EB: 2 ezer milliárdos költségvetés, jogállamisághoz kötött kifizetés – a javaslat szinte senkinek sem tetszik Lajos P. János2025. 07. 18., p – 12:16 Pozsony/Brüsszel |
Előterjesztette az Európai Bizottság az Unió következő 7 éves, 2028-2034-es időszakra szóló költségvetését. A testület 2 ezer milliárd eurót elköltésére tett javaslatot, ami kétharmaddal több, mint a jelenlegi ciklusra előirányzott 1,2 ezer milliárd euró. Az Európai Parlament kevesli az összeget, Szlovákia a mezőgazdaság és a kohézió támogatását hiányolja, Orbán Viktor pedig Ukrajnát látja a sorok között.
Szerdán délután fogadta el az Európai Bizottság, az elnöke, Ursula von der Leyen pedig kora este mutatta be az Európai Unió következő hétéves ciklusra, vagyis 2028-2034-re szóló költségvetésének tervezetét. Pjotr Serafin költségvetési biztos a nyilvános bejelentés előtt tájékoztatta az Európai Parlament költségvetési bizottságát is a költségvetési keret (MFF) tervezetének főbb számairól.
A kiadások elérik majd a 2 ezer milliárd eurót, ami a tagállamok nemzeti jövedelmének (GDP) 1,26 század százalékát jelenti.
Az unió közös költségvetésének nagy része a tagállamok befizetéseiből áll, emellett fontos bevétel az unió területére beszállított árura kivetett vám, ami szintén az unió közvetlen bevételét jelenti. Mivel a legtöbb tagállam nem akar többet fizetni – elsősorban a nagyok – az EB kénytelen volt újabb bevételi források után nézni. A Hvg.hu szerint 5 új bevételi forrást javasoltak, de ezek mindegyike évente csak mintegy tízmilliárd euró pluszbevételt jelent.
3 nagy csomag plusz a tartalék
A kiadási oldalt három fő részre osztanák. Az első, legnagyobb csomagba 865 milliárd eurót tennének, ebből finanszíroznák a regionális és nemzeti partnerségeket, ide tartoznának az eddigi kohéziós és agrártámogatás, a szociális kiadások, a halásza, a határigazgatást és a migráció kezelése. Minden tagállam saját nemzeti tervet készít majd, hogyan szeretné felhasználni a neki jutó pénzt.
A kohéziós programokra ebből a csomagból 218 milliárd euró jutna, ami jelentős csökkenés az eddigi 392 milliárd eurótól, pedig ebből a csomagból érkezik az egyik legtöbb támogatás Szlovákiába is. Az Erasmus+ támogatása viszont 50 százalékkal nő majd, ez a diákok és tudományos kutatók csereprogramjainak támogatására szolgáló keret.
Von der Leyen azt is megerősítette, hogy a jogállamiság betartása továbbra is feltétele lesz az uniós támogatások kifizetésének. Ezt ráadásul a mezőgazdasági kifizetésekre is ki akarják terjeszteni 2028-tól. Ma még az agrártámogatás nem tartozik ebbe a körbe, így például Magyarországon hozzájutnak a gazdák a támogatásokhoz, pedig a Fidesz-kormány lépései miatt több más uniós programban befagyasztották a Magyarországnak járó támogatásokat.
A második nagy csomagba, a versenyképességi alapba 410 milliárdot tenne az Európai Bizottság. A Globális Európa alap 200 milliárd eurót tartalmazna, ezt a tagjelölt országok uniós tagságra történő felkészítésére lehet fordítani.
Ez azt mutatja, hogy a Bizottság az új költségvetési ciklus végéig, vagyis 2034-ig nem számol az Unió bővítésével, vagyis új tagállammal. Von der Leyen szerint, ha időközben egy új ország csatlakozna az EU-hoz, akkor az egész hétéves költségvetést felül kell vizsgálni és a tagállamoknak kell döntést hozniuk a módosításról.
A három nagy pillér mellett az EB 100 milliárd eurót tenne Ukrajna újjáépítésére és az ellenállóképesség erősítésére. Ebbe az alapba a jelenlegi ciklus felénél már tettek 50 milliárd eurót, a tagállamok vezetőinek jóváhagyásával. További nagy tétel a tartalékalap, amelybe 400 milliárd eurót tenne az EB elnöke. Ezt az előre nem látható helyzetek kezelésére lehetne fordítani. A csomagokon felül fennmaradó összegből az uniós adminisztrációt működtetnék.
Szinte senkinek sem tetszik
Ez még csak az első javaslat, a költségvetés elfogadása még akár két évet is igénye vehet. Az biztos, hogy nem lesz egyszerű menet, mivel az Európai Parlament már most éles kritikát fogalmazott meg. A költségvetésre ugyanis rá kell bólintania az Európai Tanácsnak, vagyis a tagállamok vezetőinek, és az Európai Parlamentnek is.
Az EB szerdán bemutatta a költségvetés tervezetét a EP költségvetési bizottságában. A 2 ezer milliárdos költségvetés, ami a tagállamok GDP-jének az 1,26 százaléka, a képviselők szerint nagyon kevés. A jelentéstevők rámutattak a Bizottság javaslatának egyik alapvető hibájára: az éves bruttó nemzeti jövedelem mindössze 1,26%-át kitevő költségvetési keret az inflációt is beszámítva a stagnálás irányába mutat. A tervezet nem biztosít elegendő forrást a versenyképesség, kohézió, mezőgazdaság, védelem, klímaalkalmazkodás és fenntartható gazdaság kulcsterületeire.
Akárhogy csomagoljuk be, valójában beruházási és kiadási befagyasztásról van szó. Ez csak a status quo fenntartása, amelyet a Bizottság korábban mindig elutasított
– figyelmeztettek a költségvetés parlamenti jelentéstevői.
Veszélyben a kulcsprogramok
Az EP már korábban is aggodalmát fejezte ki a javasolt szerkezettel kapcsolatban, amely szerintük veszélybe sodorhatja a sikeres, jól működő programokat azáltal, hogy „ernyőalapokba” olvasztja őket. A képviselők különösen aggasztónak tartják azokat a javaslatokat, amelyek gyengítenék a régiók és helyi önkormányzatok szerepét az alapok kezelésében, vagy a gazdákat régiókkal, illetve régiókat kormányokkal állítanák szembe.
Siegfried Mureșan (EPP, Románia) kijelentette:
Nem fogadunk el olyan költségvetést, amely széttöredezett nemzeti terveket támogat az uniós célkitűzések helyett. Európának közös vízióra van szüksége – nem 27 külön bevásárlólistára.
A szlovák külügy a kohéziót és a mezőgazdaságot erősítené
Az Európai Unió új költségvetésének a kohézióra, a mezőgazdaságra kell épülnie, és megfelelően kell reagálnia az új kihívásokra – jelentette ki Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter a TASR állami hírügynökség szerint. Szlovákia negatívan értékeli az Európai Bizottság tervezetében a hosszú távú és bevált politikák finanszírozása, valamint az egyre szaporodó új prioritások közötti eddigi egyensúly jelentős eltolódását. Blanár szerint a kohézió és a mezőgazdaság továbbra is a költségvetés fő pillérét kell, hogy képezzék, mivel közvetlen hatással vannak a régiókra, a vidékre, a foglalkoztatottságra és az élelmiszerbiztonságra is.
Számunkra különösen fontos, hogy megőrizzük az erős kohéziós politikát, és kiálljunk a közvetlen agrárkifizetések teljes konvergenciája mellett is. Elfogadhatatlan, hogy egy szlovák gazda lényegesen kevesebbet kapjon, mint egy másik uniós tagállambeli
– hangsúlyozta Blanár.
A Progresszív Szlovákia ambiciózusabb költségvetést akar
Lucia Yar, az EP Költségvetési Bizottságának alelnöke (PS/RE) hangsúlyozta, hogy az EP-ben egy sokkal nagyobb, igazságos és a válságokra reagálni képes, a jövőbe fektető költségvetésért dolgoznak. Ő kevesli a biztonságra fordítható összeget is. Kollégája, Ľubica Karvašová (PS/RE), a régiófejlesztési támogatást növelné. „A régióknak szánt uniós források átalakítása biztosan kevesebb pénzt jelentene a régófejlesztés számára” – kifogásolta a költségvetést Karvašová. Hangsúlyozta: a kohéziós politika kulcsszerepet játszik Szlovákia számára, hiszen a régiókban megvalósuló beruházások 80%-a uniós forrásokból származik.
Nem látom a javaslatban a kellő szándékot arra, hogy a régiók és önkormányzatok közvetlenül férhessenek hozzá az uniós forrásokhoz – pedig ők tudják a legjobban, mire van szükség. Kemény küzdelem vár ránk a régiókért
– tette hozzá.
Orbán mindenhol ukránt lát
A magyar miniszterelnök pénteken reagált az uniós költségvetés-tervezetre. A Kossuth rádiónak adott szokásos reggeli interjújában a tervezet kapcsán is Ukrajna gyors felvételével vádolta a Bizottságot. Az ő szakértői azt olvasták ki a tervezetből, hogy a teljes költségvetés negyedét Ukrajna kapná.
Ennek a költségvetésnek egyetlen célja van: Ukrajna ravasz és rejtett felvétele az Unióba
– jelentette ki Orbán a TASR szerint. A magyar kormány már hónapok óta aktív kampányt folytat Ukrajna és az ország uniós csatlakozása ellen, ami megmutatkozik az egyre romló magyar-ukrán kapcsolatokban is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
