Az a közös vonás a magyarországi ellenzék és a vegyespárt elnökének orbánozása között, hogy mindkettőt a tehetetlenség, elkeseredettség és hatalomvágy szüli. Bugárnál ez már odáig vezetett, hogy a szlovákiai parlamenti választások tétjének tartja, orbanizálódik-e a felvidéki magyar politizálás. Ez a választóknak szánt olvasatban azt jelenti, hogy ha a Most-Hídra szavaznak többen február 29-én, és bejutna a parlamentbe, akkor nem, de ha a Magyar Közösségi Összefogásra, és az jutna be, akkor bizonyára mindent elsöprő lenne a Fidesz felvidéki befolyása.
Nos, itt számította el magát Bugár, de nagyon, mert ezzel egyáltalán nem riasztotta meg a magyar választókat. A felvidéki magyarok nagy többségének nincs ellenére egyfajta orbanizálódás, sőt. Csak a kedvezményezett és legalázatosabb Bugár-hívők szemében lehet szálka Orbán elsősorban azért, mert neki meg köröm alatti tüskét jelent a vegyespárt.
Valószínű, hogy a Most-Híd megcsappant szavazótáborának magyar részében sem nyeri el mindenkinek a tetszését Bugár Béla egyre hangosabb orbánozása, mivel sokan gondolkodnak úgy, hogy azért Magyarország mégiscsak az anyaország, és ha az ottani választók kétharmada megbízik a magyar kormányfőben, akkor egész biztos sínen van az ország. 2018-ban, a Fidesz harmadik kétharmados győzelme után a vegyespárt elnöke nagyon csöndben volt, csupán annyit mondott, hogy „Akár elégedettek vagyunk a voksolás eredményével, akár nem, tiszteletben tartjuk a magyar választópolgárok döntését.”
A pártból egyedül Vörös Péter parlamenti képviselő szólalt meg akkor elismerőleg az elsöprő győzelemről. „Az, hogy a Fidesz immár a harmadik választáson és most igazán magas választási részvétel mellett kapott kétharmados felhatalmazást, nem a véletlen műve. Nagyon sok munka, egyértelmű, egy irányba ható, koherens politizálás, egy karizmatikus, történelmi távlatokban gondolkodó politikai vezető és még valami: együtt gondolkodás a választókkal. Van mit tanulnunk tőlük!”
Hogy most nincs rajta Vörös a listán, nem lehet a véletlen műve… Minthogy a felvidéki magyar összefogásról másképp gondolkodó, egykori hidas EP képviselő, Nagy József sem.
De lehet-e valamilyen alapja Bugár riogatásának? Brüsszeli mintára utasítja el a magyar kormányfőt, de egy szóval sem mondja, miért kellene mindenkinek őt követnie. Mert ez a trendi az EP-ben? A vegyespárt elnöke Orbán testsúlyával foglalkozott az azonnali.hu portálnak 2019. március 14-én adott interjújában, hogy ő miért képes tartani a súlyát, a magyar miniszterelnök pedig miért nem.
Az ország szuverenitásának és határainak védelmét nem róhatja fel neki! Azt sem, hogy nincs demokrácia, nincs szólás- és sajtószabadság, mert van, minthogy van kimondottan ellenzéki oldalon álló média – újság, televízió és rádió is. Igaz, durván dögönyözi egymást mindkét oldal, de ha nem lenne sajtója az ellenzéknek, csak egyirányú lenne a dögönyözés. Akkor és ott tüntethet és sztrájkolhat az ellenzék, amikor és ahol akar. Néha már ott is, ahol nem kellene, például az ország házában.
Azt se mondhatja Bugár, hogy elromlott a két ország közti kapcsolat, mert sohasem volt ilyen kedvező, mint most. Nem áll Orbán tankokkal a határon, a V4-ekben pedig dübörög az együttműködés. Talán ez bánthatja a vegyespárt elnökét, de ezt eddig kormánykoalíciós partnerei – Smer, SNS – előtt nem merte nyíltan hirdetni.
Orbánellenes riasztással sok hazai magyar szavazatot fog elveszíteni a vegyespárt, de érzékelve a felvidéki magyar összefogást, amiből saját pártját az elnök kirekesztette, lehet, hogy inkább már a szlovák választók felé hajol. Ott talán orbánozással még mindig lehet szavazatokra vadászni, de már ott se nagyon. Megfigyelhető, hogy a Most-Hídon kívül egyelőre egyik szlovák párt sem élt a régebben jól bevált magyarellenes kampányfegyverrel. Csak a Most-Híd, az együttműködés pártja! A liberálisoktól, akik magukat progresszívnak tartják, várható hasonló megnyilvánulás a közeljövőben. Hozzájuk dörgölődzhet most a Most-Híd egy parádés, újabb köpönyegforgatással.
Egy szó, mint száz: a gyűlöletkampány nem pótolja a jellemtelenséget.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
