Hamarosan egy idegen csillag zavarja meg a naprendszerünk nyugalmát. A hamarosant természetesen csillagászati időléptékben kell érteni, a bolygórendszerünk és a Gliese 710 közötti találkozóra ugyanis 1,35 millió év múlva kerül majd sor. A tudósok már korábban is tisztában voltak vele, hogy a csillag a jövőben közel kerül a naprendszerünkhöz, ám egy friss tanulmány nemrégiben rávilágított, hogy a korábban vártnál jóval közelebb fog elhaladni hozzánk, ezért nagy felfordulást okozhat majd a naprendszerünk szélén elhelyezkedő, üstökösmagoktól hemzsegő Oort-felhőben.
Egy az Astronomy & Astrophysics című lapban publikált tanulmány szerint a Gliese 710 körülbelül fele akkora mint a napunk, és jelenleg 64 fényévre van tőlünk. Csakhogy pontosan felénk tart. Filip Berski és Piotr A. Dybczyński a poznani Adam Mickiewicz Egyetem csillagászainak számítása szerint 13 365 csillagászati egységre közelít majd meg bennünket. (A csillagászati egység a Föld és a Nap közötti átlagos távolságot jelöli, ami 150 millió kilométer.) Ez a távolság alig több mint egyötöd fényév, mégis messze kívül esik a bolygók pályáján, hiszen még a Plútó is csak legfeljebb 50 csillagászati egységre távolodik el a naptól. (Ráadásul erre ma már csak törpebolygóként illik hivatkozni.) A naprendszer köré gömbhéjat vonó, üstökösmagok milliárdjaiból álló Oort-felhő azonban akár 200 ezer csillagászati egységig is kiterjedhet, így a Gliese 710 ott alapos felfordulást okozhat. A számítások szerint a találkozót követően egy három-négy millió évig tartó üstököszápor sújthatja a naprendszer belső területeit. Ha él még akkor valaki a Földön, és fel tud nézni az égre, akkor évente körülbelül tíz szabad szemmel is látható üstököst csodálhat majd meg. A Gliese 710 akkoriban az égbolt legfényesebb csillaga lesz, úgy fog ragyogni az égen, mint a Jupiter vagy a Mars a legfényesebb időszakukban.
– Számításaink szerint a következő tízmillió évben a Gliese 710 gyakorolja majd a legnagyobb befolyást az Oort-felhőre – jelentették ki a lengyel csillagászok. Az azonban egyelőre nem világos, hogy a földi életre pontosan milyen hatással lesz ez az égi esemény. A naprendszer belseje felé sodródó üstökösök akár telibe is találhatják a Földet, de egy ilyen katasztrófa valószínűségét szinte lehetetlen előrejelezni ilyen hosszú távon. Ráadásul a Jupiter egyfajta szűrőként működik, hatalmas gravitációja segítségével a veszélyes objektumok többségét vagy magához rántja, vagy kisöpri a naprendszer síkjából.
A poznani csillagászok szerint az elmúlt néhány millió évben egy csillag sem férkőzött annyira közel a napunkhoz, mint amennyire a Gliese 710 fog 1,35 millió év múlva. Ám nem ez az egyetlen olyan csillag, ami három fényévnél közelebb halad el a nap mellett a következő néhány millió évben. A csillagászok jelenleg több mint tíz ilyen égitestről tudnak.
A lapunknak nyilatkozó szakértők egyébként úgy vélekednek, hogy a lengyel csillagászok prognózisát nem árt enyhe szkepszissel kezelni annak ellenére sem, hogy tanulmányukat egy neves kiadványban publikálták. A Gliese 710 pontos pályáját ugyanis még a mai eszközökkel is nagyon nehéz több mint egymillió évre előre jelezni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a csillag nem közelíti meg a naprendszerünket, inkább az elhaladásának pontos távolsága bizonytalan. A találkozás hatása szintén vethet fel néhány kérdést. Igaz ugyan, hogy a naprendszert körülölelő Oort-felhő létezését egyre valószínűbbnek tartják a csillagászok, de még nem áll rendelkezésünkre olyan technológia, amellyel ezt minden kétséget kizáróan bizonyítani tudnák. Létezésére elsősorban abból következtetnek, hogy más naprendszerek körül már megfigyeltek kiterjedt üstökösfelhőket.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
