Donald Trump egyértelműen kiállt Magyarország mellett kedden az ENSZ-ben.
Beszédében hangsúlyozta, hogy elutasítja az ellenőrizetlen migrációt és fontosnak tartja a nemzetek szuverenitását úgy, mint azok világszervezetben betöltött szerepét. Az ülésen szó volt még arról, hogy fizetési mechanizmust hoznának létre az iráni atomprogramban résztvevő országok a kilépett Egyesült Államok kivételével.
Kedden hivatalosan is megnyílt az ENSZ-közgyűlés ülésszaka, melyen több mint kilencven állam és kormányfő vesz részt. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli, aki oktatási, tudományos, illetve diplomáciai témában ír alá kétoldalú megállapodásokat Moldovával, Tunéziával, Namíbiával és a Palesztin Hatósággal New Yorkban. Olyan országokról van szó, amelyek a keleti nyitás stratégiájának keretében kerültek a magyar külpolitika látóterébe.
Az eseményen tett keddi felszólalásában Donald Trump több lényeges pontra is kitért. Az amerikai elnök többek között emlékeztetett, kormányzata az elmúlt két évben jelentős sikereket ért el, példának az Észak-Koreával való atomfegyver-mentesítési tárgyalásokat említette – tájékoztatott az M1 helyszíni tudósítója. Leszögezte azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem kíván többé részese lenni „lejáratódott ideológiáknak és hamis dogmáknak”. Ennek jegyében hangsúlyozta, az Egyesült Államok egy szuverén ország, ahogyan az összes többi, az ENSZ gyűlésén résztvevő állam is.
Az amerikai elnök leszögezte, elutasít mindenfajta globális bürokráciát és uralmat. Ennek kapcsán elmondta, ellenzi a tömeges és ellenőrizetlen migrációt, amely azért veszélyes, mert lehetőséget ad terroristák beszivárgására. A tudósító szerint Donald Trump ezzel Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért és uniós belügyekért felelős biztos egy nappal ezelőtti beszédére válaszolt.
Avramopulosz ugyanis megerősítette, hogy az Európai Unió támogatja az ENSZ migrációs paktumát, mely szerint a bevándorlás alapvető emberi jog. Hangsúlyozta, mindenben támogatja a migrációs törekvéseket.
Korrupt diktatúra zajlik Iránban
Donald Trump beszédében korrupt diktatúrának nevezte az iráni rendszert, és elmondta, hogy regionális szövetséget kívánnak létre hozni a rendszer féken tartására. Az amerikai elnök úgy véli, Irán azért veszélyes, mert a világ legnagyobb terrorizmust támogató állama.
Szijjártó Péter: a helyzet nem áll jól
Magyarországnak az az érdeke, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió között a lehető legmélyebb és legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre attól az időponttól, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon a találkozón, amelyet az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának nyitónapján, helyi idő szerint kedden folytatott brit kollégájával, Jeremy Hunttal New Yorkban.
Leszögezte: ez tudja biztosítani, hogy a gazdasági együttműködés a lehető legkisebb veszteséggel tudja átvészelni a britek kilépése (Brexit) okozta helyzetet.
Mint Szijjártó Péter az MTI-nek a találkozót követően nyilatkozva elmondta, a rendkívül baráti hangulatú megbeszélésen elsősorban a Brexittel kapcsolatos kérdéseket tekintették át.
Úgy vélte, hogy „a helyzet most nem áll jól a kilépési tárgyalások eredményes lezárása szempontjából, hiszen az idő rohan, és egyelőre, sajnos, nem úgy tűnik, mintha öles léptekkel haladnánk a megoldás irányába”.
Magyarországnak az az érdeke, hogy mindenképpen mindkét fél – Nagy-Britannia és a megmaradó Európai Unió – számára is elfogadható megállapodással záruljanak a tárgyalások – hangoztatta Szijjártó Péter. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország nagyon nyitott gazdaságú ország, gazdasági növekedését nagymértékben meghatározzák a külső tényezők, ezért az az érdeke, hogy legfontosabb partnereivel mindenképpen szabadon tudjon kereskedni. Amennyiben nem megállapodással zárulnak le a Brexit-tárgyalások, az EU-tagországok és Nagy-Britannia közötti befektetési és kereskedelmi együttműködés rendkívül nehézkessé fog válni, a töredékére fog visszaesni. Ekkor ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai vonatkoznának az együttműködésre, és vámjellegű, illetve más típusú akadályok nehezítenék a kapcsolatokat.
Hangoztatta Szijjártó Péter azt is, hogy a magyar álláspont szerint a kontinens jelenlegi helyzetében a biztonság terén sem engedhető meg, hogy nélkülözzék a britek együttműködését, Európának ugyanis ilyen terrorfenyegetettséggel még soha nem kellett szembenéznie, a biztonsági helyzet soha nem volt ennyire törékeny – szögezte le. A britek Európában és globális összevetésben is egyedülálló titkosszolgálati, hírszerzési és védelmi rendszerrel rendelkeznek, ezért az EU-nak az az érdeke, hogy fenntartsa az együttműködést. Magyarország emiatt azt szorgalmazza, hogy az EU által fenntartott missziókban maradjanak benn a britek, mert ellenkező esetben a missziók nagy részét be is kellene zárni. A magyar kormány azt is kezdeményezi, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a lehető legszorosabb biztonságpolitikai együttműködés jöjjön létre. A miniszter hozzátette, hogy meglátása szerint a brit kormány is ebben érdekelt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Jeremy Hunt brit külügyminiszter kétoldalú találkozója az ENSZ-közgyűlés 73. ülésszakán New Yorkban 2018. szeptember 25-én. MTI Fotó: KKM / Mitko Sztojcsev
Szijjártó Péter kijelentette: helytelennek tartja „azt a vélt vagy valós célkitűzést, amelyet sokak az Európai Bizottságnak tulajdonítanak, és gyakorlatilag úgy szól, hogy álljunk bosszút a briteken a kilépés miatt, és mutassuk meg, hogy ez mennyire rossz döntés volt”. „Ezt a gyerekes magatartást háttérbe kellene szorítani, és Európa érdekének megfelelően a britekkel a lehető legszorosabb és legszélesebb körű megállapodást kell megkötni” – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter összesen 12 kétoldalú találkozón vett részt kedden az ENSZ-ülésszak helyszínén. Jeremy Hunt mellett tárgyalt többek között Vang Ji kínai, Rijád al-Malki palesztin, Miro Cerar szlovén, Tudor Ulianovschi moldovai, Pham Binh Minh vietnami, Hemaisz Dzsemanui tunéziai, Abdalláh bin Zájid ál-Nahajan egyesült arab emírségekbeli külügyminiszterrel is. Négy találkozón – a palesztinokkal, Namíbiával, Moldovával és Tunéziával – kétoldalú együttműködési megállapodásokat is aláírtak, elsősorban az oktatás és a diplomácia területén. Megbeszéléseket folytatott Jan Beagle ENSZ-főtitkárhelyettessel és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusszal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójával is.
Az ENSZ-közgyűlésben a magyar miniszter a tervek szerint pénteken szólal fel.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
