Néhány napja nyitották meg a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban azt az emlékkiállítást, amelyet Nagy József pozsonypüspöki festő-, grafikus- és gobelinművész tiszteletére, az alkotó halálának 10. évfordulója alkalmából állított össze Szabó Kinga és a művész lánya, Klaučová Nagy Gabriella, illetve unokája, Klaučová Mária. A kiállítás a Szövetség a Közös Célokért polgári társulás illetve annak ügyvezető igazgatója, Hideghéthy Andrea jóvoltából valósulhatott meg.
Az eseményen közreműködött Bertók István zongorán és Kotiers András szaxofonon. Az ő tolmácsolásukban két népdal-variáció hangzott el: a muzsikusok a megnyitó elején és végén a Kodály Zoltán gyűjteményéből származó A csitári hegyek alatt és a Bartók Béla által gyűjtött Kis kece lányom kezdetű népdalok témáira improvizáltak.
A kiállítás kurátora, Szabó Kinga a következőket mondta el a kiállítás címének megválasztása kapcsán:
Mit jelent a fa? Nemcsak magát az égbe nyúló növénycsodát, amely Földünkön az emberi élet fontos őrzője. Az emberi élet élőlénye, a homo sapiens megtanulta az évezredek során saját hasznára fordítani a fa áldásos tulajdonságait, felhasználni szinte minden mozzanatában az értékes nyersanyagot, az életet adó védőerdőket, a fa segítségét az élethez. Éppen azért nyert a fa gondolkodásunkban is fontos helyet: szimbólum, melyhez legendák fűződnek. Életfa, égig érő fa meg még sok más, és a családfa. Nagy József számára e szimbolikus jelentések mellett még az alkotómunka alapanyaga is, hiszen grafikai munkái nagy részét a fa dúcok megmunkálásával hozta létre.”
hangsúlyozta Szabó Kinga.
Nagy József 1926-ban született és ahhoz az első generációhoz tartozott, amely a háború után létrejött Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végzete tanulmányait. Mesterei Vincent Hložník és Orest Dubay a szlovák grafika nagy egyéniségei, akik a mesterségbeli tudás mellett példával jártak tanítványaik előtt hivatás- és felelősségtudatból. Nagy József a sokszorosított grafikában a kommunikáció eszközét látta. Központi célja volt a művészi közléssel a lehető legszélesebb közönség megszólítása. A művészetet egész életében mint szolgálatot fogta fel. Műterme a honi magyar kultúra szellemi oázisa volt, ahol mindig barátsággal fogadta az eszmecserére betérő vendéget”,
emelte ki a kurátor. Nagy József szoros kapcsolatot ápolt a szlovákiai magyar irodalom képviselőivel, név szerint Ozsvald Árpáddal, Duba Gyulával, Koncsol Lászlóval, Dobos Lászlóval és másokkal is, illetve a pozsonypüspöki Csemadokkal.
Nagy József Pozsonypüspökiben a közösségi életből és a munkából is kivette a részét. Egyrészt szűkebb pátriája, a Csallóköz mondavilágát és életét, hagyományait dolgozta fel különböző technikával készült alkotásaiban, másrészt mindig volt rá gondja, hogy munkáinak üzenete eljusson a közönséghez, környezetéhez, és az értse is a mondanivalóját. Munkái úgy lettek modernek, hogy nem estek a formalizmus kísértésébe, húzta alá Szabó.
Nagy József elsősorban illusztrátorként tartotta fenn magát és családját. A hazai magyar sajtó és tankönyvkiadás, illetve a Madách Kiadó számára készített illusztrációkat. Vallási témájú könyveket is illusztrált és sok szakrális tematikájú alkotása ismert. Már abban az időben is voltak ilyen jellegű munkái, amikor ez még nemigen volt ajánlott. Ő azonban vállalta az ezzel járó mellőzöttséget. Művészetében a magyarság sorsa is megjelenik. Szinte teljesen egyedülálló az a tény, hogy a festő és grafikus alkotó, Nagy József elsajátította a szőnyegszövés technikáját és saját maga szőtte meg gobelinjeit, ráadásul művészi igényességgel és úgy, hogy azokban is teljes pompájában köszön vissza stílusa és művészi üzenete.
Nagy Iván, a múzeum igazgatója elmondta, hogy ugyan személyesen nem ismerte Nagy Józsefet, de az alkotásait igen, ugyanis ahhoz a korosztályhoz tartozik, akik a tankönyvekben lévő illusztrációival gyakran találkoztak a hetvenes években.
Itt van például ez a kép ott szemben a falon, amit én már akkor, szinte gyerekként sokat tanulmányoztam, nézegettem és arra gondoltam, hogy milyen fantasztikus, hogy mennyire dinamikus és mennyi minden rejtőzik benne, és pár színnel milyen erősen adja vissza az adott témát, miközben érezni lehet azt az archaikus levegőt, ami az illusztrált művet is körüllengi”,
ecsetelte az intézmény igazgatója, aki egy másik közös szálat is említett, nevezetesen Tündér Ilona történetét, amellyel a múzeum is sokat foglalkozik (hiszen az alapító, Marczell Béla gyűjtötte ezeket a történeteket), de Nagy József művészetében is markánsan jelen van.
A kiállítás december 2-ig látogatható.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
