Zavarják az európai jobboldaliakat Ferenc pápa menekültekkel kapcsolatos megnyilvánulásai: volt, aki demens vénembernek nevezte őt, más úgy látta, egyszerűen csak nem szereti Európát az egyházfő.
„Demens vénember vagy gazember.” „Lepaktált az őslakosokkal, és nem szereti Európát” – ilyen és ehhez hasonló véleményekkel már az elmúlt hetekben is támadták a pápát egyes véleményvezérek, tehát nem az Orbán Viktor Facebook-oldalán kommentelők az elsők, akik a lehető legszélsőségesebb vádakkal illetik őt amiatt, hogy ő védelmébe vette a menekülteket. Az EU vezetőinek tartott beszédéből úgy tűnik, hogy új humanizmusról álmodik Ferenc pápa, a menekülteknek pedig oltalmat kér, ezt ugyanakkor nyilvánvaló módon a menekültekre értve, azokra, akik erre rá is szorulnak. A katolikus egyház feje továbbá próbálta oldani a politikai feszültséget is, ezért óvott az iszlám erőszakról való beszédtől, és kijelentette: az emberiség elleni alapvető terrorizmusról kellene beszélni.
„Lepaktált az őslakosokkal”
Míg a korábbi pápákkal szemben inkább a nem hívők voltak kritikusok, ezúttal főként keresztény oldalról érkezik a kritika, jellemzően azzal az önigazolásnak tűnő érvvel: csak dogmatikai kérdésekben tévedhetetlen a Szentatya, politikai kérdésekben meg lehet kérdőjelezni a szavait. Eszerint egyes katolikus hívek politikai véleménynyilvánításnak értékelik a pápa szavait a menekültek oltalmáról: míg a jellemzően jobboldali kritikusok inkább szeretnek a migráció veszélyeiről hallani, a pápától most jellemzően nem ezt kapják. Ferenc inkább az elfogadást igyekszik erősíteni, a migránsválság felerősödése közben is arról beszélve: nem minden fekete és fehér, nem szabad elfordulni a szenvedőktől.
A magyar kormány által nemrég lovagkereszttel kitüntetett publicista, Bayer Zsolt például azt írta, a pápa vagy demens vénember, vagy gazember. A Magyar Hírlap munkatársának nem nyerte el tetszését, hogy az egyházfő arról beszélt: iszlámhitűek mellett keresztények is követnek el erőszakos bűncselekményeket.
Az időnként menekültek lábát mosó pápa megnyilvánulásai másokat is felhergeltek: Horaţiu Pepine publicista a Főtér.ro oldalon úgy látta, a pápa egyszerűen nem szereti Európát. A szerző az egyházfő dél-amerikaiságával magyarázta a menekültügyi megszólalásokat, és úgy látta, Ferenc „lepaktált az őslakosokkal”. „Az egyértelműen balos politikai preferenciájú prelátus nem képes elfojtani a történelmi Európa-központúsággal szembeni ellenszenvét, akkor sem, ha jól elrejti őket a keresztény jótékonykodás gúnyája mögé” – ítélkezett Pepine.
Rod Dreher újságíró az American Conservative-on tette fel a kérdést, mi a baj Ferenc pápával, majd meg is válaszolta: szerinte materialista hatásvadászat azt mondani, hogy a gazdaság és nem a vallás mozgatja az iszlám terrorizmust. Bőven találni szegény embereket, akik nem mészárolnak papokat, ahogy azt iszlamisták viszont tették az idős Hamel atyával. A 85 éves papot Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában gyilkolta meg két 19 éves iszlamista, akik az Iszlám Államhoz sorolták magukat. Többeknek a pápa ezt követő reakciója sem nyerte el tetszését. Ferenc arról beszélt: háborúról van szó, de nem a vallások háborúznak. „A vallások nem akarnak háborút, a többiek akarják azt” – jelentette ki az egyház feje.
Volt, aki inkább ateista kereszténynek nevezte magát
Ferenc pápa és a nacionalista jobboldal konfliktusáról közölt cikket a múlt heti Magyar Narancsban alkalmi szerzőnk, Techet Péter is. Ebben arról írt: azután, hogy „a 731 és 741 között uralkodó, szír III. Gergely pápa után, azaz majd’ 1300 év múltán ismét nem európai főpap ül Rómában, kiéleződni látszanak a kereszténység, a katolicizmus európai lényegéről szóló viták. A nevében is az egyetemességet hirdető katolicizmus és a nacionalizmus ellentéte már a XIX. század végi kultúrharcokban megmutatkozott.” Ferenc pápa pedig a cikk szerint a jézusi tanokat képviseli akár Európával szemben is, és Dél-Amerikában egyébként is a katolikus egyház számára a kommunizmus helyett a fasizmus volt a legfőbb ellenfél. A szerző idézte is az Il Fogliót, ami szerint Ferencet a „»mindenért a fehér ember felelős« antikolonialista szemlélete hatja át”. Techet szerint nem új keletű, hogy ha nacionalista célok és keresztényi elvek kerülnek szembe, az európai jobboldal az előbbieket választaná: „a múlt századelő francia antiszemita gondolkodója, a pápától kiközösített Charles Maurras a maga nacionalista kultúrkereszténységét »ateista kereszténységként« írta le”.
Mit tenne Jézus?
Akadnak viszont, akiket zavarnak az egyre keményebb kritikák: Gégény István például a SzemLélek blogon úgy találta, hogy aki nyíltan támadja, mocskolja a pápát, a lemondását követeli, az nem katolikus. A szerző Ferenc krisztusibb, evangéliumibb vonásait emelte ki, miközben úgy látta: II. János Pál ment, „falakat bontott lelőhetetlenül”, XVI. Benedek pedig „az egyház kontemplatívabb arcát képviselte”. (Szerdahelyi Miklós a Katolikus Válaszon viszont leszögezte: nem igaz, hogy akár a legigaztalanabb pápakritika szerzője ne lehetne katolikus.) Böjte Csaba sem örült a szigorú kritikáknak, a pápát elítélő megnyilvánulásoknak: szerinte el kell gondolkozni, Jézus mit szólna vajon a ma élőkhöz, és egyre inkább úgy gondolja, az emberek ma is megfeszítenék Krisztust az őszinte tanításáért. És az egyházfő védelmére kelt az Új Ember főszerkesztője, Kuzmányi István is: szerinte a kritikusok nem is akarják megérteni Ferencet, „nemritkán mintha a bulvársajtó által feldobott »bombahírek« és figyelemfelkeltő címsorok alapján alkotnának véleményt”.
Orbán Viktor kormányfő vasárnap posztolt képet arról: pápai audiencián volt, találkozott a Szentatyával. Úgy tűnik, kommentelői nem a Ferenccel szemben megértők táborát népesítik: a legnépszerűbb, több mint nyolcszázak által lájkolt hozzászólás például ez volt: „A képen látható Európa egyik legkeresztényebb embere, aki Európát védi a muszlimoktól… mellette Ferenc pápa!”
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
