Demokratikus Puccs?

Egy megkezdett, de túl korán elhalt vita 3 hozzászólását adjuk közre, mivel érdekes felvetés adódott az Alkotmány, sőt a Nemzetközi Jog kiegészítésére.

A résztvevők

-Steel, aki kijelenti, hogy Magyarországon “Nincsenek már nemzsidó nagytőkések”.

-Varga Zoltán, aki a puccsot demokratikussá szeretné tenni és

-Sebestyén-Teleki István, aki kifejti, hogy demokratikus puccs nem lehetséges!

Varga Zoltán to Steel

Hírdetés

“Nincsenek már nemzsidó nagytőkések” -írja Steel.

És ezzel leírtad a lényeget, hogy a politikát mindig egy valamilyen gazdasági érdekközösség és nem a népfelség elve határozza meg. Köszönjük!

És abban is igazad van, hogy a népfelség elvének az érvényesülését nem fogják önként visszaadni ezek a gazdasági érdekcsoportok. Hiába mehetsz el 4 évente szavazni, az csak látszólagos képviseleti demokráciát eredményez, mert az úgynevezett alkotmányos “ellenállási záradék” jogával nem élhetsz. A puccs intézménye része a népfelségnek. A népnek jogában áll visszavenni a hatalom gyakorlásának a lehetőségét azoktól, akik visszaélnek az így megszerzett jogosultsággal. Ez a jog éppen úgy része a demokratikus jogelveknek, mint a választás intézménye! Ha a nép úgy dönt, bármikor elveheti a regnáló hatalom képviseleti jogát.
A probléma az, hogy ennek a jognak az érvényesülése nincs jogszabályok által kidolgozva. A puccs tehát nem került intézményesítésre, noha a demokrácia egyetemes jogelvként tekint rá. Elvi szinten a népnek jogában áll visszavenni a hatalmat, gyakorlati téren az ilyen megmozdulást a büntetőjog kategóriájába sorolják, mert a hatalomnak (gazdasági érdekcsoportoknak) nem áll érdekükben a puccs gyakorlatát intézményesíteni. Ezt a gyakorlatot egyébként nem az alacsonyabb szintű jogszabályok, hanem maga az Alkotmány kell, hogy körül írja. Amint az Alkotmány ismét erős védelemben részesíti az “ellenállási záradékot”, onnantól a büntetőjog és az alacsonyabb szintű jogszabályok már nem feltétlenül minősíthetik majd terroristának azt, aki a regnáló államhatalom megdöntésére tesz kísérletet. Kőbe kell vésni, hogy a népakaratnak bármikor és bármilyen körülmények között jogában áll visszavennie a hatalom gyakorlásának a jogát, ha az államhatalmi szervek a nép kárára, a haza ellen, az egyetemes emberi jogosultságokkal szemben lépnek fel.

Megjegyzem, a polgári engedetlenség be van építve a jogba, az tehát létező, gyakorolható jogosultság!

Sebestyén-Teleki István to Varga Zoltán

Érdekes eszmefuttatás! Azonban megoldhatatlannak látom a felvetésed, mivel jelenleg a többség akarata a kisebbséggel szemben neveztetik demokráciának. Tehát a hatalom elkobzása egy azzal visszaélő, a hatalmat gyakorló csoporttól, a többség akaratának kellene megfeleljen. Csak ebben a témában nem írhatsz ki népszavazást, mert a hatalmával visszaélő hatalom -az AB (Alkotmány Bíróság) segítségével- ezt megakadályozná. Amennyiben a népszavazás sikerülne, és a nép számára kellemetlenné vált hatalom le lenne váltva, ez lenne a demokratikus puccs, a Vétó Puccs!
Ebben az esetben kerülhetne sor a hatalmat gyakorló, és azzal visszaélő, csoport eltakarítására! Ha szükséges fegyverekkel is megtámogatva. De ez a hatalmat gyakorló csoport szemszögéből tekintve már nem lenne demokratikus, mert a fegyverek megjelenését törvényen kívülinek deklarálná, ennek ellenállna, és kitörne a polgárháború. Arról nem is beszélve, hogy az európai kormányok, akik esetleg rejtve vagy nyíltan szolidarizálnak a hatalommal visszaélő kormánnyal, a hatalmat a Vétó Puccson keresztül megszerző csoporttal szemben megtorló akciókat vetnének be és megpróbálnák azt a hatalomból eltávolítani! Európában az ország határain kívülről megnyilvánuló hatalmi befolyás magad mellé állítása nélkül semmilyen válfajú puccsnak nincs esélye. A proxy háborúk korában egy puccsot előkészítő csoportnak elsősorban, vagy a hatalom átvétel megszervezésével párhuzamosan, a határokon túl működő nagy és középhatalmak támogatását kell megnyernie. Amennyiben ez sikeresen meg lett szervezve, akkor az ukrajnai típusú, véres, fegyveres puccsot is el lehet fogadtatni.

Kategória:Elemzés, Politikai elemzés, Publicisztika, Vélemény


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »