Bosco Szent János olasz katolikus pap, a Szalézi Társaság férfi szerzetesrend megalapítója 1888. január 31-én hunyt el. Emléknapját január 31-én tartják.
Bosco János 1815. augusztus 16-án született egy parasztcsaládban, Castelnuovo d’Astiban. Édesapja, Bosco Ferenc a gyermek kétéves korában meghal, így édesanyjának, Occhiena Margitnak egyedül kell felnevelnie Antalt, Józsefet, és a kis Jánost. Margit bölcs nevelő, kitartásának és határokat nem ismerő hitének segítségével mélyen vallásos légkört alakít ki családjukban.
Elmesélte, hogy egyszer kilencéves korában álmot látott, amely megvilágította számára küldetését: „Legyél alázatos, erős és állhatatos” – mondta neki egy asszony, aki ragyogott, mint a nap, „és akkor, amit majd látsz, hogy ezekkel a farkasokkal történik, akik bárányokká változnak, te is ezt fogod tenni gyermekeimmel. Én leszek a tanítómestered. A maga idejében mindent meg fogsz érteni.”
Az idős Calosso atya volt első lelkivezetője, ő indította el a papi tanulmányok útján, amelyekért nagy erőfeszítéseket tett, míg végül is el kellett hagynia a családi házat, mert szembe került Antal testvérével. Antal azt akarta, hogy János inkább a földeken dolgozzon.
Diákként Chieriben létrehozta a „Vidámság Társaságát”, amelybe összegyűjtötte a városka fiataljait. Később itt járt szemináriumba is, és 1841. júniusában pappá szentelték. Akkori lelki vezetője, Cafasso atya azt tanácsolja neki, hogy tökéletesítse tanulmányait az egyházi kollégiumban.
Közben Don Bosco maga köré gyűjtötte az első gyermekeket, és megszervezte a Vasárnapi Oratóriumot, az első időkben mindig máshol, később azonban megmaradnak Valdoccóban.
Édesanyja, Margit, akkor már idős asszonyként, elfogadta a meghívást, hogy Torinóba menjen és segítsen fiának. A gyermekek számára ő lett „Margit mama”.
Az első gyermekekből lettek később az első munkatársai is.
Így fejlődött ki az a híres nevelési módszer, amit „megelőző módszernek” nevez a pedagógia.
Idővel az első munkatársakból XI. Piusz pápa segítségének köszönhetően létrejött egy szerzetes társaság, melynek célja a fiatalok megmentése, küzdve a szegénység minden fajtája ellen, a „Lelket adj nekem (Uram), minden mást vegyél el” jelmondattal.
A Segítő Szűz Mária, aki mindig segítette Don Boscót a művében, számtalan kegyelmet ajándékozott a munkájához, köztük egészen különlegeseket, mindig volt elegendő pénz a vállalkozásokhoz. Segítette a róla elnevezett bazilika megépítését is.
Szűz Mária segítségével Mazarello Máriával megalapította a Segítő Szűz Mária Leányai Intézményt. A jótevőkkel és a világi segítőkkel együtt létrejött a Szalézi Munkatársak Egyesülete.
Az elmúlt évszázad folyamán, egészen napjainkig, számtalan tanintézmény és közösség követi a Don Bosco módszert, amikor a vezető, a pedagógus, folyamatosan a gyermekek között tartózkodik, tanít, nevel és példát mutat. A keresztény iskolákban egyre népszerűbb a nevelés csodálatos játéka, amely Bosco Szent János szellemi hagyományait folytatja.
Boldoggá avatására 1929. június 2-án, szentté avatására 1934. április 1-én került sor.
A keresztény pedagógia apostoláról számtalan irodalmi alkotás született. Könyvek, kiadványok, jegyzetek láttak napvilágot életéről, nevelési módszereiről, pedagógiai munkájáról. A filmipar is több ízben feldolgozta életét és munkásságát.
A legutóbbi a 2004-ben készült, 200 perces film, Don Bosco – A szeretet küldetése címen állít emléket Bosco Szent Jánosnak, aki ma is utat mutat azoknak, akik az ő módszerét folytatva, az ő szellemében nevelik a gyermekeket és a fiatalokat.
(Forrás: Szaléziak.hu/Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
