Hihetetlen számokkal rengette meg a világot egy adatszivárogtatás, amelyből kiderült: a fél világ korrupt. A Panama-iratok politikai vezetők, sportolók, celebek offshore ügyleteibe engednek betekintést, felfedve egy olyan pénzügyi világot, amelynek létezéséről már tudtunk, de reméltük: nem ilyen mértékű lopás áll mögötte.
A XIX. század végén járunk Panamában. Ekkor építették a híres csatornát, amely az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti könnyebb átjárást volt hivatott megteremteni. A francia csatornaépítő cég viszont csődbe ment, nagyrészt az orbitális méretű korrupció miatt, amelyben 104 törvényhozó volt érintett. Emiatt született meg a panamázás fogalma, ami tisztességesnek látszó, ám valójában törvénysértő ügyleteket takar.
Nos, Panama azóta is a nyerészkedés szimbóluma, és ezen a hétvégén nyilvánosságra került, 2,6 terrabájtnyi anyag, 11,5 millió dokumentum sem segít majd. Az iratok egy panamai ügyvédi iroda – a Mossack Fonseca, a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége – belső anyagai, amelyek a német Süddeutsche Zeitungnál landoltak, és amelyek feldolgozásában az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) segédkezik. 76 ország több mint 370 újságírója dolgozott az anyagokkal – Magyarországról a Direkt36 szállt be –, és rengeteg híres emberhez (például Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, Jackie Chan hongkongi színészhez vagy Lionel Messi argentin futballsztárhoz) köthető ügyletekre bukkantak. Magyar vonatkozása is van az ügynek: a Panama-iratokban többtucatnyi magyarországi vagy magyar kötődésű cég és magánszemély szerepel. A kiszivárogtatásban egyébként nem vett részt a téma leghíresebb szereplője, a Julian Assange által létrehozott Wikileaks, amely Facebook-oldalán azon kesereg, hogy éppen emiatt nem lesz nyilvános az összes anyag, és nem készül nyilvános adatbázis belőle.
A Mossack Fonseca belső iratai kerültek nyilvánosságra Fotó: RODRIGO ARANGUA / Europress/AFP
Putyin és az izlandi miniszterelnök is belekeveredett
215 ezer cég adatai szerepelnek a majd negyven évet (1977–2015) felölelő, 11,5 millió iratban. Köztük Vlagyimir Putyin és baráti köre vállalatai. A Panama-iratokban az orosz elnök neve nem bukkan ugyan fel, ám körülötte álló személyek esetében már felrajzolható egy offshore cégháló. Putyin egyik legjobb barátja, a csellista Szergej Roldugin is így gazdagodott meg, ahogy a Putyin kifizetőhelyének számító Banka Rosszija (az orosz nemzeti bank) vezetője, Jurij Kovalcsuk is. Ő legalább egymilliárd dollárt fektetett be egy Brit Virgin-szigeteken – amely a legnépszerűbb adóparadicsom az iratokban – bejegyzett cégbe, amelyen keresztül több offshore ügyletet is finanszíroztak. A Panama-iratokból kiderült: a központi pénzintézet kulcsszerepet játszott az orosz offshore cégháló kialakításában, Putyinhoz közel álló emberek akár kétmilliárd dollárt is átmoshattak rajta. Az érintettek nem reagáltak, csupán a Kreml közölt annyit, hogy szerinte összehangolt támadás zajlik az orosz elnök és baráti köre ellen. Hétfőn Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő aztán kijelentette: a Kremlben „csalódottságot keltett” az offshore ügyekre rávilágító újságírói munka minősége,
Moszkvában nagyobb szakszerűségre számítottak
– írja az MTI.
Nemcsak Oroszország, hanem további tizenegy állam vezető pozícióban lévő politikusa érintett a botrányban, összesen 128 állami tisztségviselő ügyleteit tárták fel. Köztük van az izlandi miniszterelnök, Sigmundur Davíd Gunnlaugsson és felesége is, akiknek egy offshore cégen keresztül egymillió dollárnál is több pénzük parkolt izlandi államkötvényekben – miközben az ország történetének legnagyobb pénzügyi válságát élte át. Amikor rákérdezett a svéd STV újságírója, hogy Gunnlaugsson mit tud mondani a Wintris nevű cégről, az egyébként liberális miniszterelnök csak kereste a szavakat. Végül azt mondta, hogy felesége a családi céget eladta egy banknak, amely különböző ügyletek révén a Wintrist vette meg. „Nem tudom, hogy mennek ezek a dolgok” – mondta Gunnlaugsson, s hozzátette, hogy minden ott van az adóbevallásában, ezzel egy huszárvágással elintézte az offshore-vádakat, majd felpattant és kiment a szobából.
Az interjú egy korábbi szakaszában egyébként még arról beszélt, hogyan küzdött meg Izland a válsággal, és hogy az országban komolyan veszik, ha valaki trükközik. Az izlandi miniszterelnök elődje, Johanna Sigurdardóttir egyébként közölte: Gunnlaugssonnak szerinte le kellene mondania. „Az embereknek nem lehet olyan miniszterelnökük, aki hazudik nekik. A miniszterelnök arról tett tanúbizonyságot, hogy nem bízik az izlandi pénzügyi és gazdasági rendszerben, hiszen egy offshore-paradicsomba menekítette a pénzét. Úgy tűnik, a miniszterelnök nem tudja, mit jelent az erkölcs” – jelentette ki vasárnap este a Facebookon.
Fontos és kevésbé fontos vezetők a listán
Korrupcióellenes harcot hirdető politikusok neve is felbukkan az iratokban: Hszi Csin-ping kínai elnök családjához is köthetők offshore cégek, ahogy Petro Porosenko korábbi oligarcha, jelenlegi ukrán elnök is rendelkezik ilyen érdekeltségekkel (hétfőn az ukrán korrupcióellenes iroda közölte: nem nyomoznak Porosenko ellen – írja az MTI). David Cameron brit miniszterelnök – Orbán Viktor harcostársa az unió elleni látszatcsatározásban – már elhunyt édesapjának is voltak kétes ügyletei. Ian Cameron az iratok tanúsága szerint a Bahamákon ügyeskedett, így offshore alapítványa révén harminc éven keresztül nem fizetett adót az Egyesült Királyságban. Orbán másik politikusbarátja, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök a családja révén került bele a botrányba: panamai alapítványokon és cégeken keresztül volt részesedésük aranybányákban, valamint e cégeken keresztül londoni ingatlanokat is vásároltak.
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Érintett továbbá a nemrég Budapesten járó marokkói király, VI. Mohamed; a szaúdi uralkodó, Salman király; Mauricio Macri argentin elnök; Halífa Zájed bin Szultán Ál Nahján, az Egyesült Arab Emírségek elnöke. Bassár el-Aszad szíriai elnök unokatestvérein keresztül keveredett a botrányba, de a pakisztáni (ők már tagadtak is), ghánai, malajziai, argentin, mexikói, spanyol, elefántcsontparti, dél-afrikai és guineai vezetők családjai vagy tanácsadói is bírtak offshore érdekeltségekkel. Az iratokban egykori politikusok, valamint regionális vezetők is szerepelnek.
Nemcsak politikusok, hanem celebek is érintettek: a Forbes üzleti magazin 500-as gazdaglistájáról 29-en szerepelnek a Panama-iratokban. Igazi világsztárok is belekeveredtek a botrányba: Jackie Channek például hat offshore cége is van, míg Lionel Messi és édesapja is tulajdonolt egyet. Messiék offshore-szálaira korábban is fény derült már, nem csoda, hogy a spanyol hatóságok adóelkerülés gyanújával vizsgálódnak. Van más focis szál is: természetesen FIFA-vezetők is felbukkantak az iratokban, erről a későbbiekben beszámolunk.
2009 óta több offshore cég szűnik meg évente, mint amennyit megalakítanak Fotó: MN-grafika
A magyar szál
Már megnevezett magyar érintettről is tudni: Horváth Zsolt korábban tizenhat éven keresztül ült Kecskemét fideszes képviselőjeként a parlamentben. Két éve kiszállt a politikából, ám egyike annak a többtucatnyi magyarországi vagy magyar vonatkozású szereplőnek, akit említenek a Panama-iratok – írja a Direkt36. A pártba 1989-ben belépő politikus az első Orbán-kormányban egy évig politikai államtitkár volt az Egészségügyi Minisztériumnál, a második Orbán-kormányban pedig miniszteri biztos volt. Horváth neve két offshore cégben bukkant fel, 2013 októberében – még parlamenti képviselőként – lett igazgatója egy Seychelles-szigeteki társaságnak, ám vagyonnyilatkozatában ezt nem tüntette fel. Mandátuma lejártát követően egy másik, szintén Seychelles-szigeteki vállalatban lett résztulajdonos. Mindkét cég játékgyártással és -forgalmazással foglalkozott a dokumentumok szerint.
Hétfőn délelőtt a pártok rá is szálltak a Fideszre, amely kora délután reagált közleményben. Ebben visszafelé mutogat: „az az ellenzék vádaskodik, amely kormányzása alatt offshore cégeken keresztül szivattyúzta ki a közpénzeket az országból”. Korábban a Vs.hu-val azt közölte a párt sajtóosztálya, hogy Horváth Zsolt tagja ugyan a Fidesznek, de nincsenek vele kapcsolatban. „Semmilyen tisztséget és szerepet nem tölt be a pártban, nem képviselő, nem kormánytag. Így mint minden más állampolgár, egyedül ő maga felel a tetteiért, a Fidesznek semmi köze a magánügyeihez” – fogalmazott a párt sajtóosztálya.
Fotó: Fidesz.hu
A fentiek azért is különösen érdekesek, mert a Fidesz még a 2010-es kormányváltás előtt offshore-lovagoknak nevezte azokat a baloldali kormányhoz közeli embereket, akikkel kapcsolatban azt sejtette, efféle cégekben érdekeltek. Támadták Bajnai Gordon miniszterelnököt, Kóka János gazdasági minisztert – akivel azóta már jóban van a Fidesz. Azóta persze kiderült, hogy a mostani kormánypárt közelében is akadhatnak kétes ügyletek, ráadásul védik is őket: tavaly októberben az államigazgatás offshore-mentesítése érdekében benyújtott LMP-javaslatot söpörte le a parlament gazdasági bizottságában a kormánytöbbség. Ezzel kapcsolatban Róna Péter közgazdász lapunknak kijelentette: „A Fidesz mást sem csinál öt-hat éve, mint hogy az offshore tevékenységeket kendőzi.”
Ismeretes: ma a magyar letelepedési kötvények forgalmazásával öt közvetítő cég foglalkozik, ezek közül négy offshore hátterű. Ezért levélben fordultunk a Miniszterelnökséghez, hogy megtudjuk:
a kormánypárt fent taglalt elhatárolódása azt jelenti-e, hogy a letelepedési államkötvény programot a jelenlegi formában felfüggesztik; valamint hogy visszavonják-e az offshore cégektől a forgalmazási engedélyt, vagy kötelezik-e őket arra, hogy Magyarországon bejegyzett cégként folytassák a tevékenységüket?
Amint megérkezik a válasz, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Az offshore nem feltétlenül bűncselekmény
Alapvetően az offshore-hálók létrehozásában és működtetésében érdekelt cégek legtöbb szolgáltatása legális, ám az „iparágban” érdekeltek finoman szólva sem fordítanak nagy figyelmet arra, hogy betartsák a törvény betűjét. Azaz nem ellenőrzik, hogy ügyfeleik bűnözők-e, vagy adóelkerülésre, korrupcióból befolyt összegek tisztára mosására használják-e az adott vállalkozást. Nem ritka a kozmetikázás, a hivatalos adatok meghamisítása sem, sőt az adóparadicsomi cégalapításokban a világ legnagyobb bankjai (mint például az HSBC, a UBS vagy a Banka Rosszija) is segédkeznek.
Offshore céget létrehozni és birtokolni is legális, ha törvényes keretek között használja azt az ember. Nemzetközi tranzakciók esetében logikus más országban is alapítani vállalatot. Ám a panamai iroda ügyfelei között befektetési csalók, drogbárók, terrorszervezetek és szexuális bűnelkövetők is akadtak, akik között volt például Észak-Koreával üzletelő is, és akik hátterét nem ellenőrizte a Mossack Fonseca. Amely egyébként keményen védi ügyfeleit: ha kell, elszállít iratokat, digitális nyomokat töröl számítógépekről, visszadátumozza az anyagokat. A cég egyébként az ICIJ kérdésére annyit közölt: nem segített bűnözőket, az ezzel kapcsolatos feltételezések „alaptalanok és hamisak”.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
