Csökkenteni kell a munkavállalók és vállalkozók terheit! (Interjú Fejér László Ödön szenátorjelölttel)

Csökkenteni kell a munkavállalók és vállalkozók terheit! (Interjú Fejér László Ödön szenátorjelölttel)

Több nagy projektbe vágott bele, ezek egy részét sikerült befejezni, mások úgymond sínre vannak téve, folytatásra várnak. Interjút készítettünk Fejér László Ödön szenátorjelölttel.

– Kezdjük talán Kézdivásárhely metropoliszövezetével. Ez egy átfogó, sok embert érintő terv, mit kell tudni róla, milyen előnyökkel jár? – Egy fejlesztési régióról beszélünk, ez egyébként az RMDSZ-nek köszönhetően került be az erre vonatkozó törvénytervezetbe. Az volt a lényeg, hogy ne csak nagy települések, hanem kisebb városok – mint például Kézdivásárhely – is élvezhessék az ezen övezetek nyújtotta előnyöket. Ezért sokat lobbiztam, mivel vannak olyan pénzek, amelyeket az Európai Uniótól csak nagyobb léptékben gondolkodva lehet lehívni. Így alakult meg a Kézdivásárhely–Kovászna fejlesztési régió, húsz tagja van, és az első projekt, amelyre koncentráltunk, a gázvezetés volt. Romániában kiírtak egy gázhálózat-fejlesztési programot, erre a metropoliszt jelentő egyesületen keresztül azonnal le is csaptunk. 13 település csatlakozott a projekthez, amit szerencsésen meg is nyertünk.

– Mit jelent ez a háromszékieknek? – Jelenleg úgy néz ki, hogy az önkormányzatok elvégezték a bürokratikus teendőket, a tervek elkészültek, hamarosan a dokumentáció fel is lesz töltve a szakminisztériumhoz. Jelentős összegről van szó, amely révén a térség gázhálózata össze lesz kapcsolva. Mintegy 380 kilométer vezetékről van szó, amely Esztelnektől Zágonig lefödi Kézdi- és Orbaiszéket. Ez azért fontos számomra, mert én vállalkozó típusú ember vagyok, az üzleti szférából érkeztem a politikumba. Ha azt akarjuk, hogy a vidék és a térség fejlődjön, munkahelyek teremtődjenek, akkor ahhoz szükségesek az infrastrukturális beruházások. A megyei és az országutak tűrhetőek, hiányzik ugyan az autópálya, de becslésem szerint 2030-ra az is elkészül. A befektető kényelmesen el tud majd ide jutni, ahol a teljes közművesítés a rendelkezésére áll, így várható a beruházások számának növekedése, és ezáltal a vidék fejlődni fog.

– Az elmúlt időszak alatt végre megvalósult a szövetkezet is… – Ennek létrehozásával már tíz éve próbálkoztam. Ez volt életem legnehezebb kihívása – ezt vállalkozóként is mondhatom. De sikerült, felépítettünk egy tejfeldolgozót, jelenleg mintegy négyszáz üzletben vannak jelen a Kézdi Tej termékek. A legnagyobb gondot most a piac jelenti. Nagyon nehéz betörni, hiába, hogy helyi alapanyagból állítunk elő helyi terméket. A nagy kereskedőházak és a konkurencia nem néz jó szemekkel, most azzal küszködünk, hogy a piacot kiterjesszük és stabilizálni tudjuk. Köszönetet is kell mondanom a gazdáknak, hogy mellettem álltak és állnak, és türelemmel viszonyultak, jelenleg úgy látom, hogy sikerül ezt is befuttatni. A háromszékiek azzal segíthetnek, hogy vásárolják az itt előállított termékeket, ezzel segíthetnek a gazdáknak.

Hírdetés

– A gazdasági élethez kapcsolódik a Kantai Szakképző beindítása is. – Tíz évvel ezelőtt, amikor Böjte Csaba testvérrel az épület felújítását tűztük ki célul, még mi is kételkedtünk abban, hogy megmenthető-e. Ő sem, én sem adtam fel, az épület megújult, négymillió euróba került a munkálat. Kézdivásárhely egykoron a vargák városa volt, a mesterségeket akarjuk ismét előtérbe hozni, ranggal felruházni, és ezért indítottuk el a Kanta Szakképző Központot. Eddig mintegy kétszáz személy tanult szakmát, legyen szó vendéglátó- vagy építőiparról. Idén nagyjából százötvenen iratkoztak be. Ezt szeretnénk továbbfejleszteni, célunk az, hogy ne csak Háromszék, hanem egész Erdély egyik emblematikus szakképzőjévé nője ki magát, ennek munkáját most már a Kelemen Didák nevét viselő alapítvány is segíti, amelynek kuratóriumi tagja vagyok.

– Még milyen tervei vannak a jövőre nézve? – Ahogy említettem, én vállalkozó típusú ember vagyok. Nekem prioritás – de ez az RMDSZ politikája is –, hogy könnyíteni kell a vállalkozók terhein. Nem szabad, hogy az állam csak „fejjen”, kiszámíthatatlan adózási környezetet teremtve. Ezt kell megszüntetnünk. Úgy gondolom, hogy a munkáról le kell venni a terheket, a vállalkozókat pedig több pályázati lehetőséghez kell juttatni. Erre lenne pénz is, mindössze a bürokráciát kell csökkenteni. A gazdaság gerincét kis- és középvállalkozások teszik ki, háromszéki statisztikák szerint négyszer nagyobb a produktivitásuk, mint egy nagyvállalatnak. Amin dolgozni kívánok: a fizetéseken az adóterheket csökkenteni kell, hogy a munkavállalók több pénzt vihessenek haza, hiszen Európában itt van a legnagyobb adó kivetve a bérekre, ez tarthatatlan. Ha több pénzük van, nő a fogyasztás is, a gazdaság így tud nőni.

– A jegybank vezetője mégis adóemelésről beszélt. Akkor lesz vagy sem adóemelés? – Én semmilyen adóemeléssel nem értek egyet. Románia nagyon rosszul áll az áfabegyűjtés tekintetében, azzal kellene foglalkozni, és békét hagyni a becsületes vállalkozóknak. Ha az áfát sikerül rendesen begyűjteni, akkor nincs szükség semmilyen emelésre. Ezek szerint a jegybank elnöke nem bízik az állam azon képességében, hogy ezt véghez tudja vinni. A legtöbb vállalkozó, akit ismerek, becsületesen fizeti a járandóságokat. Ha az áfa befizetését sikerül legalább ötven százalékkal emelni, akkor a többi vállalkozást nem kell fölösleges adóterhekkel megnyomorítani és tönkretenni. Ezek mellett túl sok a bürokrácia és túl nagy az államapparátus is, ezen változtatni kell.

 

(Comandat de UDMR, realizat de Editura Háromszék Kiadó SRL, Cod MFC: 13240004)


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »