A visegrádi csoport (V4) megalapítása 30. évfordulójáról emlékeznek meg, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és az energiabiztonságról is tárgyalnak Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia elnökei kedden kezdődő kétnapos lengyelországi találkozójukon.
A balti-tengeri Hel-félszigeten fekvő Jurata üdülőhelyen lévő elnöki rezidencián zajló jubileumi csúcstalálkozón három panelbeszélgetésen egyeztetnek az államfők a lengyel elnöki hivatal honlapján elérhető program szerint.
A koronavírus-járvány miatt a találkozó zártkörű lesz, az értekezletet záró szerdai sajtókonferenciát online formában rendezik.
A két keddi panel közül az elsőn az elnökök a V4 megalapításának február 15-ei 30. évfordulója kapcsán az európai és a transzatlanti együttműködésről egyeztetnek, majd felavatják az országcsoport harmincéves fennállását megörökítő emléktáblát.
Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök külpolitikáért felelős miniszteri rangú megbízottja hétfőn a PAP hírügynökségnek kifejtette: az évfordulós témakörben az államfők megvitatják a csoport helyzetét az európai uniós politika, az amerikai elnökválasztás, valamint a jelenlegi oroszországi események fényében.
A másik keddi panelben a Covid-19-járvány utáni gazdasági helyreállításról egyeztetnek. Szczerski ebben a vonatkozásban kiemelte a Három Tenger Kezdeményezés, valamint az Európai Unió (EU) helyreállítási alapja szerepét a járvány gazdasági következményeinek felszámolásában.
Térségünkben a helyreállítás fontos elemét „nagy közérdekű beruházások képezik majd, és ezt nemcsak országos, hanem szélesebb fórumon is meg kell vitatni” – jegyezte meg Szczerski.
A csúcstalálkozó harmadik, szerdai értekezletén az energiabiztonság és a klímapolitika kerül napirendre. Szczerski ezzel kapcsolatban egyfelől az energiaforrások diverzifikációját, másfelől az energetikai transzformáció, az uniós zöld megállapodás kérdéseit emelte ki. Az államfők megvitatják azt, hogy az országaik miképp állítják össze energetikai palettájukat, milyen módon akarják elérni az EU-ban elfogadott redukciós célokat” – magyarázta.
Lengyelország tavaly július 1-e óta a V4 soros elnöke, ezt a tisztséget június 30-án Magyarország veszi át.
A tagországok közötti koordinációs, informális fórumként működő V4 csoport alapítását az 1991-es február 15-ei, Visegrádon rendezett találkozóhoz kötik, amikor Magyarország akkori miniszterelnöke, Antall József, Lech Walesa lengyel elnök, valamint az akkori (majd 1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia államfője, Václav Havel közös együttműködési és programnyilatkozatot írt alá.
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 2004-es uniós csatlakozását követően a V4 a térségbeli, valamint uniós politikára vonatkozó közös álláspontok kidolgozását, a tagországok közötti tapasztalatcserét szolgálja.
Németh Zsolt: nyilatkozatot fogadhat el az Országgyűlés a V4 megalakulásának 30. évfordulójára
A visegrádi négyek fennállásának 30. évfordulója alkalmából az Országgyűlés külügyi bizottsága nyilatkozattervezetet nyújt be a parlamentnek, amelyről éppen azon a napon – február 15-én – döntenek, amikor harmincéves lesz az együttműködés – mondta Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke hétfőn az MTI-nek.
Kifejtette: a bizottság egyhangúlag hozta meg ezt a döntését, ami azt mutatja, hogy van konszenzusos külpolitikai terület, amely ráadásul nem is mellékes, hiszen a kormány egyik legfontosabb külpolitikai prioritása a visegrádi, illetve közép-európai együttműködés.
A politikus hangsúlyozta: a visegrádi csoportnak (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) talán az a legnagyobb erénye, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan olyan rugalmas működési formát tudott fenntartani, amely kiállta az idő próbáját, mert nem intézményesítette túl önmagát és képes volt arra, hogy pragmatikus módon azokra a területekre fókuszáljon, ahol tényleges érdek mutatkozott az együttműködésre.
Közölte: az elkövetkező napokban találkozókra kerül sor a visegrádi államfők, miniszterelnökök és a külügyi bizottságok között is. A magyar parlamenti nyilatkozat elfogadásával egyidejűleg pedig a másik három országban is elfogadhatják ezt a dokumentumot – mondta.
Németh Zsolt kitért arra: a V4 célja a közép-európai építkezés, az euroatlanti integráció támogatása, valamint a közép-európai érdekérvényesítés, és a V4 nem érdekelt az ellentétek mélyítésében.
Megjegyezte: a V4 soros magyar elnöksége júliusban kezdődik.
A bizottság ülésén Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: fontos évfordulót ünnepelnek a napokban, az 1991-ben elindított visegrádi együttműködését. A 30 éves együttműködés létrehozása történelmi szinten is mérhető, bátor tett volt – mondta.
Nem sokkal a kommunizmus bukása után sok terhet cipelt a térség – tette hozzá -, mégis a három ország – Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország – vezetői felismerték, hogy országuk jövője Európában van, és ennek megvalósítása nem megy a nélkül, hogy szoros együttműködést alakítanának ki.
Elmondta: az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet, olyan területeken dolgoznak közösen, ahol kialakítható közös álláspont, továbbá politikai háttértől függetlenül tevékenykednek, vagyis az, hogy éppen milyen összetételű egy kormány, nem hátráltathatja az együttműködést. Az is fontos, hogy elkerülték az intézményesülést – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a csoportban az egyéves elnökség jobb kiszámíthatóságot biztosít.
A V4 eredményei között említette a jobb érdekérvényesítést, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését és a gazdasági együttműködés erősödését. Az EU-ban is egyre komolyabban veszik a visegrádiakat – mondta.
Hangsúlyozta: szükség van a V4-re, mert így hatékonyabban tudják megjeleníteni az érdekeiket, bár emiatt vannak időnként megosztási törekvések is velük szemben. Az együttműködés a jövőben még közelebb hozhatja az országokat – vélekedett.
Jerzy Snopek, a V4 elnökségét jelenleg betöltő Lengyelország budapesti nagykövete emlékeztetett: 1991. február 15-én jött létre a visegrádi csoport. A V4 az elmúlt évtizedekben nemcsak megmaradt, hanem erősödött és fejlődött is – mutatott rá. Hozzátette: nem lehet, hogy csak érdekek fűzzék össze az országokat, hanem fontos, hogy értékek is összekössék őket.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben teljesen különböző színezetű kormányok tudtak együttműködni a visegrádi keretben. Ennek oka, hogy a kezdetben vallott alapértékek máig meghatározók, és a formáció kellően rugalmas – vélte.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság alelnöke a társadalmi kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta a visegrádi keretek között a politikai együttműködés mellett.
Molnár Gyula (MSZP) szerint jó, hogy annak idején a közös érdekek alapján szövetkezett három közép-európai ország. Ugyanakkor nem jó, ha a V4-et úgy építik fel, mint ha valami más alternatívája lehetne – vélekedett.
Mesterházy Attila (MSZP) elmondta: ha elkezdenék „az asztalra tenni” a konfliktusokat, sokkal nehezebb lenne most az együttműködést ünnepelni. A V4 bizonyos szempontól kiállta az idő próbáját, bizonyos szempontból túlértékelt, de van történelmi küldetése – közölte.
Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: az elmúlt években sokat tettek a társadalmi kapcsolatok erősítéséért, hogy a visegrádi együttműködés a mindennapok részévé váljon.
Gurmai Zita (MSZP) szerint egyértelműen sikertörténet indult el 30 évvel ezelőtt a visegrádi csoport megalakításakor.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
