"A tipikusan a baloldalhoz köthető természetvédelmi kérdésekkel egyre gyakrabban foglalkoznak jobboldali-populista politikusok is – az ihlet pedig a klímaváltozás és a környezetvédelem ügyét egyre tudatosabban felvállaló neonáciktól jöhet. De mitől válik a környezetvédelem egy neonáci mozgalom központi témájává? Hogyan szivárog át a jobboldali politikába? És hogyan viszonyul a környezetvédelemhez a magyar szélsőjobboldal?" – erről beszélgetett az Azonnali Szenes Eszterrel, a CEU nyelvész kutatójával, aki jelenleg az amerikai Norwich Egyetem Béke és Háború Központjának vendégkutatója egy tanulmányban.
Szenes egy észak-európai, a skandináv országokban, Finnországban és Izlandon aktív "neonáci" csoport, az Északi Ellenállási Mozgalom (Nordic Resistance Movement, NRM) példáján keresztül mutatja be, hogyan teszi központi témájává egy "szélsőjobboldali extrémista csoport" a környezetvédelmet, de bennünket elsősorban nem ez érdekel (akit mégis, elolvashatja a fenti hivatkozáson), hanem az, amit a hazai színtérről mond.
Alább olvasható ez a rész:
A magyar radikális jobboldal is zöldül
Szenes úgy látja, hogy a magyarországi radikális jobboldali mozgalmak is beilleszthetők a jobboldali radikalizmus zöldülésének trendjébe: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vagy a Betyársereg – amik Magyarországon a Jobbik néppártosodása óta kívül vannak a fősodrú politikán – is gyakran szervez például szemétszedési akciókat. A kutató úgy látja, hogy náluk a környezetvédelem összekapcsolódik a romantikus nacionalizmussal, a magyar föld megvédésével, a magyar őstörténet, a honfoglalás iránti érdeklődéssel.
A kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az egykor radikális Jobbiknak is volt zöld programja, de amikor a párt középre tolódott és kiszakadt belőle a Mi Hazánkot megalapító radikálisabb szárny, ők magukkal vitték a környzetevédelem iránti elkötelezettséget is, ami azóta a Jobbiknál kevésbé hangsúlyosan jelenik meg.
A Mi Hazánk Szenes szerint annyiban különleges, hogy a mainstream politika része, hiszen parlamenti képviselői vannak, de a romantikus nacionalizmussal ötvözött környezetvédelmet komolyan gondolják, még „természet-, környezet- és állatvédelmi” kabinetet is alapítottak.
Szenes arra is felhívja a figyelmet, hogy míg Nyugat- és Észak-Európában, illetve az USA-ban a jobboldali radikálisok és extrémisták a környezetvédelem ügyét a bevándorlókkal kötik össze, a magyar radikális jobboldalon ez inkább a cigányokhoz kapcsolódik: a magyar szélsőjobboldaliak szemében a cigányok azok, akik nem tudnak vigyázni a környezetre és gátlástalanul szemetelnek. (Ezek szerint a teljes magyar társadalom szélsőjobboldali… – a szerk.)
Jelenleg ugyan nem ez a típusú jobboldali radikalizmus a legjellemzőbb, azonban megvan benne a potenciál, hogy az általános politikai diskurzus részévé váljon – így Szenes szerint számíthatunk arra, hogy a jövőben egyre gyakoribb lesz a természet- és környezetvédelemmel álcázott, nem fehér bőrszínű emberekkel szembeni fellépés az egyszerűbb bevándorlásellenes narratívák mellett.
(További plakátok a Zöld Hazánk Fb-oldalán.)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
