Covid utáni szindróma – így nevezik azt a jelenséget, mikor a koronavírusfertőzésből hivatalosan felgyógyuló betegek némelyike még hónapokig, akár egy évig is különös tünetekkel küzd. A rejtélyes betegségről a kutatók még nagyon keveset tudnak, még kevesebb tényszerű információt közölne. Egy minap megjelent tanulmány szerint a koronavírus megváltoztatja az emberi sejtek génjeit. Más elméletek szerint a koronavírus a kifejezés minden értelmében a “fejünkben van”.
Légzési problémák, fáradékonyság, bőrirritáció , heves szívdobogás, ködös tudatállapot, ízületi fájdalmak, az ízlelés és szaglás tartós elvesztése vagy tompulása. Ilyen és ehhez hasonló tüneteket írnak a covid utáni szindróma rovására. Ezek a gyakorlatban elég változatos módon jelennek meg. Vannak, akik hónapokkal a hivatalos felgyógyulás után sem képesek a megszokott módon dolgozni. Mások, mire felmennek a lépcsőn irodájukhoz, teljesen kifulladnak, vagy ha ülő helyzetből hirtelen felállnak szívük gyors ütemben zakatolni kezd, vagy épp ellenkezőleg: leesik a vérnyomásuk és elájulnak. És közben még egy teljes szívdiagnosztika sem állapít meg náluk semmilyen betegséget.
A tünetek egyike a ködös tudatállapot, amelyet sokan a demenciához hasonlítanak, de annál valamivel enyhébbnek mutatkozik. Ebbe is sok minden fér bele. A koronavírus fertőzésen átesett személyek némelyike rájuk egyébként nem jellemző módon feledékennyé válnak, elfelejtik a tárgyak neveit, vagy elvesztik az időérzéküket. Például meg tudják mondani, hogy mit reggeliztek, de nem tudják felidézni, hogy melyik napon ették az adott menüt.
Sőt, hangulatváltozásokat is tapasztaltak. A Nature magazin összefoglalójában példaként szerepel egy hosszú utakra járó kamionos, akit hirtelen indulatosság és öngyilkos gondolatok fogtak el. Szerencséje volt, orvoshoz fordult, és kikezelték.
Módosíthatja a sejtjeink génjeit
A tudományos világ próbál egyértelmű válaszokat kapni a covid utáni szindróma kapcsán, de nincsenek könnyű helyzetben. A vírus túl gyorsan mutálódik, és közben nincs elég adat. A szindróma hónapok után is jelentkezhet, több hónapig tart, így maga a betegek megfigyelése is elképesztően időigényes. Induljunk ki abból, hogy alig több mint egy éve tart a pandémia, és kevesebb mint egy éve vannak sejtéseik a tudósoknak a koronavírus tartós hatásairól. A vizsgálatok, a tesztek, a megfigyelések de még maguk az elméletek is csak gyerekcipőben járnak.
Kutatók egy csoportja azonban úgy véli, hogy kulcsfontosságú részletet sikerült kideríteniük a koronavírusról. Kimutatták, hogy a vírus tüskefehérje hatással lehet az emberi sejtek génjeire. A vírus felszínét számos tüskefehérje borítja, ezekkel tud a kórokozó kapcsolódni az emberi sejtekhez, majd felnyitni azokat, és beléjük ágyazni saját DNS-ét. Így szaporodik.
A tanulmány készítői szerint a tüskefehérje kölcsönhatásba lép az emberi sejtek génjeivel és, és módosítja azokat. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezek a módosítások mennyire tartósak, és hogy egyáltalán okozhatják-e a fentebb leírt tüneteket. Viszont megmagyaráznák, hogy egyeseknél miért jelentkeznek tartós posztcovid tünetek. Sőt, ez azt is igazolná, hogy a szindróma addig marad fenn, amíg a gének nem állnak vissza alapállapotba.
Vírustározók a szervezetben
Egy másik potenciális magyarázat szerint a szervezetben a kór legyőzése után is maradhatnak vírustározók. Olyan szigetek, amelyekben a vírus viszonylagos biztonságban hónapokig fenmmaradhat. Ezt az elméletet felgyógyult betegek bélbiopszia-mintáival már részben alátámasztották. Ráadásul nem is példa nélküli a természetben. A 2013-ban Afrikában súlyos járványt okozó ebola szintén okozott a túléloknél beurológiai tüneteket kilenc hónappal a megbetegedés után. Sőt, a férfiak igen nagy hányadában még hónapokkal később is jelen volt a spermaplazmában.
Befészkelte magát a fejünkbe?
Még ennél is ijesztőbb az az elmélet, hogy a vírus gyakorlatilag befészkelte magát az agy különböző részeibe, és ott, mint egy időzített bomba, várja, hogy működésbe léphessen. Sajnos erre is van példa más vírusok esetében is. Az elhúzódó szindrómás tünetekkel foglalkozó amerikai NIH intézet egy alkalommal egy vírusfertőzésből felgyógyult személlyel találkozott, aki demenciasszerű tünetek miatt panaszkodott. Semmilyen teszt nem volt képes megállapítani a kapcsolatot a fertőzés és az állapota között. Még szklerózis multiplex elleni gyógyszert is adtak neki, de áttörést nem értek el. A férfi végül elhunyt, és csak a boncolás mutatta ki a dengue-lázat okozó vírus igencsak markáns jelenlétét az agyában mindenhol. Ez okozta nála a demenciát.
A NIH már egy ideje foglalkozik volt koronavírus-fertőzöttek ilyen irányú vizsgálatával, több mint 200 főt vontak be az egyik kontrollcsoportba, akik olyan tüneteket produkálnak, mint a fáradékonyság, ködös tudatállapot. A megfigyelés eddigi eredményei szerint van, akinél magától elmúlnak a problémák, csak idő kell hozzá. Sőt, olyan beszámolók is vannak, miszerint az oltás enyhítette vagy teljesen megszüntette a tüneteket. De mivel még magát a jelenséget sem értik a kutatók, a vakcina hatását meg sem kísérlik egyelőre igazolni.
Csendes szabotőr
Azok, akik szerint a posztcovid szindróma egy gyulladásos betegség lehet, úgy vélik, hogy a vírus úgy viselkedik, mint a kanyaró. Hónapokkal, sőt, akár évekkel azután, hogy valaki átesik a kanyarófertőzésen, nagyon veszélyes állapot alakulhat ki (SSPE). Megjelennek az első tünetek, de nem tudják diagnosztizálni a beteget, és sajnos sok esetben csak a halál bekövetkezte után, a boncolás mutatja ki, mi történt valójában. Az agyban megbúvó kanyaróvírus sorozatos mutációkon keresztül megváltozik, majd sejtről sejtre haladva fertőz.
Ahogy a többi elméletnél, úgy ebben az esetben is még csak vizsgálják, hogy hasonló súlyos idegrendszeri szabotázsra képes lehet-e a koronavírus is.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
