Az egészségügyi minisztérium megoldásai, amelyekkel az elektronikus váróterem nehézségeit akarta megkerülni, egyelőre lassan mutatják meg a hatásukat – az általános orvosi rendelőkben még csak alig kezdődött meg a vakcinázás, az oltóközpontokban zajló, regisztráció nélküli oltás körül pedig információs zűrzavar uralkodik.
Az egészségügyi tárca már hetek óta azon dolgozik, hogy növelje a lakosság oltási hajlandóságát. Szlovákiában ugyanis az európai átlaghoz képest is alacsony az átoltottság: a minisztérium nemrégiben közzétett listáján hátulról a hetedik helyen álltunk, csak Horvátország, Montenegró, Románia, Oroszország, Koszovó és Ukrajna maradt el tőlünk.
A legfrissebb adatok szerint eddig 2 257 609 személy kapta meg a vakcina első dózisát, ami körülbelül 41 százalékos átoltottságot jelent. A második adagot eddig 1 962 189 személynek adták be, vagyis körülbelül a lakosság 36,5 százaléka minősül teljesen védettnek.
Az utóbbi adatot azért is fontos hangsúlyozni, mert a vírus delta variánsa – amely több európai országban is már dominánsnak számít – jóval agresszívabb, mint a korábbi mutációk, így igazán hatékony védelmet csak a két dózis nyújt. Ebben az esetben is el lehet kapni a fertőzést, de ezek az emberek jóval kisebb eséllyel kerülnek kórházba, mint a nem beoltottak. Martin Pavelka, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) járványügyi szakértője ezen a héten kijelentette, már Szlovákiába is megérkezett a harmadik hullám, amelyet egyértelműen a delta variáns fog uralni.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a tárca minél gyorsabban igyekszik rávenni az embereket, adassák be maguknak az oltást. A vakcinaprogram leghatékonyabb mechanizmusa kezdetben az elektronikus váróterem volt, ahol májusban még több mint 200 ezren várakoztak az időpontjukra. A lendület azonban fokozatosan alábbhagyott, július végére már csak alig több mint 10 ezren voltak regisztrálva az első dózisra. A lakosság több mint fele azonban még mindig nincs beoltva, így a tárcának alternatív megoldásokat kellett találnia az oltási program felgyorsítására, kiküszöbölve az elektronikus váróterem gyengeségeit.
Az egyik legfőbb problémát az jelentette, hogy a vidéken élő, főként idős lakosságnak sok esetben gondot okozott eljutni a nagyobb városokban található vakcinaközpontokba a kijelölt időpontra. Ennek érdekében a tárca azzal az ötlettel állt elő, hogy a háziorvosok is oltsák a lakosságot, hiszen hozzájuk általában az idősebb személyek is el tudnak látogatni, emellett pedig a bizalmi tényezőt is figyelembe vették, hiszen a lakosság egy része jobban hajlik a vakcina beadatására, ha azt a körzeti orvosa végzi el. A minisztérium július 1-től szabaddá is tette a regisztrációt az általános orvosok és a gyermekorvosok számára.
A másik probléma magával a regisztrációval volt. Az embereknek az is elvette a kedvét, hogy bizonyos járásokban (például a Dunaszerdahelyiben is) heteket kellett várni az első oltás időpontjára, és közelebbi időpontot csak az 50–100 kilométerre található vakcinaközpontban kaptak.
Tomáš Szalay, a Pozsony Megyei Önkormányzat egészségügyi osztályának vezetője ezért azzal a kísérleti projekttel állt elő, hogy a július első hétvégéjén azokat is beoltották a fővárosi nagy kapacitású vakcinaközpontban, akik nem regisztráltak előzetesen, így nem is rendelkeztek időponttal. A kísérlet sikeres volt, két nap alatt több mint kétezer regisztrálatlan személyt oltottak be. Ezt látva a minisztérium a többi önkormányzattal is megegyezett, vagyis a legnagyobb vakcinaközpontokban már előzetes időpont nélkül is lehet oltásra menni.
Már csaknem egy hónap telt el azóta, hogy a tárca újabb lehetőségekkel állt elő az oltásra jelentkezők számára, így utánajártunk, hogy mennyire működnek a várótermen kívüli megoldások, és körülbelül hány személyt sikerült így beoltani.
Ami az általános orvosokat illeti, június végén rögtön akadt egy adminisztrációs probléma, amire Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke hívta fel a figyelmet. Lapunknak elmondta, hogy az utolsó pillanatban változtattak a szerződéseken, aminek eredményeként a háziorvosok nagyjából július közepén kezdhették meg az oltást a rendelőikben.
Zuzana Eliášová, a minisztérium szóvivője rendelkezésünkre bocsátotta a legfrissebb adatokat arról, jelenleg hány rendelőben oltanak. Elmondása szerint eddig összesen 529 orvos érdeklődött a tárcánál, de a központi adatbázisban egyelőre csak 300 orvos szerződését tették közzé. Ez azonban nem azt jelenti, hogy valóban ennyi rendelőben zajlik az oltás.
„Eddig körülbelül 70 rendelőbe érkeztek meg a vakcinák, tehát ennyi helyszínen oltanak”
– egészítette ki Eliášová. Megjegyezte, a rendelőkben eddig körülbelül 1000 adag oltóanyagot fecskendeztek be az emberekbe.
A regisztrálatlan személyek oltásával kapcsolatban már jóval nehezebb adatokat találni. Eliášová nem tudott pontos információkat közölni ezzel kapcsolatban, így kérdéseinket továbbítottuk az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI). Többszöri megkeresésünk ellenére az intézmény sajtóosztálya nem reagált.
Végül a megyei önkormányzatokhoz fordultunk, hátha számon tartják a vakcinaközpontok adatait. Ezen a ponton különféle megközelítésekkel találkoztunk: van olyan önkormányzat, amely tudott adatokat közölni, mások nem gyűjtik az információkat, de akadtak olyanok is, akik nem reagáltak.
Lucia Šmidovičová, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat egészségügyi osztályának vezetője például elmondta, hogy a megyében három hete vezették be az előzetes regisztráció nélküli oltást, és eddig megközelítőleg 5000 embernek adták be így a vakcinát. Ebből a dunaszerdahelyi oltóközpontban körülbelül 1000 dózist adtak be.
Lenka Kukučková, Trencsén megye szóvivője a kérdésünkre úgy reagált, hogy sajnos nem tud közölni pontos adatokat.
„Ezeket a számokat a hétvégék után közzétesszük a weboldalunkon, de ezt csak az utóbbi hetekben kezdtük el, ezért sem tudunk pontos információkkal szolgálni. Egy oltási napon átlagban 200 személyről lehet szó. Persze ez attól is függ, hogy éppen milyen típusú vakcinával oltunk”
– nyilatkozta a szóvivő.
Anna Terezková, a Kassa Megyei Önkormányzat kommunikációs osztályának főnöke sem rendelkezik a lapunk által kért információkkal. Azt elmondta, hogy a megyében a nagy kapacitású oltóközpontban eddig körülbelül 250 ezer vakcinát adtak be, de azt nem tudta pontosítani, hogy ebből mennyi volt a regisztrálatlan személy.
„Egy oltási napon általában a meghívottak 4 százaléka nem érkezik meg az időpontra, így a fennmaradó vakcinákat használjuk az időponttal nem rendelkező személyek beoltására”
– jegyezte meg Terezková.
Bővebb tájékoztatást nem tudtak nyújtani az eperjesi és a nyitrai önkormányzattól sem. A pozsonyi, a besztercebányai és a zsolnai önkormányzat egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.
A felsoroltak alapján tehát úgy tűnik, hogy az általános orvosok rendelőiben, valamint regisztráció nélkül a vakcinaközpontokban körülbelül néhány tízezer vakcinát adhattak be az érdeklődőknek (már ha abból indulunk ki, hogy a többi megyében is körülbelül annyi személyt oltottak be időpont nélkül, mint Nagyszombatban). Ez a szám messze nem lesz elegendő ahhoz, hogy a harmadik hullám ne söpörjön végig az országon. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az általános orvosok rendelőiben még csak most pöröghet fel a vakcinaprogram, feltéve, ha minden érdeklődő háziorvos rendelőjébe sikerül eljuttatni az oltóanyagot.
Más kérdés, hogy az emberek hány százaléka lesz hajlandó elmenni az oltásra. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) felmérése alapján a lakosság 10 százaléka mondja azt jelenleg, hogy biztosan beadatja a vakcinát.
Az egészségügyi minisztérium feladata tehát az lesz, hogy újabb és újabb embereket győzzön meg a készítmény elfogadásáról. Ehhez a tárca már készíti a nagyszabású oltási kampányát, amelyhez 3,9 millió eurót kapott a pénzügyminisztériumtól. Hogy mire lesz elegendő, az a következő hetekben derülhet ki.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
