Új rakétákkal szrelné fel a Pentagon az ukránokat, amelyek nem csak olcsók lennének, de közel 150 kilomteres hatótávolságot érnének el a HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel párosítva. Ez kétségkívül újabb eszkalációt és a harctéri taktika átalakulását hozná magával. Közben az oroszok katonai sikerről számoltak be Bakhmutnál (nagyjából az amerikai bejelentéssel egyidőben), Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő pedig tagadta, hogy kivonulnának zaporizzsjából és feladnák Európa legnagyobb erőművét. A rossz híreket tetézi, hogy megszakadtak az amerikai-orosz fegyverkezési tárgyalások.
A fegyverkezési tárgyalások ugyan hivatalosan a stratégiai tömegpusztítót fegyverek korlátozásáról szóltak, de nem hivatalosan szinte biztosan Ukrajnát is érintették a felek. A tárgyalások csúcspontja lett volna november 29. és december 6. közötti konzultációk, amelyeknek Kairó adott volna otthont. A Kommerszant közlése szerint az orosz fél kezdeményezte a tárgyalás elhalasztását.
Közben a Pentagon a sajtóban elismerte, hogy fontolóra veszi a Boeing vállalat ajánlatát, hogy kisméretű, olcsó precíziós bombákat fejlesszen ki, ami lehetővé tenné az ukránok számára, hogy a HIMARS-ekkel akár 150 kilométeres mélységig csapást tudjanak mérni az orosz erőkre.
Az USA korábban elutasította Ukrajna azon követeléssel határos kérését, hogy bocsássa rendelkezésére az ATACMS rendszereket, amelyek csaknem 300 kilométeres hatósugárral rendelkeznek. Az USA részéről bevallottan az volt a visszatartó erő, hogy nem akartak kemény válaszlépéseket kiprovokálni az oroszokból.
A Reuters közlése szerint az új, GBU-39-es bombát és az M26-os rakétamotrot ötvöző új fegyvert már jövő tavasszal átadhatják Ukrajnának, méghozzá nagy tételben.
Mindeközben a szakadás Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője, Denisz Pusilin arról számolt be az orosz sajtónak, hogy sikeresen visszaverték az ukrán Aidar rohamzászlóalj támadását Bakhmutnál, és elkezdték bekeríteni az ukrán hadsereg 24. rohamzászlóalját.
Az Aidar zászlóalj a híres/hírhedt Azov hadtesthez hasonló csoprt volt, amely a kelet-ukrajnai háború idején szerveződött, majd később vált a reguláris haderő részévé, miután nyugati szervezetek háborús bűnökkel vádolta meg a csoportot.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn cáfolta azokat a korábbi, ukránok részéről felvetett híreszteléseket, miszerint “arra utaló jelek vannak, hogy az oroszok elhagyhatják a zaporizzsjai atomerőművet”. Peszkov szerint “nincs ok jeleket keresni ott, ahol nincsenek jelek, és nem is lehetnek”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig szintén hétfőn bejelentette, hogy “a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön”. Hozzátette, hogy az NATO kedden kezdődő kétnapos külügyminiszteri találkozójának témája az újabb Ukrajnának nyújtandó katonai támogatások lesznek, különös tekintettel az alkatrészekre, légvédelmi rendszerekre és lőszerre. A találkozóra Bukarestben kerül sor. A házigazda román elnök, Klaus Iohannis azt emelte ki, hgoy még több NATO-katonára van szükség a keleti szárnyon…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
