Április 11-én Kézdiszentléleken, 14-én pedig Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Központban a Tudástár előadás-sorozat keretében tartott előadást Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár főkönyvtárosa Olvass a gyermekedért, a gyermekednek, a gyermekeddel! címmel. A továbbiakban április 25-én Gelencén a művelődési házban, május 9-én Lemhényben, 16-án Bereckben, június 11-én pedig Csernátonban a Haszmann Pál Múzeumban lehet részt venni az előadáson, ezek kapcsán villáminterjúban kérdeztük Vántsa Juditot.
A nagy sikerű előadást több kézdiszéki településen is megszervezik, arra elsősorban a családalapítás előtt álló fiatalokat, kismamákat, kisgyermekes szülőket, nagyszülőket várnak, de mellettük minden érdeklődőt is. Az egyórás előadás során a főkönyvtáros nem csak hasznos tanácsokkal látja el a hallgatóságot az olvasóvá nevelésre, hanem összehasonlító kitekintést nyújt Európa különböző országainak olvasási szokásai felé is. Egy friss felmérés szerint például Svájc lakosságának 19 százaléka nem olvas el évente egyetlen könyvet sem, eközben Romániában ez az arány 70 százalék. Az előadás legfontosabb küldetése, hogy megerősítést adjon az eljövendő, illetve a most kisgyerekes szülőknek, hogy olvasás nélkül nincs szókincsbővítés, nincs szövegértés, ami nélkül eredményes tanulás sincs. Bármilyen eszközről is olvasunk, a szöveget meg kell érteni.
– Mikor kezdődik az olvasóvá nevelés, kinek a feladata? – kérdeztük Vántsa Judittól.
– Amikor a magzat még pocaklakó – jött a válasz. – Nagyon kevesen tudják, hogy mindazt, amit az édesanya mond – a mondókákat, dalokat is –, a magzat érzékeli. Ezért, ha születés után a csecsemő ugyanazt a mondókát hallja, erre fog a leginkább reagálni. Elsősorban nem a konkrét szavakra, hanem a ritmusra, dallamra emlékszik, ez pedig megalapozza később az anyanyelv elsajátítását. Ugyanakkor a magzat minél többet hallja a méhen belül az anya hangját, a születést követően annál könnyebben megismeri majd, és annál egyszerűbb lesz megnyugtatni őt. Ezért ajánlják a témát kutatók, hogy minél előbb kezdjük el a magzattal a hangos kommunikációt, ami lehet egyszerű beszélgetés, de akár hangos meseolvasás, mondókázás is. És ezzel meg is van, hogy nem az óvó néni, és nem a tanító néni az, aki a gyermek olvasóvá neveléséért felelős, hanem a szülő, a család.
– Lehet későbbi életkorban fejleszteni a szövegértést?
– A jó hír az, hogy olvasással a szövegértés egész életen át fejleszthető. Ennek módszereiről is szó van az előadásban, korosztályokra lebontva: óvodáskor előtt, óvodáskorban, kisiskoláskorban, kamaszkorban. Az előadás során szó lesz még az olvasás hatásáról a különböző korosztályokban vagy a mese olvasása, hallgatása és a mese nézése közti különbségről, a funkcionális analfabetizmusról és következményeiről az egyénre és a társadalomra nézve. De szó lesz a hátrányos helyzetű családokról, ahol elmarad az esti mese – s ezzel a szövegértés fejlesztése is. Ezért jó lenne például, hogy az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete által kezdeményezett és egyre több önkormányzat által elfogadott Babakelengye program legalább egy mondókás könyvet is tartalmazzon.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
