A Hit és Fény ökumenikus elhivatottságú nemzetközi katolikus lelkiségi mozgalom ukrajnai közösségeinek zarándoklatát július 15. és 21. között tartották Međugorjéban. A közös lelki út 162 résztvevője Kárpátaljáról, Ternopilból, Lvivből (Lemberg), Sztrijből és Ivano-Frankivszkból érkezett a boszniai Mária-kegyhelyre, ahol a Szűzanya évtizedek óta a békére és megtérésre hívja az emberiséget.
A zarándoklat egyik kiemelkedő lelki élménye volt a keresztút elimádkozása a Križevac-hegyen. Az imát Jevhen Fizer, a munkácsi „Az öröm küldöttei” közösség lelkipásztora vezette, aki így osztotta meg gondolatait: „A Križevacra való felmenetel fizikailag nem volt nehéz, de számomra ez az időszak az elfogadás tanulásáról szólt.
Nem esik nehezemre a hegymászás, mert gyakran járok túrázni, de az életben sokszor van, hogy valami nem úgy történik, ahogy szeretném – és az sokkal nehezebb. Ez nehezebb, mint a Križevac. Ilyenkor újra barátaimra nézek, akik nem panaszkodnak, hanem haladnak tovább. Élnek. Ez volt számomra a legerősebb élmény: tanulni tőlük.”
A Jelenések hegyére, a Podbrdo (más néven: Crnica) hegyre vezető zarándoklat során a rózsafüzér dicsőséges titkait imádkozták. Az imát Makszim Oljijnyik, az ivano-frankivszki „A Szeretet ajándéka” közösség lelkipásztora vezette.
A testvéri szeretet különleges tanúságtétele volt az a pillanat, amikor a Cenacolo közösség fiataljai két mozgássérült fiút vittek fel hordágyon a hegy csúcsára. Arcuk – mint a hála ikonja – örömmel ragyogott, szüleik szeme pedig tele volt szeretettel és köszönettel.
Jevhen atya egy másik megrendítő pillanatról is beszélt: „Nagyon megmaradt bennem az egyik fiú, akit a külföldön élő édesapja meglátogatott. Láttam őket a Podbrdón, amint a Szűzanya szobra előtt együtt imádkoztak. Az apa fogta a fia kezét, imára kulcsolta, és együtt mondták a szavakat. Egyszerű, de mély jelenet volt ez. Néha nem is kellenek szavak – csak jelen lenni.
Tanúságtételében Vaszil Pereginec, a huszti „Sziklavár” közösség vezetője úgy fogalmazott: „szeretném megköszönni Istennek, hogy fel tudtam menni mindkét hegyre, és hogy olyan jó embereket küldött mellém, akik segítettek ezen a nem könnyű úton. Olyan érzésem volt, mintha nem is a hegyre mennék fel, hanem angyalok emelnének…”
A zarándokok minden este együtt imádkozták a rózsafüzért, részt vettek a szentmisén és a szentségimádáson. Vasárnap a többi zarándokkal együtt közös szentmisén vettek részt, amelyen Vaszil Ivaniv, a ternopili „Mária gyermekei” közösség lelkipásztora mondott szentbeszédet.
A zarándokok Ukrajna békéjéért, családjaiért és szívük belső békéjéért ajánlották fel fáradozásaikat és próbatételeiket.
Maricska Brovdij, a „Sziklavár” közösség tagja egy Međugorjéban írt verssel fejezte ki háláját: „Egek Királynője, illatos virág, veled nem félek a haláltól. (…) Te kulcs vagy a kincshez és csónak az élethez. Isten Anyja, Édesanyám, ragyogj fölöttünk, Öröm Csillaga! Világítsd meg az utat (…)
Forrás: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye
Fotók és kisfilm: Kis Erika és „Az öröm küldöttei” közösség barátja (Munkács)
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
