Bűncselekmény lesz az állatok nem megfelelő tartása, a cél a szaporítók elrettentése Kacsinecz Krisztián2025. 12. 05., p – 14:26
Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter pénteken ismét szigorúbb fellépést helyezett kilátásba a kutyaszaporítók ellen. A jövőben teljes tilalom vonatkozna a „papírok nélküli” kutyák kereskedelmi célú tenyésztésére.
A miniszter a pénteki sajtótájékoztatóján elismételte, hogy Szlovákia továbbra is az illegális szaporítás és állatkereskedelem mekkája az Európai Unióban, amin változtatni kell.
Ennek érdekében a minisztérium előkészített egy törvénymódosítást, amely várhatóan 2026 tavaszán kerül a parlament elé. Takáč a szigorítások szükségességét részben a Privigye melletti kiscsótai esettel indokolta. A hatóságok itt már másodszor avatkoztak be egy szaporítótelepen, ahol rettenetes körülmények között tartották az állatokat.
Az új jogszabály értelmében:
Bevezetnék az állattartástól és a -tenyésztéstől való eltiltás büntetését, jelenleg ugyanis nincs olyan előírás, amely biztosítaná, hogy ha egy szaporítót elítélnek, akkor később már nem tarthat állatot.Bűncselekményként határoznák meg az állatok nem megfelelő körülmények közötti tartását és az élő állat ellopását is.Bővítenék a büntetőjogi védelmet élvező állatok körét.Szigorítanák az élő állatok reklámozásának feltételeit az apróhirdetési portálokon – a miniszter konkrétan említette az ilyen szempontból hírhedt bazos.sk oldalt. Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia évek óta az EU legnagyobb illegális kutyakölyök-exportőre. Évente több mint százezer kiskutya kerül külföldre javarészt olyan szaporítótelepekről, ahol az állatokat drasztikus körülmények között, szűk, sötét ketrecekben, piszokban tartják. A kormány most azt ígéri, hogy végre cselekedni fog, és mindent elkövet az ún. kutyagyárak felszámolása érdekében.
Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter azután tartottak közös sajtótájékoztatót a témában, hogy június elején bejárta a médiát a hír, hogy a környezetvédelmi rendőrség leleplezte Szlovákia eddigi történetének legnagyobb illegális kutyatenyészetét. A szaporítók összesen 853 kutyát és kölyköt tartottak a Privigyei és a Simonyi járásban drasztikus körülmények között, sokuk rendkívül rossz egészségi állapotban volt. Az állatokat elsősorban Olaszországban, Németországban és Belgiumban tervezték értékesíteni.
Takáč hangsúlyozta: egyáltalán nem egyedi esetről van szó, és azt a gyakorlatot, hogy valaki élőlények szenvedésére alapozza a vállalkozását, hiénizmusnak nevezte. Kiemelte, hogy az említett kutyaszaporítók már húsz éve folytatták ezt a tevékenységet. Elképzelhetetlennek tartja, hogy ez nem tűnt fel senkinek, sem a Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal munkatársainak, sem az illetékes állatorvosoknak.
Ezzel kapcsolatban a miniszter ún. fekete bárányokról beszélt, vagyis a megfelelő ellenőrzések hiányát egyéni mulasztásokkal magyarázta. Hozzátette:
a szaporítótelepek felderítése és felszámolása mellett törekedni fognak az ilyen fekete bárányok kiszűrésére is. Ennek érdekében az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS), a környezetvédelmi rendőrség, valamint a Pénzügyi Igazgatóság közös munkacsoportot hoz létre.
A miniszter emellett olyan törvénymódosítást is kilátásba helyezett, amely előírná a kutyachipek központi adatbázisának létrehozását, valamint azt is, hogy az állatok külföldre szállításához szükséges útleveleket a jövőben ne az állatorvosok, hanem az ŠVPS állítsa ki.
Egyben arra biztatta a lakosságot, hogyha tudomásuk van a környezetükben arról, hogy valaki szaporítótelepet tart fenn, vagy nem megfelelően bánik az állatokkal, jelentse az esetet a www.svps.sk webhelyen keresztül.
Kapcsolódó cikkünk
A kutyaszaporítók a Privigyei és a Simonyi járásban összesen 853 kutyát és kölyköt tartottak nem megfelelő körülmények között.
A „Karom” (Dráp) fedőnevű akcióról, melynek keretében három házkutatást is végrehajtottak, a rendőrség a közösségi oldalán számolt be.
A razziát a környezetvédelmi rendőrök az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (ŠVPS SR) munkatársaival együttműködve hajtotta végre. Az állatokat külföldön, elsősorban Olaszországban, Németországban és Belgiumban tervezték értékesíteni. A rendőrségi közlemény néhány konkrét fajtát is említ, például cocker spánielt, spiccet, uszkárt, a máltai és a yorkshire terriert.
A kutyákat nem megfelelő körülmények között tartották, sokuk rossz egészségi állapotban volt. A Privigyei járásban, egy családi házban például 305 kutyát tartottak illegálisan, melyeket a regionális állategészségügyi és élelmiszerfelügyelet munkatársai elkoboztak
– ismertette a rendőrség.
Hangsúlyozták, hogy az intézkedések kiterjedtségét és az elkobzott élő állatok számát tekintve ez volt Szlovákia történetének eddigi legnagyobb, az illegális kutyatenyésztés és -szaporítás elleni akciója.
A szaporítók rontják az ország megítélését is
A belügyminiszter azzal egészítette ki Takáč szavait, hogy a szaporítótelepek olyannyira elterjedtek nálunk, hogy ez már össztársadalmi probléma, amely az ország hírnevét is rontja külföldön.
Zéró toleranciát hirdetünk a szaporítókkal és az állatkínzás minden formájával szemben
– tette hozzá.
Egyben felhívta a figyelmet, hogy többszázezer eurónyi illegális bevételről van szó, amely után nem fizetnek adót, ezért vonják be a szaporítótelepek elleni küzdelemebe a Pénzügyi Igazgatóságot is.
A társadalomra is veszélyesek
Jana Maškarová rendőrfőkapitány arról számolt be, hogy a környezetvédelmi rendőrség csak az utóbbi három évben több mint 400 olyan esettel foglalkozott, amely kimerítette az állatkínzás fogalmát.
Az ilyen bűnesetek száma a rendőrségi beavatkozások és a jogszabályok szigorítása ellenére még mindig növekvő tendenciát mutat.
A belügyminiszter szerint az ilyen elkövetők biztonsági kockázatot jelentenek, hiszen gyakran patológiai esetekről beszélünk, olyan személyekről, akik a társadalomra is veszélyesek lehetnek. Ő és Takáč is példaértékű büntetéseket helyezett kilátásba az állatkínzók számára, utóbbi erről már egyeztetett Maroš Žilinka főügyésszel is.
Kapcsolódó cikkünk
Borzalmas módon bántalmazta kutyáját egy pozsonyi férfi.
A környezetvédelmi rendőrség nyomozója vádemelést kezdeményezett az ügyészségen egy 41 éves fővárosi férfival szemben, akit állatkínzással gyanúsítanak.
A hatóságok közlése szerint a férfi hosszú ideje elhanyagolta rottweilerét, nem biztosította a szükséges ellátását és állatorvosi kezelését, amelynek következtében leromlott a jószág egészségügyi állapota.
A kutyát lárvák támadták meg, szervezetében pedig elszaporodtak a paraziták, és mivel enni és inni sem kapott, ezért teljesen le volt soványodva és ki volt száradva. Olyan súlyos állapotban szállították az egyik pozsonyi állatklinikára, hogy az állatorvos már nem tudta megmenteni az életét, el kellett altatnia.
Amennyiben beigazolódik a férfi bűnössége, a törvény értelmében három évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
(rendőrség)
Szigorúan büntetik – papíron
Az állatkínzással és az állatok elhanyagolásával kapcsolatos bűncselekményeket 2021 óta szigorúbban büntetik – elméletben. A Büntető Törvénykönyv módosítása értelmében ilyen esetben akár öt év letöltendő börtönbüntetés is kiszabható. A valóságban azonban az elkövetők általában megússzák feltételes büntetéssel vagy pénzbírsággal. Ezt újságírói kérdésre megerősítette a rendőrfőkapitány is, amit azzal magyarázott, hogy általában első elkövetőkről, vagyis nem visszaesőkről van szó, és a bíróság egyéb enyhítő körülményeket is figyelembe vesz.
Az eddigi legszigorúbb büntetés, amit állatkínzás miatt szabtak ki Szlovákiában, másfél év letöltendő börtönbüntetés volt. Az Eperjesi Járásbíróság 2023-ban egy 41 éves férfit amiatt ítélt el, mert különös kegyetlenséggel mészárolt le legalább öt kutyát: egy fejsze tompa végével fejbe vágta őket, majd kivéreztette, megnyúzta és felporciózta az állatokat. Az eset egy Jakabvágás (Chminianske Jakubovany) melletti romatelepen történt.
Az Európai Parlamentben is téma
Az Európai Parlament csütörtökön fog szavazni arról a jogszabályról, amely első ízben vezetne be egész Európára kiterjedő szabályokat a társállatok tenyésztésére, kereskedelmére és gondozására vonatkozóan. Az állatvédők viszont arra figyelmeztetnek, hogy
a javasolt intézkedések elégtelenek, a törvény ugyanis felmenti például a kisebb tenyésztőket a szigorúbb feltételek alól, miközben 80 %-ban éppen ők látják el a piacot. A jogszabály ráadásul nem korlátozza a társállatok online értékesítését, és nem határozza meg azt sem, mely egzotikus állatfajok alkalmasak vagy alkalmatlanok otthoni tartásra.
Martin Hojsík, a Progresszív Szlovákia (PS) európai képviselője és az EP alelnöke hétfőn arról számolt be, hogy képviselőtársaival együtt négy kulcsfontosságú módosító javaslatot terjesztett elő, amelyek biztosítják, hogy az elfogadott jogszabály ne csak üres gesztus legyen. Javasolják egyebek mellett a tenyészetekre vonatkozó kivételek korlátozását, hogy a szaporítók ne kerülhessék meg még az alapvető szabályokat is.
A kóbor kutyák is egyre nagyobb gondot jelentenek
Takáč a sajtótájékoztatón kiértékelte azt az augusztusban indított pilotprojektet is, melynek keretében a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatallal (ŠVPS), valamint az önkormányzatokkal, a hatóságokkal és civil szervezetekkel is együttműködve több száz kóbor kutyát fogtak be Kassa, Eperjes és Besztercebánya megye roma telepein. Az állatokat chipekkel látták el, beoltották, egy részüket ivartalanították is.
A miniszter emlékeztetett, hogy egyes falvakban és telepeken már a lakókat is veszélyeztetik a falkákba verődő kóbor kutyák, a kóbor állatok hatósági befogását ezért kiterjesztik más megyékre is.
A mezőgazdasági tárca másik sikeres projektje Takáč szerint a menhelyek számára kiírt pályázat volt. Tizenegy sikeres pályázó között 100 ezer eurót osztanak szét az év végéig, a tárcavezető pedig kilátásba helyezte, hogy jövőre is kiírnak hasonló pályázatot. Az idei pályázati felhívás nem terjedt ki az egész országra, csupán az Eperjes, Kassa, Besztercebánya, Zsolna és Nagyszombat megyében működő létesítmények pályázhattak.
Kapcsolódó cikkünk
A földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium múlt héten 100 000 euró összegű pályázati felhívást tett közzé a karanténállomások és állatmenhelyek támogatására. A cél a befogadott állatokról való gondoskodás körülményeinek javítása, valamint az önkormányzatok segítése a kóbor állatok túlszaporodásából eredő problémák kezelésében. Ugyanakkor nem minden megyéből pályázhatnak a menhelyek működtetői, a bejelentett keretösszeg pedig egyetlen menhely éves kiadásait sem fedezi.
A jogosult kérelmezők azok a nonprofit szervezetek és civil egyesületek, amelyek szerepelnek az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet által közzétett, jóváhagyott karanténállomások és menhelyek listáján. Hogy az adott pályázó kap-e támogatást és mennyit, egy bizottság ajánlásai alapján a miniszter dönti el.
„Az állatmenhelyek és karanténállomások fontos társadalmi feladatot látnak el. Ez a támogatás azt a célt szolgálja, hogy a fennmaradásukat és a megfelelő állatgondozást biztosítsa, mindenekelőtt azonban az emberek egészségét és életét védje” – hangsúlyozta Takáč, aki szerint a jövőben rendszerszintű megoldásokra is szükség lesz, hogy konkrétan milyenekre, nem részletezte.
A kérelmeket elektronikusan lehet benyújtani ezen a webhelyen keresztül 2025. szeptember 9. és 25. között.
Adományok nélkül a legtöbb menhelyet be kellene zárni
A szaktárca a közleményében felhívta a figyelmet, hogy a kóbor és túlszaporodott állatok komoly gondot és pénzügyi terhet jelentenek a városok és falvak számára. Az állategészségügyi törvény értelmében az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a gazdátlan állatok befogásáról és elhelyezéséről akár saját erőből, akár szerződéses partneren keresztül.
A szlovákiai menhelyeket legtöbbször civil szervezetek, alapítványok működtetik, általában adományokból és felajánlásokból, mivel az önkormányzatoknak – bár a törvény erre kötelezi őket – nincs elegendő forrásuk a fenntartásukra. Az itt dolgozó önkéntesek gyakran túlterheltek, hiszen sok helyen több kutya és más társállat van bezsúfolva ezekbe a létesítményekbe, mint amennyit a kapacitásuk engedne.
Mire elég százezer euró?
A minisztérium szerint a probléma megoldásának humánus módja a kasztráció, ezért az ilyen megelőző beavatkozás költségeire is lehet pályázni az aktuális felhívás keretében. Emellett az említett százezer eurós keretösszegből finanszíroznák a menhelyek és karanténállomások működtetését is, beleértve a bérleti díjakat, rezsit és a dolgozók bérét, továbbá az állatok azonosítását és mindennapi gondozásukat, illetve a kasztráción kívüli egyéb állatorvosi szolgáltatásokat. A támogatás a jogosult költségek 100%-át is fedezheti. Korábban ugyanakkor Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter azt mondta, hogy idén az önkormányzatok csak a gondozásukba került társállatok ivartalanítására kapnak 100 ezer eurót.
Ha megvizsgáljuk egyetlen állatmenhely költségvetését, rögtön láthatjuk, hogy a minisztérium által bejelentett keretösszeg mennyire nincs összhangban a valós helyzettel.
A DOG Azyl Polgári Társulásnak, amely a nagymegyeri központi menhelyet működteti, és a honlapjuk szerint 56 (!) várossal és községgel van szerződéses viszonyban, csak tavaly mintegy 113 ezer euróra rúgtak az éves kiadásai (vagyis többet költöttek, mint a teljes keretösszeg).
Ebből több mint 73 ezer eurót tettek ki az állatorvosi költségek, míg az önkormányzatoktól csak nem egész 12 500 euró folyt be. A fennmaradó összeget adományokból, illetve a 2%-os felajánlásokból igyekeztek fedezni, de így is több mint 8000 eurós veszteséggel zárták a tavalyi évet.
Nyitra megye is kimaradt
A pályázati felhívás nem terjed ki az egész országra, csupán az Eperjes, Kassa, Besztercebánya, Zsolna és Nagyszombat megyében működő létesítmények pályázhatnak.
A minisztériumtól rákérdeztünk, hogy Pozsony, Trencsén és Nyitra megye miért maradt ki a felhívásból, illetve lesz-e a pályázati eljárásnak második fordulója, amelyben a most kimaradó menhelyek működtetői is pályázhatnak, de több nap után sem kaptunk választ.
Szlovákiában jelenleg nincs pontos statisztika a kóbor állatok számáról, csupán az egyes települések, régiók becsléseire támaszkodhatunk. Ezek alapján a probléma a kelet-szlovákiai járásokban a legsúlyosabb. Korábban Michal Kaliňák belügyi államtitkár és önkormányzatokért felelős kormánybiztos is arról beszélt, hogy a földművelésügyi minisztérium és a roma közösségekért felelős kormányhivatal közös projektje, amely a kóbor állatok nyilvántartására és ivartalanítására irányul, elsősorban a keleti régiókat érinti.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány végre foglalkozni kezd a kóbor kutyák és más társállatok problémájával, amely leginkább a keleti régiókat sújtja. Az állatvédelmi szervezetekkel ugyanakkor nem egyeztettek a tervezett intézkedésekről, pedig az egyik egy komplex, rendszerszintű javaslatcsomagot is kidolgozott a kóbor és bántalmazott állatok helyzetének javítására, amely évek óta az illetékes szervek asztalán hever.
A földművelésügyi minisztérium és a roma közösségekért felelős kormányhivatal közösen készít elő egy kísérleti projektet, amelynek célja a kóbor állatok nyilvántartása és ivartalanítása, elsősorban a keleti régiókban – tájékoztatott a héten Michal Kaliňák belügyi államtitkár és önkormányzatokért felelős kormánybiztos.
A projektet, melynek keretében kidolgoznának egy információs rendszert az érintett települések polgármestereinek, és foglalkoznának az állatmenhelyekkel is, uniós forrásokból tervezik finanszírozni.
Ha nem indítjuk el ezt a projektet, azokban a régiókban, ahol már most is rossz a helyzet, a probléma drámaian súlyosbodhat
– figyelmeztetett Kaliňák.
Százezer euró ivartalanításra
A kóbor állatok kérdésével az elmúlt években többször is foglalkozott a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is, rámutatva, hogy a probléma a roma telepek környékén a legsúlyosabb. A túlszaporodás kezelésére lehetséges megoldásként felvetették a kutyák és macskák kötelező ivartalanítását a marginálizált roma közösségekben.
Miután Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszter májusban tárgyalt a ZMOS és más érintett szervezetek képviselőivel, bejelentette, hogy az idei évre 100 ezer eurót különítettek el az önkormányzatok gondozásába került társállatok ivartalanítására. Az egyes önkormányzatok rövidesen pályázhatnak a támogatásért.
A menhelyek és az itt dolgozó önkéntesek is túlterheltek
Az állategészségügyi törvény értelmében a szlovákiai önkormányzatok kötelesek gondoskodni a kóbor állatok befogásáról és elhelyezéséről akár saját erőből, akár szerződéses partneren keresztül. Az önkormányzatok ugyanakkor nem minden esetben teljesítik a törvényi kötelességüket, előfordul, hogy nincs szerződésük sem menhellyel, sem befogó szolgálattal.
A szlovákiai állatmenhelyeket és karanténállomásokat legtöbbször civil szervezetek, alapítványok működtetik, általában adományokból és felajánlásokból, mivel az önkormányzatoknak nincs elegendő forrásuk a fenntartásukra. Az itt dolgozó önkéntesek gyakran túlterheltek, hiszen sok helyen több kutya és más társállat van bezsúfolva ezekbe a létesítményekbe, mint amennyit a kapacitásuk engedne.
Szlovákiában jelenleg nincs pontos statisztika a kóbor állatok számáról, csupán az egyes települések, régiók becsléseire támaszkodhatunk. Ezek alapján a probléma különösen a kelet-szlovákiai járásokat érinti.
A minisztérium nem egyeztetett az állatvédőkkel
Megkerestünk több állatvédelmi szervezetet is, arra voltunk kíváncsiak, hogy a minisztérium vagy a kormányhivatal egyeztetett-e velük a kóbor állatokat érintő intézkedésekről. Mind a Sloboda zvierat, mind az Állatvédelmi Ombudsman szervezettől nemleges választ kaptunk.
„Eddig sem a minisztérium, sem más állami szerv nem kereste meg hivatalosan szervezetünket a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban” – közölte lapunkkal az Állatvédelmi Ombudsman. A számos jogásszal együttműködő szervezet szerint ez azért is sajnálatos, mert hosszú ideje készen áll egy komplex, rendszerszintű reformjavaslatuk a kóbor állatok problémájának kezelésére. Ezt korábban több illetékes szervnek is bemutatták, és pozitív fogadtatásban részesült, a megvalósítását azonban megakadályozta a pandémia, később pedig már nem volt meg hozzá a politikai akarat.
„A szakmai anyagaink az illetékesek birtokában vannak. Figyelemmel fogjuk kísérni, hogy az intézkedések összhangban lesznek-e az általunk korábban javasolt stratégiával” – ígérik az állatvédők.
Ugyanakkor eljutottak hozzánk olyan információk is, hogy az illetékes szervek a kóbor állatok problémáját olyan módon kívánják kezelni, amelyet nem tartunk humánusnak – például az állatok elaltatásával. Az ilyen eljárásokat határozottan elutasítjuk – ezek nemcsak etikátlanok, hanem ellentétesek a hatályos jogszabályokkal és az állatvédelem alapelveivel is
– olvasható az állásfoglalásban.
A szervezet leszögezte: kész arra, hogy aktívan együttműködjön az állami szervekkel egy humánus és hosszú távon fenntartható megoldás érdekében.
Az Állatvédelmi Ombudsman néhány éve kidolgozott állatvédelmi reformcsomagja egyebek mellett az alábbi megoldásokat javasolja a kóbor és bántalmazott állatok helyzetének javítására:
Megfelelően felszerelt, államilag támogatott karanténállomások létrehozása a városokban és falvakban.Hatékony ivartalanítási programmal csökkenteni az állatok szaporulatát, ami kevesebb elhagyott és kóbor társállatot jelentene, emellett tehermentesítené a menhelyeket.A Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatalok (RVPS) személyi és technikai kapacitásának megerősítése – ez utóbbiak feladata lenne az állatokkal való emberséges bánásmód ellenőrzése, illetve a bántalmazott állatok lefoglalása, kapacitáshiány miatt azonban csak korlátozottan tudják ellátni a feladataikat.Szigorúbban büntetni azokat, akik állatokat bántalmaznak vagy elhanyagolják a gondozásukat, bevezetni számukra az állattartási tilalmat.
Ez indokolhatja, hogy miért maradt ki a felhívásból több nyugati megye, viszont az
így sem világos, hogy például a Nyitra megyei állatotthonok működtetői miért nem pályázhatnak, ha a szomszédos, Nagyszombat megyeiek igen.
A pályázatok elbírálásánál egyébként előnyt jelent, ha az adott létesítmény roma kisebbséggel rendelkező településekről fogad be kutyákat, és az is, ha a menhely vagy a karanténállomás a legkevésbé fejlett járások területén működik. Az aktuális, hivatalos listán ugyanakkor egyetlen Zsolna vagy Nagyszombat megyei járás sem szerepel.
Több száz mentett állat
Az illegális szaporítótelepek felderítésével összefüggésben az idei évben mintegy 70 ellenőrző akciót hajtottak végre, és mintegy 700 állatot foglaltak le. A razziák jövőre is folytatódnak, együttműködve a hatóságokkal és az elkobzott állatokról gondoskodó civil szervezetekkel.
“Súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (ŠVPS) visszavonja a gyűjtőközpontok engedélyeit, megtiltja az állatok szaporítását az adott tenyészetben, valamint kezdeményezi az állatkínzás és a nem megfelelő körülmények között történő állattartás miatti büntetőeljárást”
– ígérte Martin Chudý, a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (ŠVPS) igazgatója.
Az EU egységesen lépne fel az illegális szaporítók ellen
Martin Hojsík, a Progresszív Szlovákia (PS) európai képviselője múlt héten arról számolt be, hogy megszületett az egyezség az első olyan uniós jogszabályról, amely kifejezetten a társállatok jóllétével foglalkozik, és egységes szabályokat fogalmaz meg ezen a téren. Eszerint a jövőben:
Minden tenyésztőlétesítményt nyilvántartásba vesznek, az értékesítés pedig ellenőrzött lesz.A kereskedelmi célú tenyésztés esetén kötelező lesz minden kutya és macska azonosítása és regisztrálása.Betiltják az elektromos és fojtó nyakörveket és a csonkításokat.
A jogszabály emellett foglalkozik a célzott tenyésztésből eredő extrém küllemi jegyekkel is, mint például a rövid orrú fajták lapított pofája, kidülledő szemei, túlzott bőrredői és más, az állatok egészségét és jóllétét károsító torzulások. Ezekre a kutyákra és macskákra korlátozások vonatkoznának a további szaporítás, kiállítás és versenyeztetés tekintetében.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
