgy demonstrálni, hogy sötét lelkük nem is annyira mélyén lábbal tiporják a szabadságharc eszméjét, és az egykori hősök emlékét. Nincs persze ebben semmi meglepő: A hős az hős marad, a pufajkás meg pufajkás.
A forradalom emlékének gyalázásába, az MSZP fenegyereke, Szanyi Tibor is beszállt. Mint írta:
Nem hiszem, hogy nemzeti ünnepnek kell tekintenünk egy olyan dátumot, ami roppant mód megosztja az embereket.
Nem kedves Tibor, az említett „dátum” nem osztja meg az embereket. ’56-ról legfeljebb az MSZP székházának Kádár-kor poshadt szaga által belengett folyosóin vélekednek már csak fasiszta puccsként.
Az MSZP továbbra is megtűri soraiban a gyalázkodó politikusokat, kijelentéseiknek nincsen semmilyen következménye a párton belül. Ehhez persze joguk van. Én viszont arra kérném őket, hogy többet ne vegyék szájukra az ’56-os forradalmat, ne mocskolják tovább a hazájukért és a szabadságért életüket áldozó hősök emlékét, álszent módon pedig ne koszorúzzanak meg mártír sírokat. Elég volt az évtizedek óta tartó színjátékból, tegyék azt, amit a pufajka megkövetel: menjenek ki a szocialista szoborparkba egy üveg vodkával nosztalgiázni, az egykori ÁVH-s gyilkosok emlékét ápolni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
