Farkas Alexandra polgármesternő szerint Dobfeneken megjelent a hód. A községben található lápos, mocsaras területen fát döntött ki, az összegyűjtött, megrágott gallyakból gátat épített.
– szögezte le a Körképnek a polgármesternő.
Dobfeneki nádas
A Medves-fennsíkról folyó Gortva-patak Dobfeneknél nagy kanyart vesz, amely lelassítja a folyását. Lápos, mocsaras, nádas terület alakult így ki a történelem során. Sok gondot okozott az itt élőknek, egyetlen előnye a nád aratása és feldolgozása volt.
Élővilága is a mocsár, a láp, a nádas élővilágát tükrözte. A múlt évszázadban végrehajtott vízszabályozási munkák elvégzése előtt magasabb volt a víz szintje, idősebbek még emlékeznek halakra, és persze jelen volt a vidra is. Hódra nem emlékeznek.
A hódról
A hódnak két fajtája ismert, a kanadai és az eurázsiai hód, Közép-Európában az eurázsiai fajta van jelen. Magyarországon a 19. században kihalt, kártevői volta miatt irtották, zsírja, de főleg a prémje végett vadászták. Az utóbbi időben telepítik be őket újra, olyan területekre, ahol gond nélkül alakíthat ki természetes élőhelyet magának. Becslések alapján a számuk jelenleg nagyjából 10 ezer példányra tehető.
A hód testének a mérete 75–100 centiméter, súlya 20–35 kilogramm, lapos és pikkelyes farka 30–40 centiméter hosszú. Bundája barna, tömött és vízhatlan, utóbbit a végbélnyílás körül található két szagmirigy váladékának köszönheti. Hátsó lábain a lábujjak között úszóhártya található, mellső végtagjaikon az ujjak mozgékonyak és erős karmokban végződnek, így fogásra, a kéreg hántására, sőt mi több, bundatisztításra, fésülködésre is használhatók.
Rágcsálók, fogazatuk is így alakult ki. Fákat, ágakat rágnak, egyrészt azért, hogy karban tartsák a fogaikat, másrészt, mint növényevőknek, táplálékul szolgál a fák kérge és ágai, hajtásai. Nemutolsósorban a kidöntött fa, az ágak gátak építésére szolgálnak.
Gátépítők
Gátépítésük célja, hogy mesterséges tavacskákat hozzanak létre a lakóhelyük, azaz a hódvárak védelme érdekében, melyek 50–80 centiméter átmérőjű bejáratát így a víz alatt biztonságban, a ragadozók elől elrejtve tudják tartani. Járata, a család élőhelye a vízszint fölött van. Egy pár évente 1-2 utódot hoz világra, melyeket 3-4 évig tart meg a családban.
Gátépítő munkájukat, de egész életterük kiépítési munkáit jó mérnökökhöz híven nagy körültekintéssel, precizitással végzik. Az emberrel való viszonyukban óvatosak, az ember nem is nagyon tudja őket észlelni, csak az építményeik adnak róluk hírt.
A hód újratelepítése nagyon érzékeny területnek bizonyul. Természetes ellenség hiányában sokszor túlszaporulatot produkál és károkat okoz. Magyarországon 2022-től vadászható.
Mede Géza
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
