Mi értelme volt kevesebb mint egy évvel az országgyűlési választások előtt belenyúlni a Fejér megyei 4-es számú választókerület működésébe a kormányzat részéről, azaz miért kezdődött meg Dunaújváros ostroma 2021 májusában? Mi szükség volt arra, hogy bármilyen társadalmi, illetve önkormányzati szintű egyeztetés nélkül kijelöljenek a Székesfehérvár-Budapest tengelyen egy különleges gazdasági övezetet, megyei szintre emelve ezzel az iparűzési adóból származó bevételek szétosztását? Vagy esetleg a Fidesz sem gondolta volna, hogy az ellenzék ilyen egységesen és gyorsan reagál?
Ahogy arról beszámoltunk, tegnap a teljes ellenzéki oldal felvonult Dunaújvárosban. Hogy milyen komoly volt az erődemonstráció, azt jól jellemzi, hogy két ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Jakab Péter (Jobbik) és Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd), valamint két pártelnök, Gyurcsány Ferenc (DK) és Tóth Bertalan (MSZP) is jelen volt a sajtótájékoztatón, de Orosz Anna (Momentum), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom), Keresztes László Lóránt (LMP) is személyesen támogatta a térség országgyűlési képviselőjét, Kálló Gergelyt (Jobbik), valamint Dunaújváros szintén jobbikos polgármesterét, Pintér Tamást.
A kihívás is komoly, ugyanis a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke szintén kedden egyértelműsítette, Iváncsa, Rácalmás, Adony és Kulcs területén különleges gazdasági övezetet hoznának létre, az adóbevételekből pedig kihagynák a többi települést, mintegy kiszakítva ezeket a településeket a megye szövetéből. Ami nyilvánvaló módon elvi szinten sem lehetséges, nemhogy a gyakorlatban, hiszen a települések, illetve a lakosok egymással gazdasági, logisztikai, kereskedelmi kapcsolatban állnak. Szintén kérdéseket vet fel, hogy lehetne megoldani 3000-3500 új munkavállalónak az elszállásolását, ugyanis jelenleg a térségben nem jellemző a munkanélküliség.
De vajon lehet-e valóban egy „otromba” fideszes bosszú áldozata Fejér 4. amiatt, mert a központ, Dunaújváros vezetése, valamint a térségben parlamenti mandátumot szerző képviselő is ellenzéki? Könnyen lehet. Másrészről komoly milliárdokról van szó: az SK Innovation 681 milliárd forintos zöldmezős beruházással legnagyobb európai egységét építené fel Iváncsán.
Mindezt úgy, korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok Program keretében ezeket a beruházásokat Dunaújvárosnak ígérte… Csak ugye, a demokrácia közbeszólt.
Perkátától többet már nem tudnak elvenni – fogalmazott portálunknak Oláh István, a település ügyvezető polgármestere. Szerinte a legnagyobb probléma a források elosztása körüli bizonytalanság. Perkátáról is sokan járnak dolgozni Székesfehérvárra és a Dunaújvárosba, de mivel a településnek nincs nagyipara, a bevételeik csak a kisvállalkozásokból származnak. S koronavírus-járványra hivatkozva azt is elvették az önkormányzattól, hiszen a súlyadót elvonták, az iparűzési adót pedig megfelezték. Oláh István szerint a fideszes megyei elnök javaslatából nem derül ki, mennyivel részesednének az ipari övezetben – közvetve – általuk is megtermelt forrásokból.
„Én úgy jöttem ide, mert bízok a kompromisszumban, ha egy ilyen komoly beruházó érkezik a környezetünkbe, akkor ne szakítsuk szét a különböző önkormányzatokat, hanem próbáljuk egy helyzetbe hozni őket. Ne széthúzzunk, próbáljunk összetartani”
– ezt már Ercsi polgármestere, Szabó Tamás közölte az Alfahírrel. Ercsi helyzete több szempontból is különbözik Perkátáétól, például Százhalombatta és Budapest közelsége miatt is több a munkalehetőség, ugyanakkor a településvezető szerint a szolidaritásnak is van egy nagyon fontos értéke. Szabó Tamás elmondta azt is, Ercsi is szeretne besegíteni ebbe a projektbe, hogy az minél jobban sikerüljön, minél többet hozzon a térségnek, ehhez szeretne támogatókat szerezni.
Ercsi központjában például vannak a Honvédség által két évtizede hátrahagyott laktanyák, az állam által nem gondozott terület 27 hektáros. Szabó Tamás szerint ez a terület például alkalmas lehetne a gazdasági övezetben érkező új munkaerő elszállásolására, amennyiben a magyar állam partner lenne. Iváncsa egyedül nem tudja megoldani ezt a kérdést – tette hozzá a polgármester, megjegyezve: ugyanez igaz a kommunális szolgáltatásokra, a bölcsődékre, az iskolákra, a bevásárlási, kereskedelmi kapcsolatokra, vagy épp a közlekedésre.
Erre mi készek vagyunk Ercsiben, mert ez jó lenne az ercsi embereknek, kialakulhatna egy kollektivitás a térségben, de ugyanúgy készen állnak erre a környező kisebb teleülések is, például Pusztaszabolcs – magyarázta.
Arra a kérdésünkre, hogy kevesebb mint egy évvel a választások előtt lát-e esélyt arra, hogy egy politikai konszenzusan alapuló kompromisszum ki tud alakulni Fejér 4-ben a kormány és a települések között, azt válaszolta, hogy reálisan nézve erre kevés esélyt lát.
Szerinte nem jó, hogy a Fidesz hatalomra jutása óta a politika kettéosztja a társadalmat fideszesre és nem fideszesre, pedig egy nemzetnek össze kellene fogni.
Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere is pont arra hivatkozott, hogy Fejér 4. egy egység, hiszen például a különleges gazdasági övezetbe bevonni szándékozott Hankook-gyárnak a város szolgáltatja a vizet, és a szennyvízhálózatot, a közműveket is ők üzemeltetik, de vannak olyan útszakaszok is, amelyek Dunaújvároshoz tartoznak. Molnár Krisztián a székesfehérvári irodájából próbál nagyokat mondani, pedig elég lett volna megkeresnie, vagy felhívnia a korábbi fideszes érából bárkit – reagált arra, hogy Molnár Krisztián szerint Dunaújvárosnak nincs részesedése az iváncsai projektben.
Egyébként a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) is úgy hivatkozik a projektre, hogy az „INPARK Dunaújváros ipari park Iváncsa közigazgatási területén, de a megyei jogú város ipari-gazdasági agglomerációjában valósul meg”. https://inpark.hu/projektek/inpark-dunaujvaros/
„Reményeim szerint, ha a kormány látja ezt az ellenállást, az igazságtalanságot, magától visszamondja ezt azt otromba és groteszk javaslatát, mert ez az itt élők érdeke”
– foglalta össze Kálló Gergely jobbikos országgyűlési képviselő.
Hangsúlyozta, az egy dolog, hogy gazdaságilag megpróbálnak térdre kényszeríteni önkormányzatokat, ám a legrosszabb az, hogy a hosszú-hosszú évek alatt kialakult települések közti jó kapcsolatokat, próbálják felrúgni Székesfehérvárott, egymás ellen uszítva az önkormányzatokat – utalt arra a jobbikos politikus, hogy a megyei fideszes vezetéstől függ, melyik település kap, és melyik nem kap forrásokat.
S akkor térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz: miért éppen most?
„Az időzítés tényleg egy érdekes kérdés. Ha ezt az országgyűlési választási kampányra akarták felhasználni, akkor az nagyon balul sült el. Én most Dunaújvárosban és a térségében nem lennék fideszes politikus, magukra festették a célkeresztet ezzel”
– válaszolta az Alfahírnek Kálló Gergely.
Az ipari övezet ilyen módon való kialakítását szerinte a frissen megjelent megyei elnök, Molnár Krisztián kicsinyes bosszúvágya vezérelte, aki egyáltalán nem törődött a helyi viszonyokkal.
Egyébként a javaslatban arra is tesznek utalást, hogy a Dunai Vasmű csődje után felszabaduló munkaerőt is felszippantaná az új projekt. Tényleg elengedte a kormány a dunaújvárosi stratégiailag fontos üzem kezét?
A sorokból valóban kihallatszik egy ilyen gondolat is – értett egyet a felvetéssel Kálló Gergely.
„Egy dolgot vegyünk figyelembe, ebben a körzetben sok munkahely van, aki dolgozni szeretne, az tud. Ott a Papírgyár, a Vasmű, a Hankook, ezek nagyfoglalkoztató cégek, így számomra inkább az a kérdés, hogy az övezet működéséhez szükséges 2500 munkavállalót honnan tudják idehozni” – magyarázta.
Azt sem tartja túl reálisnak, hogy egy Vasműben dolgozó, ha elveszíti a munkahelyét, akkor le fog menni egészen Iváncsáig, mert közelebb is talál magának állást.
„Harcoljunk csak tovább a Vasműért, ne próbálja meg így lerázni magáról a kormány a feladatot”
– szögezte le Kálló Gergely.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
