A vírus indiai variánsát, azaz a delta variánst 2020 októberében azonosították, majd 2021 márciusában jelölték meg kiemelt kockázatúnak. Azóta folyamatosan növekedett az elemzett mintákban a variáns aránya. India mellett a világ több országában is megjelent ez a variáns – többek között már Szlovákiában is.
A delta variáns a B.1.617 kódot kapta, és könnyen fertőz. A mutáció annál a fehérjénél található, melynek segítségével a vírus bekerül az emberi sejtekbe, nagyon leegyszerűsítve, amellyel a sejtekben található receptorokhoz hozzákapcsolódik. A változásoknak köszönhetően a vírus könnyebben megtámadhatja a sejteket és gyorsabban el is szaporodhat.
Az E484Q segítségével a vírus könnyebben képes „kikerülni” a szervezet immunrendszerét, vagyis nagyobb az esélye arra, hogy elszaporodjon és súlyosabb tüneteket okozzon.
Az L452R pedig a vírus fertőzőképességére van hatással. Korábbi, hasonló mutációval rendelkező vírusvariánsok fertőzőképessége akár 20 százalékkal is nagyobb lehet, mint ezekkel a mutációkkal nem rendelkező variánsoké.
Kutatók szerint a delta variáns az eredeti, vuhanitól eltérő tünetekkel jelentkezik.
A korábban jól ismert tünetek (pl. a láz, a száraz köhögés, a szag- és ízérzékelés elvesztése, a légzési nehézségek stb.) mellé az alábbi négy tünetcsoportot jelölték meg a vizsgálatok szerint:
A feketegomba-fertőzés elszíneződhet az orr, látászavar és mellkasi fájdalom alakulhat ki. A „fekete gombaként” is ismert mukormikózis (mucormycosis) fertőzés előfordulása a Covid-19-en átesett páciensek körében csaknem négyszer-ötször olyan magas, mint a világjárvány előtt.
A legnagyobb veszélyt a cukorbetegekre jelenti, valamint azokra, akiket szteroidokkal kezeltek, vagy hosszú időt töltöttek intenzív osztályon.
A szakemberek szerint nemcsak az egyéni védekezésnek (rendszeres, alapos kézmosás, távolságtartás, védőoltások beadatása, maszkviselés) van kiemelt szerepe, hanem annak is, mennyire hatékonyan tudjuk nemzetközi szinten felvenni a harcot a kórokozóval szemben. Rendkívül fontos például a fertőzések számának minimalizálása, a vírus továbbterjedésének lassítása vagy megállítása (pl. az utazási korlátozásokkal).
Az E484Q arra is hatással lehet, mekkora mértékben nyújt védelmet a korábban megszerzett immunitás (legyen szó akár természetes, korábbi megfertőződésből eredő immunitásról, vagy a vakcina segítségével megszerzettről). Jelenleg is folynak vizsgálatok a már kifejlesztett vakcinák hatékonyságáról a delta variánssal szemben.
Valószínűleg a vakcinák adnak védelmet, és megvédenek a legsúlyosabb tünetektől – legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt erősítik.
Fontos megismerni és elemezni az új variáns fertőzőképességét, virulenciáját, illetve azokat a mechanizmusokat, melyek ezeket befolyásolják. Kiemelten fontos a kontaktuskutatás, és annak minimalizálása, hogy a vírus tovább terjedhesssen. Könnyen előfordulhat, hogy felül kell vizsgálni a már érvényben lévő COVID-19-megelőzési és -kezelési protokollokat, és a már elfogadott vakcinákat, oltási terveket is át kell alakítani annak megfelelően, hogy az új variáns(ok) ellen is megfelelő védelmet nyújthassanak.
Meg kell barátkoznunk egy új fogalommal is, amit áttöréses fertőzésnek neveznek, ami annyit jelent, hogy a – tapasztalatok szerint – az oltottak is ugyanannyi vírust hordoznak, mint azok, akik egyáltalán nem kaptak oltást. Vagyis
az oltottak is képesek átadni a fertőzést, ami ellentmond annak, amit eddig feltételeztek a szakemberek, vagyis annak, hogy az oltottak kevésbé fertőzők.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
