Az Eurostat egyik kimutatásából az derült ki, az elmúlt 10 évben több mint 90 százalékkal növekedtek az ingatlanárak Magyarországon, minket pedig csak Észtország előz meg ebben. A statisztika azt is megmutatta, miszerint a bérleti díjak kevésbé, csak 45 százalékkal nőttek 2010 óta. Ez utóbbi a szakértők szerint többek között azzal magyarázható, hogy a fizetőképesség korlátokba ütközik, így a bérbeadók nem emelhetik a végletekig az árakat.
Az elmúlt 10 évet úgy lehet leírni az ingatlanpiacon, mintha egy hullámvasúton ültünk volna, írja az ATV. 10 esztendővel ezelőtt még érezhető volt a devizahitelből táplált lendület az ingatlanpiacon: több mint 20 ezer lakás épült 2009-ben, illetve 2010-2011-ben, s ahogy begyűrűzött a lakáspiaci válság, úgy az árak is elkezdtek csökkeni. A válságból 2015-ben kezdett el kilábalni a lakáspiac: az árak egyre gyorsabban kezdtek el emelkedni.
A Deloitte 2019-es kutatásából az derült ki,
több mint 7 évig kell megspórolnia teljes fizetését egy magyar embernek, ha egy 70 négyzetméteres lakást szeretne a magáénak tudni.
Varga Dénes közgazdász az ATV Híradónak mindezzel kapcsolatban kifejtette, a magyar kormány a CSOK-kal és a gyerekek után járó lakásfelújítási támogatással elsősorban a családokat kívánja lakáshoz segíteni, azonban a szakember szerint ezek csak politikai frázisok, a valódi segítség elmarad.
Csak jelszavak, hogy hát segítünk a családoknak, dinamizáljuk a lakáspiacot és így tovább. A gyakorlatban az történt, hogy a kínálati oldalon is és a keresleti oldalon is a befektetőket preferálta az, ami megvalósult. Tehát a lakáscél hátrányba került
– fogalmazott Varga.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
