Nyomozást rendelt el a szlovén ügyészség, miután nyilvánosságra került, hogy 2008 és 2010 között egymilliárd dollárnyi iráni utalást moshattak át Szlovénia legnagyobb bankján.
A kormányt ekkoriban a jelenlegi köztársasági elnök, Bohut Pahor kormánya vezette – írja az esetről beszámoló 444.hu.
Az első részletek júniusban derültek ki, a bankrendszert vizsgáló szlovén bizottság összegzése szerint világszerte több mint 30 ezer számlaszámra érkeztek utalások a Nova Ljubljanska Bankán (NLB) keresztül, napi 40-50 tranzakció keretében. Az kisebb összegekre bontott – és így nem feltűnő –utalásokhoz viszont olyan sok számlát kellett nyitni, hogy a végén már Donald kacsának és Mickey egérnek is nyitottak számlát az NLB bankban, de ez mégsem tűnt fel senkinek.
A gigantikus pénzmosás ügyét az ellenzéki jobbközép SDS párt tartja napirenden, mert szerintük egy ekkora akciót nem lehetett volna politikai támogatás nélkül lebonyolítani – nem mellesleg, a 2008-as és a jelenlegi szlovén kabinet között igen nagy a személyi átfedés, ami az ellenzékek hosszú ideig témát és muníciót jelenthet.
Az utalások mögött a gyanú szerint az iráni-brit állampolgárságú Iraj Farrokhzadeh állt , aki először 2008-ben nyitott számlát a Farrokh Ltd. nevű cégének, miután Svájcban már zárolták a számláját. Farrokhzadeh az iráni Exportfejlesztési Bank (EDBI) pénzeit mozgathatta. A pénzintézet korábban tiltólistára került az Európai Unióban, mert kapcsolatban állt az iráni védelmi minisztérium cégeivel és az iráni atomprogrammal is. Ráadásul akkoriban Farrokhzadeh az egyik legkeresettebb ember volt az Interpol körözési listáján.
http://mno.hu/
Az ellenzék szerint a szlovén hatóságok és a kabinet próbálja eltussolni az ügyet: európai és az amerikai hatóságokra hivatkozva azt állítják, hogy az iráni vezetés Szlovéniát használta arra, hogy megvegye a nukleáris és kémiai fegyvereihez szükséges anyagokat, valamint az ő bankjukon keresztül fizette az uniós és amerikai intézményekhez beépült kémjeit.
Amikor végül 2010 decemberében a szlovén központi bank elrendelte, hogy tiltsák le a tranzakciókat, valamiért az NLB-nek ezt kilenc napig tartott végrehajtania. Ennyi idő pedig elég volt Farrokhzadehnek, hogy átvigyen mindent az orosz bankokhoz.
Irán hivatalosan felhagyott atomprogramjával, és ennek hatására a nyugati nagyhatalmak (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) szeptembertől fokozatosan feloldhatják az ország ellen hozott nemzetközi szankciókat. Az Egyesült Államok hozzáállása azonban változtathat még a helyzeten: Donald Trump amerikai elnök szégyenletesnek nevezte a szankciók feloldásáról kötött hétoldalú atomszerződés, és szeptember 21-én arról beszélt, hogy döntött a megállapodás ügyében. Teherán akkor rögtön jelezte, hogy minden lehetőségre felkészültek, arra is, hogy az USA kivonul a megállapodásból – két nappal később pedig újabb kísérleti rakétát lőttek ki, bár Washington az atomalku megsértésének tekinti az iráni rakétaprogram folytatását is.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
