Ha egy nyári éjszakán felnézünk az égre, meg tudjuk mutatni gyerekeinknek, unokáinknak a csillagképeket, a Hadak Útját, ahol Csaba királyfi, ha szükség van rá, harcosai élén megjelenik, végiglovagol, hogy segítséget nyújtson népének – fogalmaz a szobrászművész.
A népét csillagösvényen győzelemre veszető királyfi – Győri Szalon
Ünnepélyes keretek között avatták fel Győrben a Székely himnusz-emlékművet a győri Simor János püspök téren. Az apropót az adta, hogy 2021-ben volt a mű keletkezésének centenáriuma, az idén bekerült a Magyar Értéktárba, kiemelt nemzeti érték lett, és ez a nap a zeneszerző halálának századik évfordulója. A szobrot Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta. Őt kérdezte a Gondola.
– Mester, Csaba királyfi mítoszi alak. Miért fontos egy nemzetnek, hogy mítoszi hősei bronzban emelkedjenek a nemzet fiai elé, fölé?
– Minden népnek megvannak a maga mitikus hősei, az angoloknál Arthur király és lovagjai, a németeknél Siegfried és Nibelung mondakör hősei, és még hosszan sorolhatnám. Botorság lenne ezt az évszázadokon keresztül megőrzött, lejegyzett vagy szájról szájra szálló hagyományt nem továbbadni a következő nemzedékeknek. A magyarság mitológiáját Ipolyi Arnold foglalta össze, de Benedek Elek és Komjáthy István írásai a nagyközönséghez és az ifjúsághoz is eljuttatták. Ha egy nyári éjszakán felnézünk az égre, meg tudjuk mutatni gyerekeinknek, unokáinknak a csillagképeket, a Hadak Útját, ahol Csaba királyfi, ha szükség van rá, harcosai élén megjelenik, végiglovagol, hogy segítséget nyújtson népének. A Csaba királyfi történet csak egy kicsiny szelet a magyar mitológiából, de ezek a mítoszok, mondák, ez a tudásanyag adja nemzeti identitásunkat.
– A népét győzelemre csillagösvényen vezető Csaba királyfiról nincs életközeli ábrázolás. Ön mi alapján dolgozott?
– Ahhoz, hogy a hihetetlen gazdag mondakincsünkből meríteni tudjak, átnéztem a már létező alkotásokat, más sztyeppei népek figurális ábrázolásait, és felidéztem művészettörténeti, ikonográfiai ismereteimet is a tervezés folyamán. A gazdag magyar mondakör, valamint a valós motívumok jelennek meg az alkotáson. Csaba királyfi egyik kezén egy totemállatot, egy turulmadarat tart, amely hozzátartozik népünk mondaköréhez, ezzel együtt a székely himnuszhoz is. Csaba királyfi bal keze az életfás, palmettás díszítésű, övéről lelógó kardján pihen, fegyverzetét honfoglalás kori motívumokkal díszítettem. Az övet csodaszarvasos veretek díszítik, tarsolylemezén az életfa motívum szerepel. Mellkasát lemezes bőrvért fedi, közepén az „Emese álma” legenda a nagyszentmiklósi kincs ábrázolása alapján.
– Hogyan erősíti meg nemzetünket, ha a Küküllőnél élők történelmi atyjáról a Duna-Rába-Rábca térségében emelkedik nyolctonnás kőtömbön álló kétméteres alkotás?
– Ha csak a kilométereket nézzük Győrhöz közelebb van Berlin, mint Kovászna, ez csak azt mutatja, mekkora is a történelmi Magyarország. A szívünkhöz mégis Kovászna áll közelebb, mert közös a nyelvünk, a történelmünk, azonosak a meséink, mítoszaink. Minden magyar felelős minden magyarért. A közös történetek összekötnek bennünket, élhetünk a világ bármely pontján. Ezek az alkotások fogódzók, emlékeztetők, hogy ne feledjük a közös gyökereinket, életünk ne szélfútta katángkóró legyen, tudjunk nemzetben gondolkodni. Ez hihetetlen erőforrás, mely mindannyiunkat mindig erősíteni tud.
Mert egy vérből valók vagyunk. Az sem véletlen, hogy a Székely himnusz hosszabb, apokrif változatában, a pozitív kicsengésű részben ismét megjelenik Csaba királyfi alakja.
Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi nézi táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünkön égi öröm lángol át.
Hiába dúlt már gyűlöletnek árja,
Megáll a szikla, nem porlik tovább,
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!
A legenda Benedek Elek meséjében: vmek.oszk.hu
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
