…Nyilvánvaló, hogy amennyiben Szálasi tervei valósulnak meg, akkor nem lehetett volna az auschwitzi halálgyár kapacitásainak felhasználásával meggyilkolni néhány hét alatt a 437 ezer deportált mintegy 70-75%-át. A nyilas gyilkosságok áldozatainak száma ezrekre rúg, de mégis jóval kevesebb, mint ami a Sztójay-kormány kollaborálásának számlájára írható…
Részlet
1920 és 1939 között több tucat olyan párt létezett, amely nevében is a „fasiszta” vagy a „nemzetiszocialista” jelzőt használta. Sajnos Magyarországon korántsem csak a nyilasok voltak antiszemiták, sőt ebben a kérdésben nem is a nyilas álláspont volt a legradikálisabb. Szálasi a deportálásokat például elítélte, mert a zsidókat Magyarországon szerette volna (adott esetben halálra) dolgoztatni, és túszként felhasználni az angolszász légitámadások esetében.
Nyilvánvaló, hogy amennyiben Szálasi tervei valósulnak meg, akkor nem lehetett volna az auschwitzi halálgyár kapacitásainak felhasználásával meggyilkolni néhány hét alatt a 437 ezer deportált mintegy 70-75%-át.A nyilas gyilkosságok áldozatainak száma ezrekre rúg, de mégis jóval kevesebb, mint ami a Sztójay-kormány kollaborálásának számlájára írható. A Sztójay-kormány a németek kiszolgálása terén is jóval készségesebb volt, mint a nyilasok.
Szálasi a németek előtt is hangot adott annak a véleményének, hogy a „kiválasztott nép” teóriáját hirdető „Rosenbergizmus” (azaz a náci fajelmélet) szerinte nem sokban különbözik a zsidóság „világuralmi terveitől” – a nyilasok már csak ezért sem voltak népszerűek a náci vezetők előtt. Erre a következtetésre egyébként nem a német megszállási gyakorlat tapasztalata után jutott: már 1939 júniusában Rosenberg A XX. század mítosza című könyvének olvasása után azt írta naplójában, hogy „amit a zsidók 6000 éven át tettek, ezt akarná A. R. is, hogy a németek cselekedjék meg – 6000 éves késéssel: faji vallás, faji erkölcsi, szellemi, anyagi élet.”
Szálasi és eszmetársai e nézeteik, valamint politikai rugalmatlanságuk miatt nem élvezhettek német támogatást.
A Nemzet Akaratának Pártja (Szálasi első pártalakulata) budapesti tagnévsorában már 1938 legelején 99 doktori fokozattal rendelkező egyén szerepelt, miközben összesen 466 budapesti párttagot tartottak nyilván! Sajátos módon ekkor még olyanok is nyilasnak vallották magukat, akik a későbbiek során szembefordultak a totális nyilas állammal, mint például Esterházy Pál herceg, Frei András hírlapíró, Ottlik György, Odescalchi Károly herceg, Kóródy Tibor és Payr Hugó parlamenti képviselők. Az, hogy 1937–38 fordulóján nyilasok voltak, csak azzal magyarázható, hogy ebben a pártban látták egyfajta társadalmi reform lehetőségét. Ara Jerezian és helyettese, Szalai Pál a háború után a zsidóság mentéséért a Jad Vashem kitüntetést is megkapták, holott 1938-ban mindketten a nyilas ifjúsági szervezet vezetői voltak.
Az a fogékonyság, mely a második világháború előestéjén és alatta nem csak tömegeket, de számos értelmiségit is időlegesen vagy véglegesen a nyilasok hívévé tett, nem külföldi hatásra keletkezett… A nemzetiszocializmus eszméje még olyan autonóm személyiségeket is megkísértett, mint József Attila…
(Beszélő-2003. június)
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
