Drámaian gyenge felvételik

Drámaian gyenge felvételik

Sokkal kevesebb pontot értek el a középiskolákba felvételiző diákok a központi felvételi vizsgákon, mint az előző években – derült ki a lapunk által megismert 2016-os vizsgák eredményeiből, amelyeket az Oktatási Hivatal összegzett. A legdrasztikusabb visszaesést a nyolcosztályos gimnáziumoknál mérték, de minden iskolatípusban az utóbbi tíz év legrosszabb eredménye született. Radó Péter oktatási szakértő szerint nem lehet egyetlen okra visszavezetni a jelenséget.

Évről évre kevesebb pontot érnek el a felvételiken a középiskolába jelentkező diákok – derül ki a Magyar Nemzet által megismert, az Oktatási Hivatal idei középfokú felvételi vizsgadolgozatok eredményeit ismertető jelentéséből. E szerint a 4 évfolyamos gimnáziumba felvételiző diákok idén 100 pontból átlagosan mindössze 47,6-et értek el, holott tavaly ez még 5 ponttal több, 52,7 volt, 2014-ben pedig 54 pont volt az átlageredmény. A részletes eredmények szerint magyar nyelvből csak kicsit romlott a diákok teljesítménye, a matematika-tesztek viszont kifogtak a tanulókon, hiszen a tavalyi 23 helyett csak 18,5 pontot értek el átlagosan.

Kisebb mértékben ugyan, de romlott a hatosztályos gimnáziumba felvételizők eredménye is: ők a tavalyi 54,8 helyett 54,1 pontot értek el átlagosan. A legdrasztikusabb teljesítményromlást a nyolcosztályos iskolába jelentkezőknél mérték: ők átlagosan 57,3 pontot értek el, miközben tavaly ennél több mint 12 ponttal magasabb volt az átlageredmény. A kisdiákokon a magyar felvételi fogott ki: 8,5 ponttal csökkent teljesítményük a tavalyi eredményekhez képest, matematikából ez 3,8 pont volt.

Fotó: MN-grafika

Szándékos szűrő?

Több tényező is állhat az évről évre csökkenő pontszámok mögött – nyilatkozta lapunknak Radó Péter oktatási szakértő. Leszögezte: szinte biztos benne, hogy általánosan csökken a diákok teljesítménye, ám ez csak akkor jelenthető ki, ha majd decemberben megjelennek a tavalyi PISA-teszt eredményei. A teljesítményromlást okozhatja az is, hogy egyre több szülő szeretné, ha a gyermeke a hagyományos 4 éves képzést adó iskolák helyett 6 vagy 8 évfolyamos képzést adó gimnáziumba járna. Miután egyre többen felvételiznek az ilyen típusú középiskolákba, megjelennek az alacsonyabb átlagteljesítményű tanulók is a jelentkezők között. Radó Péter szerint a szerkezetváltó iskolák iránti növekvő érdeklődés oka lehet a menekülés: miután a kormányzat csökkenti a felsőoktatásba való belépés lehetőségét, ezért a szülők biztosra akarnak menni és olyan intézménybe küldeni a gyereket, ahonnan nagyobb valószínűséggel jutnak be az egyetemekre és főiskolákra.

Mindezek mellett az évek óta tartó teljesítményromlás hátterében megjelenhet az is, hogy az oktatáspolitika szándékosan szűrőként használja a felvételit: évről évre emelik a követelményszintet, hogy a kormányzat elképzeléseinek megfelelően a gimnáziumi érettségit biztosító iskolák helyett a szakmát adó képzéseket végezzék el a diákok. Végül, de nem utolsósorban, az általános iskola végén nincsenek kimeneti követelmények, így most is szabályozatlanok a középiskolai felvételihez tartozó teljesítményelvárások, akár csak 2010 előtt. Miután a központi felvételik nem standardizáltak, ezért is hullámozhatnak az eredmények, hiszen nem tudni, hogy a vizsgák pontosan mit is mérnek.

Aki gyakorolt, azt nem érhette meglepetés

– Nagyjából egyforma nehézségűek szoktak lenni a középiskolai felvételik, de a négy évfolyamos gimnáziumok idei matematika-feladatsora talán nehezebb volt. A maximális 50 pontot nagyon nehéz lett volna elérni, de a jobb képességű gyerekeknek a 40 pont reális lehetett – nyilatkozta lapunknak Hajnal Gabriella, a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium vezetője. Hozzátette: amelyik diák begyakorolta a vizsgafeladatokat, azt nagy meglepetés nem érhette. Az iskolaigazgató elmondta, náluk az idei felvételi pontszámok átlaga elérte a 65-70 százalékot. Ő egyébként úgy látja, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok már kevésbé népszerűek, mint pár éve, ugyanakkor könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy összességében a gimnáziumokba többen jelentkeztek, főként hogy a szakképzés átalakítása miatt nagy a bizonytalanság.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »