Döntöttek a magyar helyzetről: megkezdik a hetedik cikkely előkészítését

Döntöttek a magyar helyzetről: megkezdik a hetedik cikkely előkészítését

Cikkünk folyamatosan frissül!

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport kezdeményezése értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Az Európai Néppárt állásfoglalási indítványa ezzel okafogyottá vált.

A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Némi meglepetésre mind a két indítvány felvetette – a baloldali közvetlenül, a néppárti csak egy közvetett utalással – az EU-szerződés sokat emlegetett 7. cikkének alkalmazását, ami az egyetlen igazi szankció, amit az unió bevethet egy renitens tagállammal szemben.

A parlament először egy négypárti szövegről szavazott, ezt a szocialisták és a demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzi. A másikat a Fidesz–KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.

http://mno.hu/

Bár a kormány nem tervezi sem a lex CEU, sem a civiltörvény visszavonását, az Atv.hu információi szerint a szerdai szavazás mégiscsak presszionálta valamennyire a miniszterelnököt. A portál kormányközeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy hajlanának a „lehetetlen” határidők módosítására a CEU kapcsán, így a 2018 szeptemberi időpont visszaállítására, arra ugyanakkor nem számítanak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a lex CEU-t.

http://mno.hu/

A civiltörvény esetében pedig megvárnák a Velencei Bizottság szakvéleményét, és lemondanának arról, hogy a szervezeteknek közzé kelljen tenni a honlapjukon és az általuk kiadott sajtótermékekben, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Ahhoz viszont ragaszkodnának, hogy a 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezetek kötelesek legyenek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat, és hogy ez megjelenjen az állam által működtetett Civil Információs Portálon is.

A „nukleáris opció”Az EU-szerződés 7. cikke az egyetlen eszköz, amivel az unió valóban szankcionálni tudja, ha egy tagállamban vállalhatatlan politikai folyamatok indulnak be. Az eljárást a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság kezdeményezheti, az EP esetében kétharmados többséggel. A 7. cikk többlépcsős, és emiatt szinte végigjárhatatlan folyamatot jelent. Első lépésként a tanács (a Miniszterek Tanácsának általános ügyi formációja) négyötödös többséggel megállapíthatja, hogy az uniós értéket veszély fenyegeti. Ezalatt és ezután az érintett tagállamot meg kell hallgatni, ajánlásokat kell megfogalmazni számára, és ezek végrehajtását aztán ellenőrizni kell. Ha akkor sem történik változás, a tagállamok egyharmada vagy az EB felhatalmazásával a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács kimondhatja, hogy a tagállam valóban sérti az értékeket. Ha ez megtörténik, a tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, ez akár a szavazati jogok felfüggesztését is jelentheti.

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »