A komboniánus szerzetesrend egyiptomi és szudáni tartományfőnöke a SIR olasz katolikus hírügynökségnek számolt be augusztus 10-én a misszionáriusok munkájáról a kormányhadsereg által visszafoglalt fővárosban. Kartúmban a komboniánusok a plébániák, iskolák és egyházi létesítmények újjáépítésén dolgoznak. Az ostrom alatt álló El-Obeidben bátran és nagylelkűen tart ki a püspök és néhány helyi pap.
Kevés misszionárius maradt Szudánban, ahol több mint három éve véres belső konfliktus zajlik, amely a világ legnagyobb humanitárius válságát idézte elő:
A maradás mellett döntő misszionáriusok között vannak a komboniánusok, akik jelen vannak Port Szudánban, Kosztiban és Kartúmban – ez utóbbi várost visszafoglalta az Abdel Fattáh el-Burhán tábornok vezette kormányhadsereg (Szudáni Fegyveres Erők – SAF). A szerzetesek itt azon fáradoznak, hogy újjáépítsék és újraindítsák az iskolákat és más szociális tevékenységeket.
Diego Dalle Carbonare, a komboniánusok Egyiptomban és Szudánban szolgáló tartományfőnöke – aki Port Szudánban él – ezekben a napokban a fővárosba, Kartúmba látogatott, és onnan hallgatta XIV. Leó pápa augusztus 9-i, vasárnapi Úrangyala-imádság során tett felhívását, amelyben humanitárius folyosók biztosítását sürgette a civil lakosság számára és az azonnali tűzszünetet támogatta.
Humanitárius segélyek és tűzszünet: a két prioritás
„Ez az a két dolog, amire szükségünk van. Szép, nagyon világos és nagyon fontos felhívás, amelynek a keresztény közösség és a Szudánban jelen lévő misszionáriusok nagyon örültek” – nyilatkozta a SIR-nek. „Olyan felhívás, amely nem próbálja megkerülni a kérdéseket a diplomácia virágnyelvén és bonyolult szavaival, hanem világosan beszél arról, melyek a prioritások. Az első, hogy
Újjáépítés Kartúmban
Kartúmban zajlik a plébániák, iskolák és egyházi létesítmények tevékenységének újraindítására irányuló munka. A misszionáriusok előtt egy konfliktus által megsebzett város romjai hevernek, ahová ezernyi nehézség közepette próbál visszatérni az elmenekült lakosság.
„Embert próbáló munka ez – magyarázta Dalle Carbonare atya –, mert a megrongálódott épületeket újjá kell építeni, helyre kell állítani, és pótolni kell, újra meg kell vásárolni mindazt, ami elveszett – nem csupán azért, mert elpusztították, hanem azért is, mert ellopták.
Jó látni, hogy a Katolikus Egyház érti és tudja, melyek a jelenlegi prioritások és vészhelyzetek, sokkal jobban, mint amennyire gyakran a politikusaink képesek erre, vagy mint amennyire a média zajos világa láttatni tudja.”
Súlyos helyzet El-Obeidben
A legsúlyosabb vészhelyzet ezekben a hetekben El-Obeidben van, amely Észak-Kordofán fővárosa, valamint stratégiai csomópont Közép-Szudán, Dárfúr és a déli régiók között. A várost hónapok óta ostrom alatt tartják a Mohammed Hamdan Dagalo – gúnynevén „Hemedti” – által vezetett Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF). Ők a 2003-as dárfúri háborúban a nem arab lakosság ellen elkövetett brutális erőszakról, fosztogatásokról és etnikai tisztogatásról hírhedtté vált dzsandzsavíd milíciák örökösei. Igaz, hogy jelenleg mindkét hadsereg követ el erőszakot, az RSF ellen számos feljelentés van érvényben súlyos háborús bűncselekmények és szexuális erőszak miatt az emberi jogi szervezetek részéről.
Az ENSZ a közelmúltban újabb vészjelzéseket adott arról, hogy El-Obeid olyanná válhat, mint El-Fasir – az a dárfúri város, amelyet az RSF 2025-ben foglalt el, és ahol súlyos szörnyűségeket követtek el a civilek ellen.
Az egyház tagjai közül néhányan maradtak minden veszély ellenére
„El-Obeidben már két éve nincsenek külföldi misszionáriusok: minket, comboniánusokat és a Kalkuttai Teréz Anya Nővéreit 2024 júliusában evakuáltak. Mi voltunk az utolsók, akik eljöttek – pontosít Dalle Carbonare atya. – Négy vagy öt egyházmegyés pap maradt ott a püspökkel együtt. Mindannyian helybeliek, és nagy bátorsággal, nagylelkűen továbbra is jelen vannak.
Rengeteg civil áldozat
Olyan konfliktus ez, amelyben tömegesen vetik be a civil lakosság körében áldozatokat követelő drónokat. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala szerint június 6. és 28. között legalább 15 dróntámadás történt El-Obeid térségében, amelyek legalább 45 civil halálát és 41 sebesülését okozták, piacokat, iskolákat, benzinkutakat, vízügyi infrastruktúrákat és járműveket is eltaláltak.
2026 első négy hónapjában a drónokkal végrehajtott támadások legalább 880 civil életét követelték a térségben, ami az Egyesült Nemzetek Szervezete által a régióban regisztrált összes haláleset 80 százalékának felel meg. Ezenfelül feszültségek állnak fenn Etiópiával és Dél-Szudánnal is. A konfliktus hátterében az arab és nyugati országok felé irányuló aranykereskedelemhez fűződő nemzetközi érdekek, valamint a regionális hatalmak és határokon átnyúló katonai hálózatok közötti rivalizálás állnak.
Forrás és fotó: AgenSIR (Dalle Carbonare fotói); Wikipedia Commons
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
