Ahogy az várható volt, az árverésre szánt állami tulajdonban lévő termőföldek valóban külföldiek (pontosabban tagállami állampolgárok) kezébe kerülhetnek; csak még annál is gyorsabban, ahogy azt gondoltuk volna.
Lapunk is többször figyelmeztetett arra, ha az utolsó megmaradt, élelmiszer-termelésre alkalmas, éppen ezért stratégiailag rendkívül fontos állami tulajdonban lévő termőföldek is magánkézbe kerülnek, semmi sem gátolja meg azt, hogy azok „tagállami” kézbe kerüljenek (a tagállami állampolgár olyan külföldi, aki EU-s papírokkal rendelkezik).
A fenti definíció azért nagyon fontos, mert az Európai Unió tiltja a közös piac korlátozását (legalábbis az újonnan csatlakozott országok, tehát hazánk számára is), így viszont biztos volt, hogy Brüsszel előbb-utóbb elcsapja az Orbán-kormány által (az ellenzék hangsúlyos tiltakozás mellett) elfogadott földforgalmi törvényt, amely a jogi személyek (cégek) számára sem engedélyezné a földvásárlást.
Azonban eddig hihettük, hogy a földek külföldi kézbe jutását
(becslések szerint a zsebszerződésekkel már így is több százezer hektár van külföldi tulajdonban)
el lehet odázni az Európai Unió döntéséig, ám most úgy tűnik, hogy az államilag támogatott földrablás hamarabb megy végbe.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által aláírt rendelet úgy módosítja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) tartozó földek árverését szabályozó passzust, hogy ki kerül a szövegből a „magyar állampolgárságú” kitétel.
Azaz a:
„Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személy vehet részt.”
mondat helyett:
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó földművesek a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek értékesítése során földtulajdont vásárolhassanak.”
szerepel.
Tehát a magyar kitételt törölték a földműves elől.
A „földművesnek” pedig – a Földforgalmi törvény szerint – Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár számít.
Tehát, elég egy magyarországi lakcímkártya, és indulhat a licit.
Ezzel egyértelművé vált, hogy a haverok termőfölddel való kiszolgálása olyannyira fontos volt az Orbán-kormány számára, hogy még azt a kockázatot is hajlandóak voltak bevállalni, hogy a magyar termőföld egy része külföldi kézbe kerüljön – reagált a hírre Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa..
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
