A vizsgálat arról szólt, hogyan ne tudjunk meg semmit a problémákról. Szándékosan tereltek, hogy ne derüljön ki a valóság. A mintavételek nem a valós piaci viszonyok alapján történtek, az eredményekből pedig nem állapítható meg, valójában mely országokból származnak a mézek.
Egyebek között ezeket mondta lapunknak Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhészegyesület tagja azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság nemrég közzétette a 2015-ben végzett mézpiaci ellenőrzések eredményeit. A Világgazdaság beszámolója alapján a vizsgálati eredmények közzététele előtt a bizottság azt közölte, hogy az importmézek 29 százaléka gyanús. Ehhez képest a 893 minta vizsgálatakor az uniós mézek buktak meg nagyobb arányban. Ugyanis a 893 mintán belül az uniós országokból származó mézkeverékek mintegy húsz százaléka bizonyult hamisnak, míg az importanyagot is tartalmazó mézkeverékeknél, valamint a teljes egészében importtermékeknél egyaránt csak tíz százalék volt az arány.
Takács Ferenc a vizsgálattal kapcsolatban hangsúlyozta: a hasonló, kötelező elemzések csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, pedig egy szélesebb körű analízis során a hamis tételek már lelepleződnének. Hozzátette, legalább száz mintát kellene megvizsgálni azon termékek közül, amelyek Kínából és Délkelet-Ázsiából érkeznek; a fő problémát ugyanis ezek az országok jelentik. Szerinte többirányú elemzéssel könnyebben ki lehetne mutatni a problémákat, és nagy százalékban találnák hamisnak ezeket a termékeket.
Az uniós piacon, a boltok polcain található keverékmézek húsz százaléka készül Európában, negyven százaléka kínai, negyven százaléka pedig egyéb importból származik. Utóbbi negyven százalék származási helye ismeretlen, de egy jelentős része Délkelet-Ázsiából érkezik az unióba. Takács Ferenc kijelentette, az egész mézüzlet egy hatalmas csalás. A méhész szerint az egész szakma tudja, hogy több tízezer tonna hamis méz érkezik az Európai Unióba, a nagyobb tagállamoknak mégsem áll érdekükben ezt megakadályozni, mert túlságosan féltik a kereskedelmi kapcsolatokat az ázsiai országgal. A szakember úgy látja, a címkékről jelenleg nem derül ki, milyen eredetű méz van a csomagolásban, csak az, hogy keverék, azaz unión belüli és kívüli alapanyag is van benne. Így még az sem világos, hogy kínai-e az unión kívüli termék, vagy sem. Keverékméznél ugyanis nem kötelező megadni az eredetet a jelenlegi szabályozás szerint. Takács Ferenc hangsúlyozta, Kína földrajzi adottsága nem teszi lehetővé, hogy nagy mennyiségű mézet készítsen. A rizsszirup nevű termékkel azonban elérte az ország, hogy többet termeljen, mint az Európai Unió. Ezt édes íze és hasonló kémiai összetevői miatt mézként forgalmazzák.
– A Brémában található mézvizsgáló intézet igazgatója azt mondta nekünk, nem tudtak még olyan kínai terméket vizsgálni, amelyik ne lett volna hamis. Tehát nincs valódi adatuk arról, hogy milyen az igazi kínai méz. A mostani vizsgálat nem itt zajlott, saját uniós laborokban végezték, ezért lettek ilyen nevetségesek az eredmények – jegyezte meg a magyar méhész.
Magyarországon egyébként több mint két éve vették le a multik polcairól a hamis mézeket, miután Takács Ferencék Brüsszelben és Magyarországon is tüntettek a hamisítványok importja ellen. A szakember hangsúlyozta, azóta sem tértek vissza a hamis termékek. Erdős Norbert néppárti európai uniós parlamenti képviselő pedig folyamatosan napirenden tartja a témát nemzetközi szinten, így a mostani vizsgálat eredményeit is kétségbe vonta. A szakember hozzátette, közös érdek, hogy megszűnjön az ilyen típusú import, ami leginkább a fogyasztókat segítené.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
