Elfáradt és lelassult a kezdetben nekiiramodott tátrai tigris. Így is jellemezhetnénk az utóbbi évek gazdasági fejlődését Szlovákiában.
Az Eurostat európai statisztikai hivatal legújabb adatai Szlovákiát az uniós országok listájának végére helyezték. Nálunk már csak a bolgárok rosszabbak. A rangsort az európai statisztikai hivatal az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson kifejezett bruttó hazai termék (GDP) alapján állította össze. Mivel az árak minden országban eltérőek, ez a mutató egyesíti az összes különbséget, és megmutatja, hogyan alakul az életszínvonal Szlovákiában a többi országhoz képest. Egyébként azokban az országokban, ahol magasabbak az árak, magasabb lenne a GDP és fejlettebbnek tűnnének, írja a parvda.sk portál.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy Csehország az elmúlt években jelentősen eltávolodott tőlünk.
2015-ben még az uniós országok életszínvonalának 79 százalékán álltunk, Csehország pedig 89 százalékon. Ám a legfrissebb tavalyi adatok szerint a csehek már elérték a 91 százalékos szintet, mi pedig 67 százalékra estünk vissza. Ráadásul 2018-ban a magyarok és a lengyelek is megelőztek bennünket, így ma náluk is magasabb az életszínvonal, miközben sok éven át Szlovákiának ment jobban a szekér.
Az új Eurostat-adatokra a pénzügyminisztérium Pénzügyi Politikai Intézetének (IFP) közgazdászai is reagáltak.
Rámutattak, hogy az uniós statisztikai hivatal számításaikban hibák vannak,
amelyeket, ha eltávolítanak, Szlovákiában jobb lesz az életszínvonal, mint a lengyeleknél, a magyaroknál, a horvátoknál vagy a bolgároknál, és nem az utolsó előtti helyen végzünk az Unión belül.
Ám a módszertani hiányosságok kiküszöbölése után is van itt egy kulcsüzenet: Szlovákia 2020 óta nem zárkózik fel életszínvonalban a fejlett európai országokhoz.
2019-ben a statisztikai hivatal olyan módszertani kiigazítást hajtott végre, amely a teljes horizonton megnövelte Szlovákia árszintjét az EU-hoz képest.
Az Eurostat azonban saját elvei szerint csak három évre visszamenőleg, 2016-ig végezte el a módszertani változtatást” – magyarázzák az Pénzügyi Politikai Intézet közgazdászai, Branislav Žúdel és Daniel Dujava.
Ezért alakult ki az a benyomás, hogy 2015 óta a szlovákiai polgárok jelentősen elszegényedtek.
Ez azonban nem igaz. Csak korábban papíron gazdagabbnak tűntünk, mint a valóságban. „Ez azt jelenti, hogy a módszertani változás előtt soha nem voltunk olyan gazdagok, mint amennyit az adatok jeleztek” – teszik hozzá a gazdasági szakemberek.
„A fő következtetés tehát az, hogy 2005 és 2019 között valójában lassabban zárkóztunk fel, mint azt akkor gondoltuk. Valószínűleg nem volt olyan fürge az a tátrai tigris, mint amennyire büszkék voltunk rá” – mondja Martin Šuster, a Költségvetési Felelősségi Tanács tagja.
Drágán importálunk, olcsóbban exportálunk
A másik ok, amiért Szlovákia lassul a fejlett országokhoz való felzárkózásban, az export és import szerkezete. Drága árukat importálunk, például olyanokat, mint a gáz vagy az olaj. Ellenkezőleg, olcsóbb árukat és szolgáltatásokat exportálunk. Mindez azt jelenti, hogy az életszínvonalunk csökken.
Jó példa erre az olajtermelő országok, amelyek az emelkedő energiaárakból profitálnak. Ezzel szemben az importárak emelkedése a reálgazdasági aktivitás csökkenése nélkül is csökkenti az életszínvonalat”
– magyarázzák a lemaradás okait a közgazdászok.
„Egyszerűen fogalmazva, az általunk exportált dolgok – például az autók – évről évre olcsóbbak, míg az általunk importált dolgok – például az olaj – évről évre drágábbak. Tehát még ha ugyanannyi darabot vagy hordót gyártunk és importálunk is, ez jövőre nem lesz elég” – mondja Šuster.
A jövőre nézve tehát változatlan az üzenet: több egyre magasabb hozzáadott értékű árut és szolgáltatást kell előállítanunk és eladnunk külföldön, így a bevételeink gyorsabban nőnek”
– mondja Michal Lehuta, az Általános Hitelbank közgazdásza. Az Eurostat a szlovákiai lakásárakat is felülértékelte. Ezek alapján a lakhatás nálunk több mint kétszer olyan drága, mint Lengyelországban, közel kétszer drágább, mint Magyarországon, és csaknem a felével drágább, mint Csehországban. Ugyanakkor a lakók többsége saját otthonában él, amiért nem fizet bérleti díjat, vagy ha igen, akkor jelzálogkölcsönt – magyarázza Lehuta.
Elveszítettük a lépést
Annak ellenére, hogy a Pravda által megkérdezett közgazdászok egyetértenek az Pénzügyi Intézet elemzőivel, abban mindannyian megegyeztek, hogy a szlovák gazdaság helyzete nem jó. „Az uniós tagországos gazdasági szintjéről szóló jelenlegi Eurostat-adatai azt a benyomást kelthetik, hogy egyre jelentősebb gazdaságunk lemaradása az Unió átlagos gazdasági szintjétől. Ez úgy hangzik, mint a stratégiai céljaink teljesítésének teljes kudarca.
A helyzet nem jó, de valószínűleg nem is olyan rossz, mint amilyennek ezek az adatok első pillantásra tűnnek”
– mondja Karol Morvay közgazdász, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságpolitikai Tanszékének munkatársa az Eurostat új adatairól.
„Még ha eltekintünk is a problémás paritástól, Szlovákia eredményei akkor sem hízelgőek. Az uniós átlagtól való lemaradás ugyan nem mélyül, de még mindig nem zárkózunk fel az uniós szinthez. Gazdaságunk lépést vesztett, akárhogyan is mérjük a gazdasági szintet.
A gazdaság ugyan növekszik, de megközelítőleg csak ugyanolyan ütemben, mint a fejlettebb országok. Így a távolság megmarad”
– mutatott rá Morvay.
A gazdasági szakemberek szerint azonban a numerikus számításoknál nem a módszertanra és a részletekre kell koncentrálni, hanem a probléma lényegére. Ez pedig gazdaságunk kondíciója és teljesítménye. „A második fő következtetés, ami ezekből az adatokból levonható – függetlenül attól, hogy néhány százalékponttal magasabban vagyunk-e vagy sem –, hogy legalább 2016 óta, de valószínűleg már 2009 óta megszűnt a felzárkózás a fejlett európai országokhoz.
Arról nem sok értelme van beszélni, hogy más módszertannal pár százalékponttal magasabbak lehetnénk az összehasonlításban, vagy hogy Portugália, Magyarország, illetve Görögország mögött vagyunk-e vagy előtt.
Inkább arról kellene beszélnünk, hogy az elmúlt tíz évben a gazdaságunk legjobb esetben is csak évi 2-3 százalékos növekedést mutatott, míg az előző évtizedben még 5-6 százalékos volt a növekedés évente”
– hangsúlyozta Šuster a legfőbb problémát hozzátéve, hogy valamit tenni kell a gyorsabb növekedés érdekében. „Különben újabb tíz év múlva 20 százalékponttal maradunk le a ma még hozzánk hasonló szinten lévő országoktól.”
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
