„Serkenj fel, aki aluszol és támadj fel a halálból és felragyog tenéked Krisztus.” (Efézus 5, 14)
Milyen jó volt Lázárnak, nem kellett erőlködnie, hogy felébredjen, bomló teste életre keljen. Mozgásképessé vált, igaz, a sír szájáról a követ kívülről kellett elvenni. A gyolcsot sem maga tekerte le testéről, abban is segítettek.
Természetesen ez mind Jézus parancsára, utasítására történt. „Monda nékik Jézus: Oldozzátok meg őt, és hagyjátok menni.” (Jn 11, 44) Lázár nem támadhatott volna fel Jézus nélkül!
Alszol. Nem azért, mert álmos vagy, elfáradtál. Alszol, mert menekülsz a valóság elől. Az alvással kizárod az élet, a külvilág hatását… Menekülsz, bújkálsz a valóság elől, ezért alszol.
Isten gyermekei nem alhatnak! Te sem alhatsz, nem álmodozhatsz! Ébresztő!
Úgy érzed, halott vagy lelkileg, nincs már benned öröm, buzgóság, ének és hála, kihűlt a szíved! Elkopott az első szeretet. Lehet, de a lelked még mindig Istené! Ő pedig nem szánta halálra a lelki életedet!
Ébresztő! Az Úr Jézus szólít, Ő ébresztget csüggedésedből, keserű menekülésedből. Ne aludj, az alvással nem oldódik meg semmi! Csupán közömbösséget színlelsz és azt hiszed, sikerül hátat fordítani szomorú életednek.
Nyitva van a szemed, jársz-kelsz, dolgozol, nem teszed fejed a párnára, tehát nem alszol… Védekezhetsz így.
De feladtad a küzdelmet, lemondtál a szépről, Isten ígéreteiről, reménytelenül éled mindennapodat és lelkileg, testileg csak vonszolod magad. Ez az alvás és ennek a vége a magad választotta halál. Isten azt akarja, hogy aktív légy a lelki életben is! Azt várja tőled és tőlem, hogy addig, amíg testi-földi életünk tart, addig szolgáljuk Őt. Dicsőítve magasztalva, gyönyörködjünk Őbenne, tetteiben.Vegyük észre az embereket, környezetünket, segítsünk, szolgáljunk, adjunk abból, amit adott, amit mi is ingyen kaptunk Tőle.
Ne mondd, hogy nincs semmid, ne mondd, hogy kiszáradt az életed! Jelenleg hol vagy? Eltemetkezel nagy gondjaidba, fájdalmadba, a félelemből ki sem látszol, gyászolsz és nem akarsz feloldódni?
Ez a te nagy bajod most, kedves Olvasóm! Kínok, fájdalmak közben is lehet felemelt kézzel kiáltani, esedezni Istenhez. Sebzett szívvel is lehet imádni Őt. Ez az ÉLET, így érdemes élni! De lehet-e?
Lehet haraggal, lázadozva követelőzni, vádolni Istent… Lehet, s mi megtesszük sokszor. Ő nem csap nyakon, nem húzza meg a füledet… Vár, szeretettel és türelmesen. Rád vár és rám is vár.
Jézus is várt Lázár sírjánál… Nem hagyta a sírban.
Lehet megalázkodni, belátásra, bűnbánatra jutni, lehet sebzett szívvel imádni Őt. Lehet és érdemes. Lehet elfogadni a betegséget, veszteséget, gyászt, nyomorékságot, lehet értékelni és tudomásul venni azt, hogy minden az Ő tudtával történik velem, körülöttem, szeretteimmel.
Isten terve, akarata és módszere titok előttem. Nem értem Őt. De bízom és hiszem, hogy Ő a javamat akarja. Ezért nem szabad aludnom, menekülnöm, és kizárni magam az életből. Minden céllal történik életemben. Neki gondja van rád és rám. Leparancsolja rólad a kötelékeket, rongyaidat… Biztos, hogy embereket használ fel, akik segíthetnek neked megszabadulni a kötelékeidtől, mint Lázárnak is segítettek. De ne felejtsd, Lázár nem kiabált és nem tiltakozott, amikor levették róla a halotti lepelt. Engedelmeskedett Jézus parancsának. „Lázár, jöjj ki!”
Az élet Ura, Isten parancsa ez ma feléd: Jöjj ki az álomból, ne menekülj az alvásba, a halálba! Élned kell! Magasztallak, Életnek Ura, Istenem. Köszönöm hozzám hajló szeretetedet. Segíts felébredni, élni, járni a Te erőddel, Szent Lelked erejével! Köszönöm, hogy még tartogatsz számomra áldást, örömöt, meglepetést. Segíts, hogy vegyem észre, és ébresztgessem azokat, akik alszanak körülöttem! Uram, kérlek áldj meg engem életerővel, kedvvel! Szeretlek, Istenem. Ámen
(Morzsák 4., 2006)
Dr. Tapolyainé Bartha Gizella
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
