Idén a szlovákiai családok negyede készül nyaralni – a többieknek nem telik rá. De azoknak is számolniuk kell a további áremelésekkel, különböző pótdíjakkal, akik már megvették a repülőjegyet, kifizették a szállást. Elemzők szerint a külföldi nyaralás hamarosan olyan luxus lesz, amit csak egy szűk réteg engedhet meg magának.
Két járvány fenyegette nyár után sokan abban reménykedtek, hogy 2022-ben újra megnyílik a világ, végre akadálymentesen, maszkok és tesztek nélkül utazhatunk, ahová csak akarunk. De sajnos közbeszólt az orosz–ukrán háború és a hatalmas infláció, ezért annak, aki nem tud mélyebbre nyúlni a pénztárcájában, szerényebb tervekkel, itthoni pihenéssel kell beérnie. A Home Credit társaság napokban közzétett felmérése szerint ezzel a szlovákiai lakosság tisztában van, a megkérdezettek mindössze 27%-a tervez külföldi nyaralást, 25% itthon kirándul, 48% pedig egyáltalán nem nyaral, mert nincs miből.
Pótdíjak és pótlékok
Az árak ugyanis drasztikusan emelkedtek, drágábbak a repülőjegyek, a benzin, többet kell fizetni a szállásért és az étkezésért, és mindehhez még külön járványügyi pótlékok is társulnak. A reptereken például 25 eurós higiéniai illetéket kell fizetni a Covid-járvány miatt, bár ez a gyakorlatban semmilyen pluszszolgáltatással nem jár azon túl, hogy kézfertőtlenítőket helyeznek ki. Ugyanez érvényes a legtöbb szállodára is, ők arra hivatkoznak, hogy gyakrabban takarítanak, fertőtlenítenek. Az üzemanyagpótdíj eddig is ismert fogalom volt a turizmusban, de amíg két-három éve legfeljebb 10–20 euró hozzáfizetést jelentett, idén akár 80–100 euróval is növelheti az utolsó pillanatban a nyaralás árát.
A legtöbb családban ezért visszafogottan terveznek, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 47%-a csak 800 eurót szán utazásra, üdülésre, ennek az összegnek valamennyi családtag minden kiadását be kell takarnia. Alig 26% költhet 1200 euróig, efölött pedig egyre csökken az arány, 2000 és 3000 euró felett már csak a lakosság 4%-a, pedig egy kétgyermekes család tíznapos tengerparti nyaralása all inclusive ellátással pont ennyibe kerül.
Vonzó egzotikum
Akinek tehát ilyesmire nem telik, az vagy beéri szerényebb körülményekkel, vagy rövidebb ideig nyaral, mert a válaszadóknak csak a 18%-a hajlandó és képes többet áldozni nyaralásra, mint tavaly. Hitelt szerencsére alig vesznek fel az emberek ebből a célból, akinek nem futja a fizetéséből vagy a megtakarításaiból, az inkább otthon marad. Ez pénzügyi tudatosságra utal, hiszen a hitelfelvételnek akkor van értelme, ha azt, amit az így szerzett pénzen vásároltunk, tovább használjuk, mint ameddig a hitelt törlesztjük. A megkérdezettek alig 4%-a tervez kölcsönből nyaralni, 72% a megtakarításaiból állja, 23% pedig annyit keres, hogy a fizetéséből is futja rá. Az úti célokat illetően ismét megnőtt a kereslet az egzotikus országok, például Thaiföld, Omán, Dubaj, Mauritius vagy a Maldív-szigetek iránt, de a legnépszerűbb továbbra is Törökország, Horvátország, Görögország, Olaszország, Ciprus és Egyiptom. Míg a fiatalabb korosztály inkább saját maga szervezi meg a nyaralását, az interneten foglal repülőjegyet, vonatjegyet, szállást, múzeumi belépőt, a negyvenen túliak még mindig inkább az utazási irodákra hagyatkoznak. Ez ugyan növeli a kirándulás árát, de az internet világában nem annyira jártas és idegen nyelveket sem feltétlenül beszélő kliensek számára sokkal kényelmesebb és biztonságosabb.
Tájékozódjunk a járványhelyzetről
Bár a koronavírus-járványról legszívesebben megfeledkeznénk, azért nyaralás előtt gondoljunk arra, hogy még mindig vannak olyan országok, repülőterek vagy szállodák, amelyek oltási igazolást vagy negatív Covid-tesztet kérnek. Ez főleg a nagy szállodákra jellemző, a kisebb panziók és apartmanok tulajdonosai elnézőbbek. A Home Credit felmérése szerint a szlovákiai lakosság 49%-a a szállodákat és panziókat részesíti előnyben, 25% száll meg magánházaknál és apartmanokban, ugyanennyi vidéki házakban, kalyibákban. A kempingezésnek, sátorozásnak nálunk nincs nagy hagyománya, ezt a nyaralási formát a megkérdezettek csak 11%-a választja. Utazás előtt érdemes tájékozódni a külügyminisztérium honlapján, milyen a célországban a járványhelyzet, követelnek-e tesztet, oltási igazolást. Ma már köthető speciális járványbiztosítás is arra az esetre, ha valaki külföldön kerül karanténba, és kénytelen a tervezettnél hosszabb ideig ott maradni.
Profitadós repülőjegyek
A biztosítás mellett főleg az üzemanyagpótdíj növeli a nyaralások árát, amit azoknak is ki kell fizetniük, akik már decemberben lefoglalták és kifizették az utat. Ők annyival járnak jobban, hogy a szállás és az étkezés ára már nem emelkedik, a szállodák nem kérnek pótdíjat. Rugalmasabbak is, mint ezelőtt voltak, a foglalásokat akár egy-két héttel az út előtt le lehet mondani, módosítani lehet az utas személyét, az időpontot, szükség esetén még a szálláshelyet is. Az utazási irodák is kisebb előleget kérnek, hajlandóbbak az átütemezésre, de azt, hogy a repülőjegy mennyivel drágul, nem tudják befolyásolni.
Komoly áremelkedésre leginkább azok a nyaralók számíthatnak, akik Budapestről repülnek, mert a légitársaságok – burkoltan vagy vállaltan – az utasokra fogják hárítani a kormány által nemrég kivetett extraprofitadót. Annak ellenére, hogy a légitársaságok esetében az extraprofit kérdéses, hiszen a járvány idején alig volt utasuk, minden egyes repülőjegy után meghatározott összeget kell befizetniük az államkasszába. A legnagyobb fapados légitársaság, az ír Ryanair ezt kapásból elutasította, a különadót egy az egyben áthárította az utasokra. Ez európai úti célok esetén ez 3690 forint (kb. 10 euró), Európán kívüli úti cél esetén pedig 9750 forint (kb. 25 euró). A különadó csak a Magyarországról induló járatokra vonatkozik, az átszállásokra nem, és akinek ez az áremelés nem volt elfogadható, az június 16-ig lemondhatta a foglalását. A magyar kormánypárti sajtó szerint tömegek éltek ezzel a lehetőséggel, a Ryanair ezt cáfolta. Tájékoztatásuk szerint az utasok kevesebb mint 3%-a mondta le a járatát, és kérte vissza a kifizetett jegyárat. Ez érthető, hiszen a megtervezett nyaralást nehéz újraszervezni, az emberek többsége tíz-húsz eurós többletköltséget még bevállal. Már aki egyáltalán nyaral, és idén nem arra spórol, hogy télen majd fűthessen.
Mennyit költenek nyaralásra a szlovákiai háztartások?
400 euróig – 22%
400–800 euróig – 25%
800–1200 euróig – 26%
1220–1600 euróig – 11%
1600–2000 euróig – 8%
2000–3000 euróig – 4%
3000 eurón felül – 2%
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
