Bár Szlovákiában és Magyarországon nagyjából egyszerre ütötte fel a fejét a koronavírus, a két ország több ponton is eltérő stratégiát választott a járvány elleni harcban. Összehasonlítottuk a két ország kormányának intézkedéseit.
Amióta felbukkant a koronavírus Európában, az egyes országok különféle stratégiákat választottak a járvány megfékezésére. Vannak olyan uniós tagállamok, melyek a vírus felbukkanásától számítva viszonylag rövid időn belül szigorú intézkedéseket hoztak (ide sorolhatjuk Szlovákiát és Magyarországot is), más országokban viszont nem vezettek be súlyosan korlátozó intézkedéseket (ezt látjuk például Svédországban).
Bár elsőre hasonlónak tűnik Szlovákia és Magyarország víruskezeléssel kapcsolatos hozzáállása, a statisztikákban mégis jelentős eltérések figyelhetőek meg.
Ami az abszolút adatokat illeti, Szlovákiában a legfrissebb koronavírus-statisztikák szerint 1379 fertőzött van, Magyarországon pedig 2500.
Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy a déli szomszédunk lakossága mintegy kétszerese Szlovákia népességének, ezért sokkal célravezetőbb a fertőzöttek arányát vizsgálni. Egymillió személyre átszámolva a fertőzöttek száma Szlovákiában 252,73 fő, Magyarországon ez a mutató 255,81.
Ebből azt láthatjuk, hogy a lakossághoz viszonyítva a fertőzöttek aránya nagyjából megegyezik. Itt persze azt is figyelembe kell vennünk, hogy melyik országban hány tesztet végeztek: bár Szlovákia lakossága feleakkora, mint Magyarországé, mégis több tesztet végeztek nálunk (70 928 teszt), mint szomszédunknál (63 505 teszt). Ez azt jelenti, hogy Magyarország a fertőzöttek arányában feltehetően rosszabbul áll, mint Szlovákia.
Nagyon komoly eltérés figyelhető meg azonban a halálozási rátában. Szlovákiában eddig 18 elhunyt személyről tudunk, Magyarországon pedig 272-ről. Ha összehasonlítjuk az arányokat, a következő adatokat kapjuk: Szlovákiában a halálozási ráta 1,3 százalék körül mozog, Magyarországon pedig 10,8 százalék fölött. Másképpen fogalmazva: Magyarországon mintegy 10-szer annyi fertőzött hal meg, mint nálunk. Ahhoz, hogy ennek okait megértsük, jobban szemügyre kell vennünk a statisztikákat.
A rendkívül eltérő halálozási ráta egyik kulcsmozzanata az lehet, hogy a magyarországi fertőzöttek átlagéletkora jóval magasabb, mint Szlovákiában.
Mint tudjuk, a vírus különösen a 65 év feletti korosztály számára jelent veszélyt, hiszen az idősek immunrendszere már nem tud olyan hatékonyan védekezni a megbetegedés ellen. A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) legutolsó adatai alapján Szlovákiában a fertőzöttek átlagéletkora 40,3 év. A legtöbb fertőzött a 30 és 44 év közötti korosztályból kerül ki, ezt követi a 15 és 29 közötti, majd a 45 és 59 közötti korosztály. A 60 év felettiek csak ezután következnek (bár hozzá kell tennünk, hogy ezek az adatok az utóbbi héten némileg módosulhattak).
Pontos átlagéletkori adatunk Magyarország esetében nincs, viszont lapunk hozzájutott olyan – hivatalosan meg nem erősített – információkhoz, miszerint a fertőzöttek legalább fele 55 évnél idősebb személy (az információt a 444.hu is közölte). Így joggal lehet feltételezni, hogy a fertőzöttek ottani átlagéletkora jóval magasabb, mint Szlovákiában. Bár a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a halálozási arány sajnos Szlovákiában is jelentősen nőhet a következő hetekben, hiszen jó néhány idősotthonban felütötte a fejét a vírus. Ugyanakkor ez elmondható Magyarországról is.
Egyelőre azonban a meglévő adatokból kell kiindulni, és hogy megérthessük, miért ilyen sok az idős beteg Magyarországon, meg kell vizsgálnunk a vírus felbukkanása utáni időszakot.
Magyarországon és Szlovákiában szinte egyszerre ütötte fel a fejét a koronavírus: előbbi esetében március 4-én jelentették az első esetet, utóbbi esetében pedig március 6-án. Szlovákia azonban bizonyos tekintetben gyorsabban reagált a vírusra, mint Magyarország: nálunk március 8-án már bezárták az egyetemek nagy részét, és az ezt követő napokban az összes többi iskolát is az országban.
Magyarország viszont ehhez képest csak március 16-án rendelte el ez iskolák bezárását, ugyanakkor, amikor az éttermek, a bárok és az egyéb vendéglátóipari egységek korlátozott nyitvatartását is. Szlovákia néhány nappal gyorsabban reagált, de valószínűleg nem ez a döntő különbség.
Az intézkedések mindkét országban megtörténtek, azonban Szlovákia rendeletei jóval szigorúbbnak tűnnek, mint a magyar kormányéi. Ez leginkább a maszkhordásban nyilvánul meg: nálunk már március óta kötelező a maszkok viselése a köztereken, ezzel szemben Magyarországon még csak most teszik kötelezővé az egyes önkormányzatok.
Szlovákia alapvetően máshogy kezeli a „maszktémát”, mint Magyarország: a politikusok nyíltan hangsúlyozzák a maszkhordás előnyeit, már-már divatot kreálva belőle (gondoljunk csak Zuzana Čaputová köztársasági elnök nyilvános szerepléseire).
Mivel az országban csakhamar rendkívüli maszkhiány alakult ki, az emberek maguk kezdték el varrni a maszkokat, illetve sok cég is átállt a gyártásukra.
A déli szomszédunk azonban ezt nem vette túl szigorúan. Ezzel kapcsolatban Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőközpont szakértőjét is megkérdeztük.
„A maszkviseléssel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azzal érvelt, hogy nem tudná garantálni a magyaroknak, hogy mindenkinek jusson maszk az országban. Müller Cecília magyar tiszti főorvos az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin többször utalt rá, hogy csak a fertőzötteknek vagy tüneteket tapasztaló állampolgároknak kell maszkot viselnie. A döntés hátterében az állhat, hogy a kormányzat elsődleges célja biztosítani az egészségügyi rendszer ellátását, így kevesebb maszk juthat kereskedelmi forgalomba”
– mondta lapunknak az elemző. A szakértők nagy része azonban egyetért abban, hogy maszkok viselése csökkenti a fertőzés terjedését, vagy legalábbis semmiképp sem ront az esélyeken.
A két ország kormányának hozzáállásbeli különbsége abban is megmutatkozik, hogy Magyarországon megtartják az érettségit, Szlovákiában viszont nem lesz kötelező (a diákok a négyéves tanulmányi átlaguk alapján kapják meg az érettségi értékelést, és aki ezen javítani szeretne, csak annak kell érettségiznie).
Szicherle Patrik szerint a magyarországi lazább intézkedéseknek két oka van.
„Az enyhébb korlátozásoknak valószínűleg gazdasági okai vannak, a kormány továbbra is a »munkaalapú« társadalom modelljében hisz, a gazdaság teljes leállítása pedig valószínűleg még tovább növelné az amúgy is megugró munkanélküliséget. A másik ok az lehet, hogy az Orbán-kormány folyamatosan szondázza a közvéleményt, és lehetséges, hogy úgy ítélik meg, a szigorúbb korlátozásokat már nem támogatná a magyar lakosság többsége”
– vélekedett a szakember.
Hogy melyik ország stratégiája lehet hatékonyabb, Szicherle szerint csak hosszú távon lehet egyértelműen eldönteni.
„Nehéz lenne megmondani, melyik a leghatékonyabb stratégia, de azért ha körbenézünk a világban, számos jó példát találunk: Tajvan, Hongkong, Dél-Korea, Ausztria, Izland. Ezek legtöbbjében egy nagyon fontos közös vonás van, a széles körű tesztelés és kontaktkutatás, előbbiben pedig Magyarország az OECD adatai alapján kifejezetten rosszul áll. Palkovics László magyar innovációs és technológiai miniszter a napokban jelentette be, hogy Magyarország reprezentatív koronavírus-vizsgálatot kezdeményez a közeljövőben, ez pozitív fejlemény”
– mondta lapunknak az elemző.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
