A kulturális és innovációs miniszter elmondta, miért van szükség új kulturális szabályozásra, mire ad lehetőséget a Pannónia Program, sőt, az egyeztetésre bocsátott csok pluszról is beszélt.
Csák János kulturális és innovációs miniszter nagyinterjút adott az Indexnek. Ebben elmondta, a Covid-járvány előtt a kultúrafinanszírozás állami része nagyjából 65-70 százalék volt, ami a járványhelyzet alatt felment 80 százalékra, és ott beragadt. Kifejtette, hogy ez túlságosan magas, és elkényelmesednek tőle a kulturális intézmények, függővé válnak a minisztériumi pénztől. Holott számára az a fontos, hogy eljuttassák a tudást, a kultúrát – és ezen keresztül a nemzeti értékeket is – a gyerekekhez, a fiatalokhoz, a családokhoz, és ebben az intézmények ugyanúgy eszközök, mint ő.
A kultúrafinanszírozásról azt mondta, a tervezett kulturális szabályozás nem érinti, hanem a működési feltételeket egyszerűsíti, egységesít és transzparenssé teszi a folyamatokat.
Minden támogatási kérelem az új statisztikai beszámolási rendszer alapján fog eldőlni. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) eddig sem adhatott volna működésre támogatást, de sokszor megengedő volt a bírálat.
„Ilyen volt a Szépírók Társaságának ügye is, amely most azt mondja, hogy megszüntettük a támogatást, pedig soha nem is kapott” – fogalmazott a miniszter. Pályáztak bizonyos projektekre, de nem volt állandó támogatásuk. Most a működésre adtak be pályázatot, és az NKA csak betartja a szabályokat.
Csák János elmondta, az új kulturális szabályozás bevezetését jövő nyárra tervezik, amit széles körű és alapos egyeztetések fognak megelőzni. Mint mondta,
„a kultúrában van szükség a legnagyobb kultúraváltásra. A művészeti életben óriási személyiségek vannak: a kultúránál nincs individualistább terület.”
L. Simon László menesztésével kapcsolatban azt mondta a lapnak, hogy ő egy felelősségvállaló ember, a döntés pedig nem bármely közösség ellen, hanem kizárólag a gyermekek védelmében született. A volt múzeumigazgatóról azt mondta, a Fideszen és a szélesebben vett konzervatív oldalon belül sokan szeretik és tisztelik, viszont, ha valaki egy intézményért felel, annak be kell tartania a törvényt, egyértelmű, hogy a törvényeknek való megfelelést biztosító utasítást kell adni az alkalmazottaknak és alvállalkozóknak.
Kulturális miniszteri pozíciójával kapcsolatban is kérdezte a portál, erre azt válaszolta, hogy az, ami a kultúrában van konfliktus, semmi ahhoz képest, ami az olajiparban volt, amit Mol-elnökként élt meg. Mint fogalmazott, ott élesebbek a kések, keményebbek az ütések, tehát neki ez olyan, mint egy fontos és élvezetes társasutazás.
Arról is beszélt, hogy nagyon sok kulturális megmondóember azt kívánja, és ennek a legnehezebb ellenállni, hogy Aczél György legyen: legyen egy iroda vagy lakás a Szent István parkban, ahol tűrjön, tiltson, támogasson. Holott ő a magyar állam nevében hoz döntéseket, a 13 éve regnáló kormány értékrendje szerint kell cselekednie: Isten, haza, család, magyar szabadság, vagyis az egyéni szabadság és a szuverenitás.
„A szótáramban nincs benne az, hogy tűrök. Ha valaki így vagy úgy viselkedik, azt nem tűröm, hanem tudomásul veszem. Tiltani meg főleg nem tiltok. A törvényeket tartom és tartatom be”
– mondta.
Az operaház vezetőjének kinevezése kapcsán azt mondta, az első pályázat már csőben volt, mikor miniszter lett, viszont tudni akarta, mire képesek a jelöltek. Úgy fogalmazott, a jelentkezők közül a nemzetközi beágyazottságot, a vezetői tudást, az ökoszisztéma ismeretét tekintve mindenki jó volt valamiben.
Szóba került a Nemzeti Színházban történt baleset, és az emiatt lemondott igazgató is, ahol a miniszter szintén döntési helyzetbe került. Vidnyánszky Attila ügyében azt mondta a lapnak: „Teljesen megértettem Attilát, hogy lemondott. Megpróbáltam lebeszélni róla, elmondtam neki, hogy mi a vezető kötelessége az én olvasatomban. Tiszteletben tartom a lépését. De zajlik a rendőrségi és a belső vizsgálat. Óriási hiba lenne, ha anélkül mondanék ítéletet, hogy ismerném a vizsgálatok eredményeit.”
A Pannónia Programról azt mondta, „ez egy tízmilliárd forintos csomag, ami nem az Erasmus pótlására született, hanem kifejezetten a globális tanári és hallgatói felsőoktatási mobilitás bővítésére szolgál. Ez marad az Erasmusról való megegyezés után is. A Pannónia Program kifelé és befelé is működik. Nemzetközivé kell tenni a magyar felsőoktatást, a tudományos kutatást és a kultúrát is.”
A csok plusz is terítékre került az interjúban. A kormány céljait a következőképpen foglalta össze: „Két célunk van: az egyik, hogy az első gyermek minél előbb megszülethessen, és ehhez segítsük az első közös otthon megteremtését. Ha egyetemistáknál születik gyerek, akkor elengedjük a diákhitelt. Most be fogunk vezetni egy új dolgot: adunk pénzt a vállalatoknak bölcsődékre, hogy az anyukának vagy az apukának ne kelljen a település egyik végébe elvinni a gyereket, és a másik végébe elmenni dolgozni.
Minden infrastruktúrát megteremtünk, és, ahol már van gyerek, ott a lakásbővítéssel megnyitjuk a lehetőséget, hogy jöhessen a második, harmadik vagy akár negyedik is.
Való igaz, hogy most az egyről a kettőre való lépést akarjuk erőteljesen támogatni. De az is fontos, amit a miniszterelnök úr mindig mond: most a négygyerekes anyáknak teljes életük végéig szja-mentességet biztosítunk, de komolyan gondolkodunk azon, hogy ezt a háromgyerekes édesanyákra is kiterjesszük.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
