Az európai uniós joggal összeegyeztethetlenek a Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének az ország területén való gyakorlását – mondta ki az Európai Unió Bírósága.
A luxembourgi székhelyű bíróság helyt adott az Európai Bizottság által a Magyarországgal szemben indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek a lex CEU ügyében.
A bíróság megállapította, hogy
- Magyarország, mivel az oklevelet adó képzési tevékenységnek az Európai Gazdasági Térségen kívüli külföldi felsőoktatási intézmények által Magyarországon való gyakorlását a Magyarország és az érintett intézmény székhelye szerinti harmadik állam közötti nemzetközi szerződés fennállására vonatkozó feltételhez köti, nem teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit.
- Ez a követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket.
- Magyarország nem teljesítette a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, továbbá a letelepedés szabadságából, a szolgáltatások szabad mozgásából, valamint a Charta már említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.
A magyar parlament 2017. április 4-én sürgősséggel fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek fő célja a külföldi felsőoktatási intézményekre alkalmazandó engedélyezési rendszer átdolgozása volt. Brüsszel Magyarországgal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az ügyben.
Az EU Bíróság elutasította a magyar kormány érvelését, így a hivatkozott elfogadhatatlansági okokat, és megállapította, hogy Magyarország nem bizonyította a védelemhez való jogának állítólagos megsértését. Elutasították azt is, hogy a helyzetet a WTO-n belül rendezzék.
A bíróság felhívja a figyelmet arra, hogy ha megállapítják a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
A magyar felsőoktatási törvény 2017 áprilisában elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. A folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. Az Európai Bizottság 2017 júliusában indított kötelezettségszegéséi eljráást a törvény miatt. A CEU 2019 novemberében Bécsbe helyezte át székhelyét Budapestről. 2020 márciusában az EU Bíróságának főtanácsnoka az uniós joggal ellentétesnek ítélte a törvénymódosítást.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
