A finnországi Åland-szigetek svéd anyanyelvű lakóinak autonómiája a kisebbségi területi autonómia egyik mintapéldája az Európai Unióban.
A valamikor Svédországhoz tartozó szigeteken mintegy 24-25 000 svéd nemzetiségi él. A finn törvények a hatalomgyakorlási jogok jelentős részét Åland területi önkormányzatához telepítették, különösen olyan kérdésekben, amelyek fontosak a kisebbségi közösség fennmaradása szempontjából.
A finn törvények igyekeznek garantálni, hogy ne lehessen megváltoztatni a terület etnikai összetételét. Finn anyanyelvűek csak akkor telepedhetnek le tartósan a szigeteken, ha regionális állampolgárságot szereznek. (…) Ez utóbbit azonban csak az kapja meg, aki beszél svéd nyelven és legalább öt évig él megszakítás nélkül a szigeteken.
A szigeteken hivatalos nyelv a svéd. Bár Finnországhoz tartozik és Finnország hivatalos nyelve a finn és a svéd (az ország a 6 százalékát kitevő svéd kisebbség miatt kétnyelvű, a hivatalos feliratok a pozsonyi nagykövetségen is kétnyelvűek), a szigeteken nem kötelező a finn nyelv oktatása.
Mi akkor most a gond?
Az történt, hogy a szigetcsoport saját rendőrsége új egyenruhákat kért. Meg is kapták őket, kedvezményes áron, a szárazföldről. Igen ám, csakhogy ugyanaz a cég varrta őket, amely a kontinentális finn rendőrség egyenruháit is, s azokon kétnyelvű – finn és svéd – felirat van. A buzgó aalandiak viszont ezt szuverenitásuk megsértésének érzik, és elhatározták, hogy az egyenruhákat az aalandi autonómiatörvényhez igazítják, vagyis leszedik a finn feliratokat róluk, és csak a svédeket hagyják meg.
Ez a törvény szerint rendben is lenne, ám ők nem elégedtek meg ennyivel: büntetni akarják a központi kormány figyelmetlenségét, így levelet írtak Helsinkibe, amelyben a többletmunka elvégzésének megtérítését kérik a finn központi kormánytól.
Csáky Pál: Facebook
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
