A nagy esőzések után kevesen foglalkoznak az öntözés kérdésével, miközben nem csak a mezőgazdaság, hanem a konyha-, hobbi-, vagy virágoskert tulajdonosok számára is nagy problémát jelentett nem olyan régen az aszályos idő. A klímaváltozás miatt ezek a száraz időszakok a jövőben is egyre hosszabbak és szélsőségesebbek lehetnek. A drága csapvizet nem csak anyagi, hanem környezetvédelmi szempontból is kár pazarolni, amikor eső híján muszáj öntözni a növényeinket. Egyrészt a vízszámlát eléggé megnöveli, másrészt pedig ivóvíz minőségű vízzel locsolni a paradicsomot felelőtlenség az hazai ivóvízkészletekkel szemben. A Pénzcentrum utána járt, mennyibe kerül egy fúrt kerti kút készítése. Azzal kapcsolatban, mi a kútfúrás menete, és milyen költségekre lehet számítani, Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke válaszolt a kérdéseinkre.
A fúrt kutakra tavaly nyáron terelődött nagy figyelem, amikor a parlament megszavazta a vízgazdálkodási törvény módosítását a kutak engedélyeztetési eljárásairól. A nyáron elinduló és ősszel lezárult diskurzus a kutak engedélykötelességéről azt eredményezte, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mik az engedélyeztetés költségei, és kell-e az illegális kutak után bírságot fizetni. Jelen állás szerint még nem kell bírságot fizetni az illegális kutak bejelentése után.
Aki új kút létesítésén gondolkozik, annak mindenképpen azt ajánlják a szakemberek, hogy semmiképp se fúrassanak illegálisan kutat feketén dolgozó kútfúróval, mert annak előbb-utóbb bírság lesz a vége. Ráadásul ha be is jelentjük a kutunkat később, nem biztos hogy ki fogja adni a fennmaradási engedélyt a vízügyi hatóság, és akkor hiába végeztettük el a fúrást olcsóbban, mégsem használhatjuk a kutunkat.
Mennyit spórolhatunk a fúrt kúttal?
Ezt azért nehéz megállapítani, mert ez sok tényezőtől függ: egyrészt a kert méretétől, és hogy milyen növényt/virágot nevelünk benne. A dinnyeföld több locsolást igényel értelem szerűen, mint egy gyümölcsös, vagy az udvarunk pázsitja. Azon túl függ attól is, hogy 1 köbméter víz a mi vízszolgáltatónknál mennyibe kerül, mert 300 forintos eltérések lehetnek a települések között. Egy szakportál számításai szerint:
Egy átlagos háztartásban egy személy naponta 140 liter vizet használ el, családra lebontva pedig a napi mennyiség közel 500-1000 liter (mosás, fürdés, WC stb.). Éves szinten ez kb. 200-500 m3. Ehhez jön még az öntözésre elhasznált víz, amely egy 500 négyszögöles kert esetében akár napi 5 m3 is lehet. Évi 100 napos locsolással számolva a család teljes vízigénye elérheti az 1000 m3-t. Mivel a vízdíj (ivóvíz+csatorna) áfával együtt egyes településeken elérheti az 1500 forintot is, ezért az éves költség meghaladhatja a több mint egymillió forintot.
Saját fúrt kútból kitermelt víz önköltsége ellenben köbméterenként csupán a szivattyú átlagosan 0,3 kWh-nyi áramszükséglete, ami évente 7-10 ezer forintos költséget jelent.
Egy Komárom-Esztergommegyei olvasónknak a család egyik barátja készítette a fúrt kutat, és a kút létesítésének, engedélyeztetésének, beüzemelésének költsége így is több mint 1 millió forint volt:43-48 méter között van nálunk a víz, eddig kellett lefúrni. Nagyon baráti áron, munkadíj és engedélyek (csak azt fizettük, ami neki is kiadás volt) nélkül több mint 1 millió volt.
Arról, hogy a kút létesítésének mi a menete, és milyen költségekkel kell számolnia annak, aki belevág, Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke nyilatkozott a Pénzcentrumnak. Első és legfontosabb intelme az volt, hogy aki a fúrt kút létesítése mellett dönt, ha most keres jó szakembert magának, legközelebb jövőre fog tudni a kútjáról locsolni, annyira be van táblázva, aki jól dolgozik. Viszont érdemes már most foglalkoznunk a kérdéssel, és kiszámolni az idei vízfogyasztásunk alapján, megérné számunkra a kútfúrás egy hasonlóan aszályos évben.
Pénzcentrum: Egy 300-500 négyszögles kisebb hobbitelek, nagyobb konyhakert öntözéséhez milyen kút létesítése a legmegfelelőbb?
Rózsa Attila: Öntözési, kertlocsolási célokra mindig a felszínhez legközelebb elhelyezkedő, a szükséges vízmennyiség szolgáltatására képes vízadó réteget (talajvíz, illetve felszínközeli rétegvizek) célszerű igénybe venni. Ez így a leggazdaságosabb, és így nem is nyúlunk bele az ún. “vízműves” rétegekbe.A nagyobb öntözőrendszerek megtáplálására azonban mindenekelőtt a felszíni vizeket kell fölhasználni.
PC: Mikor érdemes 30 m-nél mélyebb fúrt kutat csináltatni?
R. A.: A létesítendő kút talpmélységét mindig a helyi földtani, vízföldtani adottságok és a vízigény nagysága határozza meg. 30 métert meghaladó talpmélységű kút létesítése csak ott javasolható, ahol e fölött nincs kellő vízadó képességű földtani réteg, vagy pedig ivóvíz beszerzése a cél.
PC: Milyen tényezőktől függ, hogy mennyibe kerül majd a kútfúrás?
R. A.: A kútfúrás vállalkozói díja sok tényezőtől függ. Elsőként persze a fogalom tisztázása szükséges. Kútfúrás alatt többnyire nem csak a szűken értelmezett fúrási tevékenységet értjük, hanem a kútszerkezet műszaki kialakítását és hidraulikai kiképzését is, tehát kompletten a kút kivitelezését. Ebbe nem tartozik bele a kútra helyezett, annak biztonságát szolgáló kútfej akna, vagy kútház, vagy kútszekrény építése, ahogy a kút fölszerelvényezése (szivattyú, vízóra, elzáró- és szabályozó szerelvények, vízmintavevő csap, egyéb mérőműszerek, hidrofor tartály stb. beszerelése, elhelyezése) sem. Ezek a díjak, költségek a kútépítést követően jelentkeznek, de azzal szorosan összefüggenek, hiszen azok nélkül a műtárgy nem válik használhatóvá. A kútfúrás — ahogy az egyéb vállalkozói munkák többsége sem — nem fix díjas, tehát az egyes vállalkozók, kivitelező cégek mind saját díjszabásuk szerint dolgoznak.
Ár tekintetében konkrétumot egy felelős kivitelező mindig csak a kivitelezési helyszín (távolság, mélység, fúrhatóság) és az elvégzendő feladat pontos ismeretében tud mondani. A kutak esetében a vállalkozói díj alapvetően az építendő kútszerkezettől, anyaghasználattól függ, ahogy az épületeké is. A kivitelezés technológiája, az építendő talpmélység, a kút egy- vagy többrakatos mivolta, annak műanyag vagy acél csőanyaga, a csövezet melletti üregkitöltő és szigetelő anyagok használata, a kivitelezés során elvégzendő mérések köre mind-mind befolyásolja az építési díjat.Egy fölkínált olcsó ár itt is rendkívül vonzó lehet, ám az már előre szakszerűtlen és összecsapott kivitelezést, valamint silány anyagok használatát sejteti.
Egy kifejezetten kútépítési célra készített PVC-U anyagú, tokos, menetes kútfúrási béléscső nettó ára (100 mm-es átmérő fölött) méterenként meghaladja a 3000 forintot, a gyárilag réselt szűrőcsőé az 5000 forintot; az acélcsöveké pedig még ennél is magasabb. A zsákos kiszerelésű mosott, osztályozott szűrőkavics tonnája nettó 20000 forint fölötti, a kútépítés során használatos zsákos kiszerelésű kompozit portlandcement tonnája pedig meghaladja 30000 forintot. És ezek csak anyagárak, melyekhez természetesen hozzáadódik a munkadíj, a fúróberendezés rezsióradíja, a kompresszorozás, a próbaszivattyúzás, a furatban elvégzendő lyukgeofizikai vizsgálat, a befejező műszeres kútvizsgálat, valamint a víz- és gázvizsgálat díja.
A fúrási anyagokat és segédanyagokat a helyszínre is kell szállítani, ami a tehergépjármű üzemanyag szükséglete mellett még úthasználati díjak (EKÁER) megfizetését is igényli. A 2019. évi a munkaerővel kapcsolatos kiadásokat fedező minimális építőipari rezsióradíj — általános forgalmi adó nélkül — már 3730 forint. Érzékelhető, hogy az itt-ott hallható, olvasható 1200 forintos, 5000 forintos, 14000 forintos kútkivitelezési folyóméter árak mennyire megalapozatlanok. Egyesületünk tagjainak általános véleménye szerint nettó 20-25 ezer forint folyóméter ár alatt jó kút nem készíthető. A kétrakatos, szakszerűen palástcementezett rétegvíz kutak kivitelezési díja pedig folyóméterenként nettó 40-45 ezer fölött van.
PC: Mik azok a költségek, amelyekre a fúrás díján túl számítanunk kell?
R.A.: Még mindig nem eléggé köztudott, hogy hazánkban mindenféle kút létesítése vízjogi engedély köteles. A talajvízre telepített, magánszemélyek részéről fölmerülő, évi 500 m3 alatt maradó háztartási vízigények és házi ivóvízigények kielégítését szolgáló sekélymélységű kutak építését, üzemeltetését a helyi jegyzők engedélyezik. Az ezeknek a kutaknak az engedélyezéséhez szükséges egyszerű dokumentációt a megfelelő jogosultságokkal rendelkező kútfúró vállalkozók is elkészíthetik, így szaktervező bevonására nincs szükség. A kivitelezők ezt a munkát tízezer forint nagyságrendű — azaz többtízezer forint összegű — díj ellenében vállalják el. Maga a jegyzői engedélyezési eljárás az idén nem kerül pénzbe.
Más a helyzet azokkal a kutakkal, amik a fönti kategóriába — bármilyen szempontból is — nem férnek bele. Ezek többnyire mezőgazdasági öntözőkutak, ipari vagy technológiai vízellátó kutak, vízműkutak. Ekkor már csak szaktervező készítheti el a tervet, aki a munkáját a Magyar Mérnöki Kamara honlapján olvasható tervezői díjszabás alapján végzi.
Ebben az évben az engedélyezési eljárás a katasztrófavédelmi igazgatóságokon is vízügyi igazgatási szolgáltatási díjtól mentesen zajlik, ám a bevont szakhatóságok eljárási díja azért kivetésre kerül. Ez szakhatóságonként többször tízezer forintot jelent.
PC: Biztosan spórolunk a kerti fúrt kúttal? Van olyan kertméret, amely alatt nem éri meg megcsináltatni?
Természetesen van olyan kertméret, ami alatt nem érdemes kutat fúratni. Sok nyaraló mindössze néhány száz négyzetméteres ingatlanon áll, ahol gyepfelületi borítottság a jellemző. A gyepekre éves szinten mintegy 300 mm vízoszlop kihelyezése szükséges. Ez 100 négyzetméter felületen évente mindössze 30 köbméter vízmennyiség fölhasználását jelenti. Köbméterenként kereken 1000 forintos víz- és csatornadíjat figyelembe véve ez 30 ezer forint. Ha a telken mondjuk egy 15 méteres talajvíz kút építése lenne szükséges, akkor az fölszerelvényezés (akna, gépészet, szerelvények stb.) nélkül alaphangon is nettó 300 ezer forintba kerülne.Ha ehhez a tervezési díjat és a csatlakozó létesítményeket is hozzáadjuk, máris a 20 éves locsolási díjhoz jutunk.
Ne feledjük, hogy a kutakkal is törődni kell; ahogy az épületekre, kerítésre rendszeresen költenünk kell (festés, mázolás, izzócsere stb.), a kutak időszakos karbantartási igénye is óhatatlanul jelentkezik (kompresszorozás, szivattyúcsere stb.). Fontos megjegyezni, hogy a kútból kitermelt víz után az évi 500 m3 mennyiségi határig a Magyar Állam felé vízkészlet járulékot nem kell fizetni. A fölött ez a kötelezettség életbe lép, amely jellemzően 15-20,- Ft/m3 nagyságú, a vízminőségtől, a fölhasználási céltól, egyebektől függően. Láthatjuk, hogy össze sem vethető a közüzemi ivóvíz díjával.
És ha már a “vízdíjnál” tartunk, a Magyar Állam a mezőgazdaságot és ezen belül a gazdasági célú öntözést oly módon is támogatja, hogy ilyen jellegű vízhasználat után hektáronként évi 4000 m3, illetve vízjogi engedélyenként évi 400 ezer m3 vízmennyiség alatt járulékfizetési kötelezettség nem jelentkezik.
PC: Környezetvédelmi szempontból milyen előnyei (esetleg hátrányai) vannak a fúrt kútnak?
R.A.: Egy szakszerűen, vízjogi engedély birtokában létesített fúrt kútnak környezetvédelmi szempontból csak előnye van. Ilyen kútra ugyanis csak akkor adnak ki engedélyt, ha annak vízigénye a területi szabad vízkészletből kielégíthető, és a vízkivételnek nincs a környezetre gyakorolt káros hatása. Ilyen esetben az erre a célra fölhasználható, a felszínhez legközelebb elhelyezkedő vízadó réteget vesszük víztermelésre igénybe, és nem veszélyeztetjük a közüzemi ivóvízellátás bázisát jelentő “vízműves” rétegeket. És ilyen esetben nem a vízmű- és vízkezelő telepet megjárt és hosszan utaztatott, klórozott ivóvizet használjuk például locsolási célokra, hanem a helyben találhatót. Egy szakszerűtlenül, silány anyagokból készített kútnak pedig környezetvédelmi szempontból csak hátránya van.
Szennyezi a felszín alatti vizeket, idő előtti tönkremenetele következtében pedig a beléhelyezett búvárszivattyút is egy életre magába zárhatja. Ezek többnyire nem is kerülnek azután szakszerűen fölszámolásra, következésképpen örökös szennyezőforrásként kezelhetőek. Ha egy kicsit is fontos számunkra a környezetünk, ne ilyen kutakat fúrassunk, olvasható itt.
Magyar Tudat
The post Csúnya bírságot kockáztatnak a kertes ház tulajdonosok: élesedik a kút sarcolás appeared first on Magyar Tudat Nemzeti Hírportál.
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
