Fogjuk meg a nagypapa légpuskáját, tegyünk a faágra egy leesett almát, feküdjünk a földre, célozzunk és lőjünk! Nagyon egyszerűnek tűnik, de a többségünk elsőre az almát sem találná el. Élnek a Felvidéken azonban szép számban ügyes sportlövészek, akik – kis túlzással – még a félbevágott alma magját is pontosan eltalálják. Az egyikük Zolcer Gábor, egy 20 éves tehetséges ipolybalogi sportlövész, a 2016-os szlovák ifi bajnok.
Hány évesen és milyen indíttatásból kezdett el sportlövészettel foglalkozni?
Nagyjából ötödikes lehettem, menőnek tartottuk a suliban, hogy puskával lövöldözzünk, úgyhogy beiratkoztunk a barátaimmal lövészszakkörre. Először csak diákversenyeken szerepeltem, de később egy környékbeli lövészegyesület felfigyelt rám. Onnantól velük jártam a versenyekre, ők neveztek be, ők szponzorálták az első felszerelésem ifi versenyzőként.
Milyen puskával versenyez?
A lövészszezont két részre osztjuk: az egyik szeptembertől nagyjából áprilisig tart, amikor egy sűrített levegős Feinwerkbau légpuskát használunk, ezeken a versenyeken rövidebb távra lövünk, általában 10 méterre. A nyári szezonban pedig egy élestöltényes Anschütz puskát használunk, amivel akár 50 méterre is precízen lőhetünk.
Tagja valamilyen lövészegyesületnek?
Az ŠSK Príbelce, azaz a fehérkúti sportlövészklub tagja vagyok. Természetesen van edzőm is, eddigi sportkarrierem során már az ötödik.
Miből áll az edzés?
Több edzésformát váltogatunk: Van, amikor a tüdőkapacitás növelésére megyünk, ugyanis akkor pontosabb a lövés, ha kilégzéstől a következő levegővételig lövök. Ez az idő eleinte 5-6 másodperc volt, mostanra 10-12. Persze van olyan is, amikor csak lövünk és lövünk. Ilyenkor fel tudok rá készülni, hogyan javítsam, ha a versenyen bármi miatt félrehúz a puska. Általában a fegyver beállításaival vagy a saját beállásom korrigálásával kiküszöbölhető hibák ezek.
Milyen képességekkel kell rendelkeznie egy ügyes sportlövésznek?
Egy jó lövésznek mindenképp kitartónak kell lennie. Ez, mint minden sportnál, itt is fontos. Itt is meg kell lennie a kívánt gyakorlásmennyiségnek ahhoz, hogy fejlődni tudj, és fontos az is, hogy akarj fejlődni. De ami még talán ennél is fontosabb, az az, hogy tudj összpontosítani. Ha kell, ki tudj zárni mindent, és csak a célra figyelni. Emlékszem, volt olyan verseny, amire elmentem náthásan, de amikor megfogtam a puskát, még a náthám is elmúlt, csakis a céltábla közepén lévő tízes lebegett a szemem előtt.
Milyen nehézségekbe ütközik leggyakrabban?
A leggyakoribb probléma a már említett dolog, hogy félrehúz a fegyver. A másik nehézség számomra, hogy most az iskola miatt keveset vagyok otthon és kevesebbet tudok edzeni. Fizioterapeutának tanulok egy pozsonyi egyetemen, és az iskolai gyakorlatra mindenképp be kell járnom a fővárosba.
Mi a legszebb élménye, ami ehhez a sportághoz kapcsolódik?
Említhetném akár azt is, amikor ifiversenyzőként Szlovákiát képviseltem Ausztriában és Németországban, ahol mást tapasztaltam, más közegben mérhettem össze a tudásom külföldi versenyzőkkel. A német versenyről második helyezettként tértem haza. De nyilván bármelyik hazai versenyen a dobogó bármelyik fokán végezni mindig nagy öröm volt számomra. Nagyon sok jó élményem van, de nincs legjobb. Mind egyformán kedves számomra.
Eddigi legjobb eredménye?
2016-ban a szlovák bajnokságban első helyen végeztem.
Meddig tervez versenyezni? Elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben már nem versenyzőként foglalkozzon ezzel a sporttal?
Egész életem során szeretnék versenyezni, az majd elválik, milyen gyakorisággal. De mivel már van saját felszerelésem, így ilyen szempontból független vagyok, szinte bármikor mehetek. Nem szeretnék edzősködni, de ha valaki tanácsot kér, szívesen segítek.
Van példaképe?
Szlovákiai szinten egy fiatal besztercei lövész, Patrik Jány az, akire felnézek. Pár éve ugrott ki az átlagból, azóta kvalifikálta magát a tokiói olimpiára is. Magyar viszonylatban a példaképem pedig Péni István, aki szintén egy nagyon tehetséges fiatal sportoló.
Horváth Mónika
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
