Irán újabb rakétatámadást hajtott végre Izrael ellen, amely során egyik ballisztikus rakétájuk eltalálta a dél-izraeli Ber Šeeva városában található Soroka kórházat. A támadás következtében több személy megsérült, a kórház jelentős károkat szenvedett. Bár Teherán szerint a célpontok kizárólag izraeli katonai és hírszerzési létesítmények voltak, a becsapódás komoly nemzetközi felháborodást váltott ki.
Izrael válaszul bejelentette, hogy a támadásért személyesen Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője a felelős. A védelmi miniszter, Jisrael Kac úgy fogalmazott: „Chameneí már nem létezhet tovább.” Kijelentése szerint az izraeli hadsereg parancsot kapott, hogy cselekedjen ebben az ügyben.
Kazettás bomba és újabb rakétazápor
A csütörtöki támadás nemcsak a kórházat érintette. Izrael több pontját — köztük Tel-Avivot, Ramat Gant és Holont — szintén találatok érték, több tucat ember megsérült. Az izraeli hadsereg szerint legalább tíz rakétát lőttek ki, és az egyik közülük kazettás bomba volt, amelynek egyik töltete egy lakóépületet talált el Ayor városában.
Ezeket az eszközöket a nemzetközi jog vitatott eszközökként kezeli, és alkalmazásuk civilek által lakott területen háborús bűncselekmény gyanúját is felveti.
Körkép-vélemény:
A kazettás bombákban több kisebb töltet van, ezek szóródnak szét becsapódás előtt és robbannak fel. A világ legtöbb országa csatlakozott a kazettás bombákat betiltó nemzetközi egyezményhez. Ennek oka az volt, hogy a szétszóródó töltetek egy kis része nem robban fel azonnal, hanem ott marad a földben, és hónapokkal, akár évekkel később robban fel. A korábbi háború során rengeteg civil halt meg a fel nem robbant kazetták miatt, ezért tiltották be a használatát. Az orosz-ukrán háború miatt azonban ez megváltozott. A nyugat kifogyott a hagyományos 155-mm-es tüzérségi lőszerből, ebben a kaliberben azonban rengeteg kazettás muníció áll rendelkezésre. Az USA már 2023-ban adott át ilyen lőszereket Ukrajnának. Litvánia 2024-ben hivatalosan is kilépett a nemzetközi egyezményből, Észtország, Lengyelország, Lettország és Finnország pedig idén jelezték, hogy ki fognak lépni.
Irán kemény vádakat fogalmazott meg a NAÜ-vel szemben?
Irán diplomáciai offenzívába is kezdett. A külügyminisztérium a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) azzal vádolta meg, hogy Izrael partnereként viselkedik, és ezzel elárulja a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására létrehozott nemzetközi rendszert.
A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi a France24 csatornának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy bár Irán valóban uránt dúsít majdnem katonai szintre, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ténylegesen nukleáris fegyver előállítására törekedne. (Az energiatermeléshez 3-5 százalékos dúsítás kell, az atombombához 90 százalék feletti. Irán 60 százalékon áll – a szerk.)
Légiközlekedés a válság árnyékában
A romló biztonsági helyzet a civil közlekedést is érinti. A Wizz Air légitársaság bejelentette, hogy július 3. és szeptember 15. között felfüggeszti járatait Dubajba és Abu-Dzabiba. Már korábban meghosszabbították a Tel-Avivba és Ammánba tartó járatok felfüggesztését is.
A vállalat közölte: az utasokat a megadott elérhetőségeken keresztül értesítik, és együttműködnek a hatóságokkal annak érdekében, hogy folyamatosan értékeljék a helyzetet.
Az EU kilenc tagállama kereskedelmi szankciókat sürget
A közel-keleti konfliktus újra napirendre emelte Izrael és az Európai Unió kapcsolatát is. Kilenc EU-tagállam — köztük Spanyolország, Írország és Szlovénia — levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy javasolja a kereskedelem megszüntetését az izraeli megszállt területekről származó árukkal.
A levél szerint a Nemzetközi Bíróság 2024 júliusában megállapította: az izraeli megszállás és az ottani telepespolitika nemzetközi jogba ütközik. Ennek megfelelően az EU-nak kötelessége lenne fellépni a helyzet fenntartását elősegítő gazdasági kapcsolatok ellen.
A külügyminiszterek szerint az EU eddig nem tett érdemi lépéseket az ügyben, és felszólították az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét intézkedéseket a helyzet rendezésére.
Mélyül a válság
A jelenlegi konfliktus messze túlmutat a rakéták csapásain. A közvetlen katonai összecsapások, az atomprogram körüli bizalmatlanság, a civil célpontok elleni támadások és az uniós kereskedelempolitika körüli vita mind egy mélyülő és nemzetközivé váló válság képét rajzolják ki.
Miközben Izrael a védekezésből átcsapó megtorlást fontolgatja, Irán nemcsak katonai, hanem diplomáciai hadszíntéren is támadásba lendült. Az Európai Unió pedig egyre nehezebben tudja összeegyeztetni politikai érdekeit, jogi kötelezettségeit és gazdasági kapcsolatait a térségben. (Például Franciaország gazdasági érdekei, főleg az olcsóbb iráni olaj miatt lényegében Izraellel szemben pozicionálja magát – a szerk.)
A következő napok döntőek lehetnek a Közel-Kelet jövője, és az EU globális szerepének szempontjából egyaránt.
Reuters, AP, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Oded Balilty
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
