Február 21-én, vasárnap este közös nagyböjti imaórát tartott a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele-székesegyház plébániájának ifjúsága. Elmélkedésükhöz a Szatmári Római Katolikus Püspökség Ifjúsági Irodája által összeállított segédanyagot hívták segítségül.
Az elcsendesedésre, elmélkedésre, imára lehetőséget adó rendezvényen a fiatalok miden generáció számára érvényes üzeneteket fogalmaztak meg. Arra hívták a résztvevőket, hogy nagyböjt idején figyeljenek jobban kicsinységükre, törékeny voltukra:
„Nagyböjtben, a bűnbánat napjaiban érdemes elgondolkodnunk azon, vajon milyen lehetőségeket, kihívásokat rejteget számunkra az elcsendesedés időszaka. Miben akar erősíteni, formálni? Talán mélyebben megtapasztalhatjuk kicsinységünket, emberi törékenységünket, azokat a buktatókat, amiken máskor átlépünk.
A lelkünk mélyén érezzük: ő döntésre hív bennünket a magatartásunkkal, az életvitelünkkel kapcsolatban. Elmondhatjuk neki félelmeinket, vágyainkat, mindazt, ami nyugtalanít, gátol abban, hogy hűségesebb követői, társai lehessünk az úton. A szent negyven nap segíteni akar abban, hogy rendet rakjunk magunkban és magunk körül.
Erősíteni akar, hogy letisztultabban lássunk, és határozottan el tudjunk utasítani minden olyan ajánlatot, csábítást, ami eltéríthet Istentől, az ő barátságától, az ő szolgálatától.
Az imaórán résztvevők kérdéseket is hazavihettek átgondolásra: „Miért vagy, miért lehetsz hálás a jelenlegi élethelyzetedben? A családod, a barátaid, a közösséged mit értékelnek benned? Hogyan bátorítanak, ha elakadsz, elkeseredsz?”
Arra kérték őket, hogy időzzenek el a szentírási ige mellett is gondolatban, miszerint: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta…” (Jn 3,16).
Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
