2026. február 1-jén itthagyott bennünket Tóth Albert dr. református lelkipásztor, kiváló jogász, közéleti szereplő, aki az első szabadon választott Országgyűlésben az MDF színeiben képviselte népét, évtizedeken át szolgálta egyházát, szülőfaluját, munkálkodott a tiszta közéletért, híven követte az Isten által reá ruházott református magyar sorsot és hívatást.
A református lelkipásztor, jogász és közéleti szereplő 1944. április 6-án született Tiszalúcon, amitől soha el nem szakadt, egész életét szülőföldje, egyháza és a magyar nemzet szolgálatának szentelte.
Életének első meghatározó eleme, hogy ősei egyfelől bodrogköziek, másfelől csallóköziek, a család legtöbb tagja református lelkipásztor és tanító volt az elmúlt négy évszázadban. Édesapja, akitől közel fél évszázada „megörökölte” a parókiát, nemcsak lelkipásztora, hanem egyben mindenese is volt a településnek, apósa vezette a Szatmári Népfőiskolát. Ők ketten meghatározó szerepet játszottak életében, predesztinálták életútját. Mindezt természetesnek érzi, mert úgy véli, hogy a nagy dolgokat, a hivatást, a mesterséget igazán elhivatottan és szakavatottan csak dinasztiákon keresztül lehetséges gyakorolni.
Életének másik meghatározó eleme végtelen nagy lokálpatriotizmusa. A sárospataki volt református gimnáziumba nem vették fel a tiszalúci lelkész gyermekét, így az akkor indult tokaji gimnáziumban kapott egy időre lehetőséget, amíg ki nem tudódott osztályidegen volta. Így szinte a „sors terelte” a debreceni Református Kollégiumba. itt érettségizett 1962-ben. Református lelkészi oklevelét 1967-ben szerezte meg a Debreceni Teológiai Akadémián, s attól kezdve szolgált Tiszalúcon református lelkipásztorként. Szinte természetes lépés volt, hogy a teológián folytatta, ahol elsősorban D. dr. Farkas Ignác kiváló teológia professzor és vallástanár irányította a szolgálat felé. Talán az utolsó nagy generáció tagjaként – igaz mindössze heten végeztek – igazi hivatástudattal vállalták a szolgálatot. 1967-ben segédlelkészként helyezték édesapja mellé, és 1970-ig egyidejűleg Monokon is szolgált. Az ott töltött évek nagy jelentőséggel bírtak, hiszen megtapasztalhatta azt, hogy egy kisebbség milyen nagy erőt jelenthet, ugyanis csupán egy 147 lelkes református gyülekezet élt a 3000
lelkeskatolikus településen. Édesapja váratlan halála után – a választás tisztasága érdekében másfél hónapot Sátoraljaújhelyen szolgált – 1970-ben megválasztották Tiszalúc lelkipásztorává, így négy évtizedig állt a református egyház szolgálatában. Hivatását mindig szélesebb összefüggésben szemlélte: Szegeden állam- és jogtudományi diplomát szerzett, majd Budapesten általános jogi szakvizsgát tett, ezzel is erősítve közéleti és egyházi munkájának szakmai alapjait Közéleti szerepvállalása 1990-ben teljesedett ki, amikor a szabad országgyűlés tagja lett a magyar demokrata fórum képviselőcsoportjában , ahol az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság tagjaként tevékenykedett 1994-ig
Dr. Tóth Albert
Fotó: Nemzeti Választási Iroda
A Magyar Református Lelkészegyesület elnöke (1994 óta harmadszor választották újra), a Magyarországi Református Egyház Zsinatának tagja, zsinati bíró volt. 1995-ben a Magyarok Világszövetsége Etikai Bizottságában a nagy tekintélyű Tempfli József katolikus püspökkel dolgozhatott együtt. 2004-ben többekkel – Balás Istvánnal, Gaudi-Nagy Tamással. Zétényi Zsolttal, Makovecz Imrével, Zacsek Gyulával, Galla Jánossal és más neves jogászokkal – együtt létrehozta a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, amelynek székhelyéül szolgál tiszalúci parókiája majd a lelkész lakása azóta is. Tagja volt a vitézi rendnek.
„Az emberekkel csak hivatástudat alapján lehet kellő komolysággal foglalkozni. Nem véletlen, hogy a test, a lélek és a szellem ápolását az orvos, a pedagógus és a lelkipásztor végzi, akiknek tevékenysége hivatás. Máig gyalog járom a falut, találkozom a hívekkel, akik szívesen megvitatják velem a világ dolgait. Nálam nincsenek hivatalos órák, itt mindig nyitott ajtókra talál mindenki. Szolgálatomat olyan elkötelezettségnek tekintem, amit csak szívvel-lélekkel lehet és szabad folytatni” – idézték az egykori református lelkipásztort, jogászt, országgyűlési képviselőt.
1967-ben kötött házasságot Gáborjáni Szabó Emesével, akivel szeretetben és elkötelezettségben nevelték három gyermeküket. Fiai, Tóth Albert történész és Tóth Tamás orvos, valamint lánya, Tóth Emese református hitoktató mind a tudás és a szolgálat útját választották, édesapjuk példáját követve Dr. Tóth Albert élete követendő példa minden keresztyén közéleti embernek, jogásznak, családapának. Igaz magyar hazafi, nemzetéért-hazájáért aggódó küzdő példás életű magyar ember volt.
„Mindenre születni kell, és mindenre teremt az Isten! –
vallotta dr. Tóth Albert.
Vitéz Dr. Tóth Albert midig csak az egységes magyar nemzetben tudott gondolkodni, nagy vágya egy olyan magyar világ volt, ahol az embereket nem a tisztségükért, hanem az emberségükért és magyarságukat tisztelik.
Neve meg nem fakuló betűkkel érdemel helyet a magyar egyház-, közjog és politika történetében.
Források:
az 1990-1994-évi Országgyűlés;
Magyar Református Lelkészegyesület;
Nemzeti Jogvédő Alapítvány;
Nemzeti Választási Iroda,
Tiszalúci Református Templomért AlapítványIratai.
Napkelet Népe, (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza
Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »
