Dübörög a német gyarmatosítás?

Dübörög a német gyarmatosítás?

Kőkemény nagyvállalati érdekek mozognak Németország és Angela Merkel tettei mögött, a migránsok befogadásának politikájával (Wilkommenskultur) pedig a jókora munkaerőhiányukat akarják pótolni – mondta el Schiffer András egy Európa jövőjéről szóló keddi konferencián. Az LMP társelnöke a mai német kormány tevékenységében „echte gyarmatosító politikát” lát.

A zöldpárti politikus a Terror Háza Múzeumban tartott beszélgetésen keményen bírálta Angela Merkelék törekvéseit, miszerint szét akarják osztani a migránsokat az Európai Unió tagországai között. „A meghívót Merkel kormánya nemzetállami hatáskörben küldte, és ha ez így történt, hogyan lehet megkerülni a nemzetállami hatáskört az emberek szétosztásánál?” – tette fel a kérdést Schiffer, utalva azokra a korábbi német kijelentésekre, amelyekben azt hangoztatták: Németország mindenkit be tud fogadni.

„Olyan ez, mintha valaki egy buliba túl sok vendéget hívna meg, majd a szomszédokhoz akarná átküldeni ezeket az embereket” – tette hozzá Schiffer.

A magyar kormányt ért bírálatokkal kapcsolatban a politikusnak saját bevallása szerint néha az az érzése, hogy a németek és az osztrákok a méltán rossz lelkiismeretüket hazánkra vetítik ki, ami nagyon nem jó, úgy vélte, „el kellene magyarázni nekik, hogy ezt intézzék el házon belül”. Szerinte Orbán Viktor kormányának felelőssége abban áll, hogy már jó előre tudta, milyen migrációs nyomás következik, de erre csak plakátkampánnyal reagált, és nem vette fel a kapcsolatot Ausztriával vagy Németországgal.

A hallgatás ára?

Noha Magyarország semmiképpen sem fő felelőse a migrációs hullámnak, Schiffer elmondása alapján 2003-ban mégis „csicska módon” ment utána az amerikaiak Közel-Kelet-politikájának a szocialisták által vezetett magyar kormány, később, a 2010-es évek elején pedig az arab tavasz ellen sem emeltünk szót. Ismert: az észak-afrikai és közel-keleti forradalmi hullám kezdetben azért indult, hogy az emberek megdönthessék az ezekben a régiókban szép számmal található autoriter politikai rendszereket, de több helyen – főként Líbiában és Szíriában – a korábbi diktátorok helyett csak a káosz korszaka köszöntött be.

Schiffertől az Európai Unió is megkapta a magáét, szerinte kontinensünket ma olyan bürokrácia mozgatja, ami rendívül távol áll az emberektől, ráadásul jó okkal gondolhatjuk, hogy döntéseik mögött nagyvállalati érdekek húzódnak.

Fontos tanulság volt számára az elmúlt időszakban, hogy megtörtek tabuk a multikulturalizmus és a Wilkommenskultur körül, az ökopolitika híveinek pedig látniuk kellett, hogy a kulturális sokféleség és a multikulturalizmus között választani kell.

Tetézni a bajt

A német kancellár konzultáció nélkül magához ragadja az irányítást, és nem veszi észre, hogy még egy problémával növeli az amúgy is súlyos helyzetet – ennek a véleménynek már Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója adott hangot, amikor az utóbbi egy év tanulságait értékelte. Szerinte a migrációs válság félrekezelése oda vezethető vissza, hogy Európa identitás- és kulturális válságban van, felmondta az alapértékeit, amik helyett nincsenek újak, illetve amik vannak, azok széttöredezett identitásokhoz kapcsolódnak, ezek pedig képtelenek tágabb csoportnak, a társadalomnak adni valamit.

Schmidt Mária szerint a kelet-közép-európai államokban felébredt az életösztön Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet

Schmidt Merkel és a magyar kormány vitáira utalva elmondta: ha a német kancellár tanult volna történelmet, emlékezne rá, elődei közül Otto von Bismarcknak, Konrad Adenauernek és Helmut Kohlnak is világos volt, hogy keletre oda kell figyelni, ottani szövetségesek nélkül ugyanis Németország bajba kerülhet nyugaton.

A főigazgató nagy eredménynek tartja, hogy kelet-közép-európai államok, Magyarországgal egyetemben közösen tudtak felszólalni a nyugati politika, így a menekültek kötelező szétosztására kitalált kvótarendszer ellen, szerinte térségünk rájött arra, hogy 25 évvel a szovjet diktatúra alóli felszabadulás után egy nyugati diktatúrába kezdünk belekerülni, emiatt pedig egyfajta életösztön ébredt fel bennünk.

Eltévedt németek

Schmidthez hasonlóan Frank Furedi szociológus is kitért a nyugati világ értékválságára, szerinte Európában nem értjük a történelmi konzekvenciákat, Németországban például ahelyett, hogy becsületesen vitáznának a történelmükkel, inkább kitaláltak egyet az európaiság és a multikulturalizmus nagyságát dicsérve. „A politikai elit a német újraegyesítés után nem tudott mit csinálni hazája történelmével, és ahelyett, hogy kitalálta volna, mit jelent németnek lenni, inkább eljátszották, hogy nem németek, hanem európaiak” – érzékeltette Furedi a német nép identitásválságát.

A szociológus szerint az utóbbi időben régi tabuk tűntek el, de újak jöttek helyettük. Miközben Nyugaton „ócsárolják” a határokat, újakat építenek, ilyen például a főleg az amerikai egyetemeken elterjedt „safe space” jelensége (lásd keretes írásunkat). Füredi szerint ma nem országok, hanem maguk körül építenek határokat az emberek. „Feladjuk a kultúránkat, újfajta határokat építünk, és hazudunk magunknak, mert azt mondjuk, a határok nem fontosak” – tette hozzá. Kijelentette: ha Európa nem tudja, mit jelent az európai történelem, akkor elég nagy problémáink vannak.

Térségünk hozhat egyensúlyt

A jelenlévők közül Boris Kálnoky újságíró is kiemelte az egységes kelet-közép-európai fellépést a nyugati akarattal szemben. Szerinte mindeddig térségünkben az számított jó kormánynak, ami úgy viselkedett, mint egy nyugati, de ez változóban van, ez az újfajta kelet-közép-európai szerepvállalás pedig fék és egyensúly lehet Nyugat-Európa számára. Kijelentette: eddig nyugaton azt gondolták, nincs olyan, hogy keleten másként gondolkoznak, vagy ha igen, azt nyugaton utálták.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »