Csak ígéret volt a magasabb fizetés az egészségügyi dolgozóknak?

Már nem a járványügyi intézkedések fékezik a műtéteket, hanem az akut munkaerőhiány az egészségügyben. A szaktárca szerint a kórházak igyekeznek behozni a koronavírusjárvány miatt elmaradt műtéteket, így az egészségügyi dolgozókra nehezedő nyomás a járvány enyhülésével sem szűnt meg, amit az is csak tovább fokoz, hogy javában zajlik a nyári szabadságolások időszaka.

A várakozási idő az ortopédiai műtéteknél a leghosszabb Szlovákia-szerte, némely csípőprotézisre váró betegnek másfél-két évet is várnia kell a műtétre. Az egészségügyi tárca szerint jelenleg csaknem 4500 egészségügyi dolgozóból van hiány. A kelleténél 2200-zal kevesebb nővér dolgozik az egészségügyben, és nagyjából 1300 orvos hiányzik. Eduard Heger miniszterelnök azt ígérte, június végére sikerül megoldást találni arra, hogyan növelheti a kormány az egészségügyi dolgozók fizetését. Ennek a lépésnek legalább átmenetileg stabilizálnia kellett volna a kórházak személyzetének kritikus állapotát, írja a pravda.sk portál.

A helyzet azonban az, hogy már augusztus közepén járunk, és még mindig nincs terítéken a megoldás.

A tárgyalásokat a Kormányhivatal és a Pénzügyminisztérium közös megegyezésével elhalasztották. Monika Kavecká (OĽaNO) parlamenti képviselő az Ápolók és Szülésznők Szakszervezetének képviselőjeként vett részt a korábbi megbeszéléseken. Kavecká ugyanabba a mozgalomba tartozik, mint a miniszterelnök és a pénzügyminiszter, mégsem tudja megmondani, sikerül-e valamit kitárgyalni az egészségügyi dolgozók érdekében. Azt mondja, ő maga is abban reménykedik, hogy nyár végére sikerül megegyezniük.

Felmondással fenyegetődznek

Az állam elismeri, hogy a legrosszabb helyzetben az ápolók vannak. Hiány van belőlük, a bérük pedig a környező országokhoz képest nagyon alacsony. Több kórház is arra panaszkodik, hogy ha belátható időn belül nem sikerül nővéreket felvenniük,

néhány hónap múlva olyan helyzet állhat elő, hogy képtelenek lesznek a kórházak rendes egész napos működését garantálni.

Ha valóban fel akarjuk számolni az egészségügyi rendszerünk betegségeit, akkor kellő mennyiségű forrást kell a rendszerbe invesztálni, és szabályozni kell az egészségügyi intézmények energiaárait, amelyek idén többszörösen magasabbak, mint más években, mondják.

A tárgyalásoknak eredetileg hétfőn kellett volna folytatódniuk, de

az Orvos Szakszervezet következő találkozóját a Kormányhivatalban nem hivatalosan péntekre halasztották.

Hírdetés

A múlt héten megtartott utolsó megbeszélés öt órán át tartott. Akkor az Orvos Szakszervezet képviselői a kormányfővel és Igor Matovič pénzügyminiszterrel együtt kijelentették, hogy a héten megszületik a végleges megállapodás. A politikusok fizetésemelést ígértek az orvosoknak, nővéreknek és más egészségügyi dolgozóknak.

Peter Visolajský, az Orvosi Szakszervezet vezetője a Pravda napilapnak megerősítette, hogy az ígéretek ellenére a mai napig nem kaptak semmiylen ajánlatot sem Heger miniszterelnöktől, sem Matovič pénzügyminisztertől.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy nagyjából háromezer orvos nyilatkozott úgy, hajlandó felmondani, ha a kormány nem tesz eleget a követeléseiknek.

Az egészségügyi dolgozók követeléseinek listája a magasabb fizetésekkel azonban nem ér véget. Az egészségügyi dolgozók a kórházak igazságosabb finanszírozását és az oktatás megváltoztatását is követelik. A legutóbbi megbeszélés után Visolajský kijelentette, hogy az ülésen több kérdés elhangzott, mint amennyi válasz. Heger szóvivője, Ľubica Janíková azonban azt állítja, hogy a megbeszélés konstruktív volt. Ám a Kormányhivatalba csak az orvosok és ápolók válogatott képviselőit hívják meg. Más egészségügyi szakmák képviselőinek, például a mentősöknek vagy a laboratóriumi technikusoknak nincs ekkora szerencséjük.

Rokkantak országa

A Betegjogvédő Egyesület szerint a járvány idején végzett műtétek száma 36 százalékkal csökkent. 2019-ben, a világjárvány előtt félmillió, a következő évben 411 000, tavaly pedig már csak 395 ezer beteget műtöttek meg.

Míg 2020-ban 164 ezerrel csökkent a kórházi ápoltak száma 2019-hez képest, addig a következő évben már 190 ezerrel. Hasonló volt a fejlődés a műtéti beavatkozások tekintetében is.

Ezeket az elmaradt műtéteteket nem lehet behozni.

Félek attól, mi vár ránk ősszel, ha elmennek az orvosok is a kórházakból. A helyzet valóban katasztrofális, akik két évet vártak a műtétre, azoknak tovább kell várniuk, és sokak ki se bírják várni. Így válnak rokkanttá a betegek Szlovákiában”

– mondta az egyesület elnöke, Mária Lévyová. Kiemelte, hogy nemcsak a műtétek elhalasztásáról van szó, a betegek még a szakorvoshoz sem jutnak el. „És amíg nincs szakorvosi vizsgálat, nincs javaslat sem a műtétre. A várakozási idő elviselhetetlen – mondta dühösen.

A legnagyobb kórházkomplexum, a Pozsonyi Egyetemi Kórház közleménye szerint az elhalasztott műtétekből a betegek mintegy 60 százalékát műtötték meg eddig. Csak azokat a műtéti beavatkozásokat halasztották későbbre, amelyek elhalasztása nem járt a beteg egészségi állapotának romlásával. “A legrosszabb járványhelyzet idején is műtöttek például a mellkassebészeten, a nőgyógyászaton, urológián különböző daganatos betegeket” – fűzte hozzá Eva Kliská, a Pozsonyi Egyetemi Kórház szóvivője.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »