A morvaországi város város, Prerov (Prerau) temetőjében egy sírkő emlékezik 265 emberre. Őket a második világháború után nem sokkal a város vasútállomása közelében csehszlovák katonák gyilkolták meg. Öt évvel ezelőtt a cseh történész, František Hybl (1941-) elérte, hogy szimbolikus emlékművet állítsanak fel a temetöben.
Az elmúlt időben Hybl megállapította az áldozatok nevét is. Ezeket is 55 év után a sírkőbe vésik, hogy emléket állítsanak az egyik legsúlyosabb háború utáni mészárlásnak. A kárpát-németeknek, akiket etnikai hovatartozásuk, bosszúból vagy puszta kapzsiságból gyilkoltak meg.
Hybl – wikimedia
1945 tavaszán a Kárpátok német lakói elmenekültek szülőföldjükről, a Szepesi-Tátra alatt fekvő területről, a közeledő front elől a Cseh-Morva Protektorátusba. Amikor elhallgattak a fegyverek, felszálltak egy vonatra, amely visszavitte volna őket lakóhelyükre. 1945. június 18-án este a vonat Prerovban állt meg. A szomszédos vágányon katonákkal teli kocsik álltak, azok Prágából érkeztek a győzelmi felvonulásról. Véletlen egybeesés.
Néhány katona szintén a Zipsből származott, és felismerte a hazatérő menekültek között karpát-német szomszédjait. A fegyveresek kényszerítették a német származású „szlovákokat“, hogy szálljanak ki, és kis csoportokban egy, a vágányoktól távol eső mezőre vezették őket. Le kellett vetkőzniük alsóneműre, és át kellett adniuk a katonáknak ékszereiket, óráikat és pénzüket. Aztán lelőtték az embereket, nőket, férfiakat, öregeket, még egy néhány hónapos csecsemőt is.
A mészárlás után az egyenruhások átkutatták a menekültek vonatát értékes tárgyak után.
A gyilkosokat soha nem állították bíróság elé. Csak az akkori parancsnok, Karol Pazur kapott ítéletet.
Pazur, a csehszlovák tömeggyilkos – wikimedia
Nem sokkal később azonban amnesztia törvény hatálya alá került, amely többek között a háború utáni időszakban a németek ellen elkövetett mindenféle erőszakos cselekményt jóváhagyott.
Amikor František Hybl két évvel ezelőtt a Prerov Múzeum nevében kérte az ügy újbóli kivizsgálását, a prágai igazságügyi minisztérium elutasította a kérelmet.
Az ügyet már lezárták…
Az emlékjel – prerov.cz
Hybl ezért saját kezdeményezésére gyűjtött tényeket, amelyeket hamarosan könyv formában kíván publikálni. „Nem látom okát, hogy elhallgassam, hogy köztünk is, nem csak a németek között, voltak szörnyetegek.” Ezeket a szavakat megismételte egy dokumentumfilmben is, amelyet a cseh televízió nemrég késő este sugárzott. A filmben elhangzott kommentárok egyértelműek voltak: „A prerovi (preraui) tömeggyilkosságok és a kitelepítések eltüntették a gátakat a saját közösségen belüli további túlkapásoktól – függetlenül attól, hogy azok a kulákok, papok, burzsoák vagy emigránsok ellen irányultak.”
Ezek ma is bátor kijelentések Csehországban. Frantisek Hybl jól tudta ezt.
Nyomozása során sok névtelen fenyegető telefonhívást kapott. „Ez csalódást okozott nekem – mondja –, mert azt hittem, hogy mi csehek egy kultúrnemzet vagyunk.”
Prof. Dr. em. J. Makovitzky (Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i. Br.)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
