Konzervatív körökben is sokan felháborítónak tartják, hogy a magyar állami erdészeti részvénytársaságok felső vezetői – miután a kormány tavaly ősszel lehetővé tette, hogy az addigi havi kétmilliós plafonnál többet is kereshessenek az állami szektorban – a többszörösét vihetik haza a közt szolgálók körében megszokottnak. Úgy tudjuk, a 22 állami erdőcég közül hét-nyolc esetében a bruttó hárommillió forintot is eléri a vezérigazgató havi fizetése. Azonban nem csak a cégvezetők keresete emelkedett: lapunk értesülése szerint mostanra helyetteseik bére is elmozdult a mintegy egymillió forint körüli összegről, és van, ahol már bruttó havi 1,8 millió forintot vihetnek haza. Az utóbbi évtizedekben is megszokott VIP-vadásztatások mellett a vadászati jogok újraosztása is oka lehetett annak, hogy egyes állami erdészetek vezetőinek fizetése mostanában elszállt – állítja informátorunk. Szerinte e téren is a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc nyomulásának lehetünk szemtanúi: egy nem is Felcsút közelében elhelyezkedő vadászterület közelmúltbeli, húsz évre történő újraosztásakor például hiába lépett a ringbe a területen régóta működő vadásztársaság. Nem ők, hanem a felcsúti polgármestert maga mögött tudó csoport jutott hozzá a vadászati jogokhoz.
Lapunk érdeklődött a Földművelésügyi Minisztériumnál (FM) a hozzá tartozó erdőgazdaságok felső vezetői bérezése kapcsán. Azt szerettük volna megtudni, hogy az állami erdészeti cégek vezetői és helyetteseik konkrétan mennyit keresnek és mióta. A minisztérium több nap alatt még csak válaszra sem méltatta lapunkat az ügyben.
Fentiek tükrében is elgondolkodtató eredményre jutott a Lázár János kancelláriaminiszter alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az állami erdészeti társaságok ügyében. A Kehi által 2010 és 2014 között ellenőrzött 22 állami erdészet 202 milliárdos bevételt ért el, ugyanakkor alig nyolcmilliárd forint eredménye volt. A Kehi első körben hat állami erdészetnél indított vizsgálata feltárta, hogy a Bakonyerdő, az Egererdő, a Mecsekerdő, a Sefag, a Verga és a Zalaerdő Zrt. csaknem másfél milliárd forintos kárt okozott az államnak. A hivatal feljelentést is tett az ügyben, a többi között hűtlen kezelés, csalás, költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, lopás és környezetkárosítás gyanúja miatt, ismeretlen tettesek ellen. Korábban az Állami Számvevőszék is sorozatos szabálytalanságokat állapított meg az erdészeteknél. A Mecsekerdő Erdészeti Zrt.-nél az eljárás már bírói szakban van, a Verga Zrt. esetében pedig számvitel rendjének megsértése miatt nyomoz az adóhatóság. Ítélet lapunk információi szerint még egy esetben sem született.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
