Bugac testvértelepülése lett a törökországi Uçhisar városa

Bugac testvértelepülése lett a törökországi Uçhisar városa

Ünnepélyes keretek között, 2022. november 26-án vasárnap, testvérvárosi együttműködési megállapodást írt alá Szabó László, Bugac és Osman Süslü, a törökörszági Kapadókia régió egyik központi településének, Uçhisar-nak a polgármestere, Bugacon.

Az ünnepi alkalomból megjelent helyi lakosokkal és a Magyar Turán Szövetség hagyományőrzőivel zsúfolásig telt a polgármesteri hivatal díszterme. Az asztalfőn Osman Süslü és Szabó László polgármesterek mellett Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Kurultaj fővédnöke, és Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője, a Magyar Turán Szövetség elnöke foglalt helyet.

Szabó László, Bugac polgármestere ünnepi megnyitó beszédét egy emlékképpel kezdte, amelyben egy 14 évvel ezelőtti érdekes, ma már inkább sorsfordítónak mondható beszélgetés elemeit és hangulatát idézte fel. Azt a napot, amikor a polgármester otthonába látogatott egy, a Kaukázus vidéket és Közép-Ázsiát is jól ismerő antropológus kutató, aki egyben hírneves sportoló és hagyományőrző is egy személyben. Ezzel a különleges adottságokkal és nagy lelkesedéssel rendelkező fiatalemberrel, több órásra nyúlt a változatosan izgalmas beszélgetés, amelynek végén úgy váltak el egymástól, hogy a nagyszabású Magyar Törzsi Gyűlést –Kurultájt, amelyre a hun és türk tudatú nemzetek képviselőit is meghívják, Bugacon fogják közösen megszervezni, a következő év nyarán. Ez egy hatalmas vállalás volt, amely végül egy óriási összefogás mentén valósult meg. melynek eredményeként Bugac lett a Kurultaj otthona, ahová azóta is, minden évben sok tízezren zarándokolnak el a Kárpát-medence minden részéből a magyar közösségek, valamint ide látogatnak a hun és türk nemzetek képviselői is. Amikor Bugac polgármestereként Közép-Ázsiába is eljutott, ott szembesült vele személyesen, hogy milyen ismertséget és mekkora megbecsülést jelent a Kurultáj házigazdájának lenni.

A törökök és s Közép-ázsiai türk nemzetek korábban is valamilyen módon rokonnak tartották a magyarokat de a nagyszabású bugaci Kurultájok megszervezése óta különös tisztelettel tekintenek a magyarokra, és testvérnépükként tartják számon a magyarokat. Bugac neve is rendkívül ismerté vált a rokonnemzetek országaiban, mely azóta is otthont ad a Hun-Türk Kurultajnak.

Megköszönte Uçhisar polgárainak a megtisztelő felkérést és egyben meghívta őket a díszvendégek sorába a jövő évi Kurultajra, amely augusztus 9-10-11-én lesz Bugacon.

A bugaci önkormányzat felkérésére, Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője mondott köszöntő beszédet. A hagyományőrző szervezet elnöke kiemelte: a Kurultaj- Magyar Törzsi Gyűlés a Kárpát medencei magyar összefogás egyik szimbólumává is vált az utóbbi években. A magyarok közös büszkesége, hogy több mint ezredéves széttagozódás után, itt Európában, Magyarország közepén valósul meg egy olyan méltóságteljes nagy ünnep amelyben együtt ünnepelhet minden magyar nemzetrész, valamint  hun és türk tudatú nemzet, amely révén újraéled a nagy közös, történelemformáló ősök tisztelete, és mindez valóságos lehetőséget teremt, ezen rokonnemzetek hosszú távú, érték alapú és stratégiai, valós összefogására is. A Kurultáj rendezvények színvonala, szellemisége kiváltották számos magyar ember, és a rokon nemzetek számos közösségének is a csodálatát. A mozgalom és az ünnep célkitűzései pedig számos ponton egybeesnek a magyar nemzeti kormány célkitűzéseivel és stratégiájával, valamint a kormányzat keleti nyitás politikájának legtöbb elemével. Ezért nem véletlen, hogy a magyar hagyományok és nemzeti kultúra méltó bemutatásán több évtizede dolgozó, író politikus, az Országgyűlés alelnöke Lezsák Sándor úr lett a Kurultáj fővédnöke. A Kurultájokon egy több évszázados álom kezdett fokozatosan valósággá válni, ahol a hagyományok mentén újraegyesítjük a magyar nemzetrészeket és egyre több elemmel gyarapítjuk a rokonnemzetek országai között kialakuló államközi együttműködést is. Az utóbbi években a közép-ázsiai régió mellett, rendkívüli módon megerősödtek Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok is, amelyek további plusz energiát adhatnak a nagy stratégiai összefogáson alapuló Türk Államok Szervezetének működtetéséhez, amelyben Törökországnak alapvető szerepe van. A Magyar- Turán Alapítvány az elmúlt évek során rendkívúl jó kapcsolatokat épített ki a törökországi egyetemekkel, kutatóintézetekkel, hagyományőrző szervezetekkel és magával a török állam képviselőivel valamint számos önkormányzattal. Mindennek az egyik gyümölcse ez a két települést testvérvárossá összekapcsoló ünnepség. Ehhez a közös úthoz kívánt sok sikert és a testvérnépeinket kísérő áldást a legnagyobb magyar hagyományőrző szervezet elnöke.

Harmadikként Osman Süslü, Uçhisar polgármestere mondott köszöntőt, amelyben úgy fogalmazott, hogy Racip Tayip Erdogan elnök úr, a török nép és Üçhisar lakóinak szívélyes üdvözletét hozza a magyar népnek és Bugac polgárainak. A törökök nem barátként, hanem testvérként tekintenek a magyarokra. A közép-törökországi Kappadókia csodálatos régiójában fekvő Üçhisar település világszerte ismert turisztikai helyszín és Törökország szerte, valamint egész Közép- Ázsia-szerte. Valamint Bugac is különösen híres hely: a türk és hun tudatú népek zarándokhelye, a legnagyobb hun-türk találkozó helyszíne. Így kézenfekvő volt a gondolat, hogy kapcsolataikat szorosabbra fűzzék. Ez a testvér-települési megállapodás azt a szándékot fejezi ki, hogy Üçhisar is szeretné kivenni a részét a hun-türk Kurultaj szervezési munkáiból és segíteni kívánja a szervezők munkáját. Törökország, azon belül Kappadókia és Uçhisar várja a magyar látogatókat Kappadókiába, ahol testvéri szeretettel fogadják őket ést egy Bugacot és a magyar hagyományos kultúrát megjelenítő bemutató teret fognak kialakítani, egy az arra vidékre jellemző különleges barlang helységben.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés fővédnöke felelevenítette az elmúlt 14 év, kezdetekben még nagyon rögös útját, mely elvezetett a máig, amikor Magyarország a Türk Államok Szervezete és a Török Államok Parlamenti Közgyűlése megfigyelői státuszú tagja. A jövőben fontos helye van a testvértelepülési kapcsolatoknak is és az élet minden területére igyekszünk kiterjeszteni az együttműködést. Ebbe a folyamatba illeszkednek a Lakiteleki Hungaricum Liget hamarosan induló Vámbéry-, és Rodostó kollégiumai is. E folyamat megkerülhetetlen tényezője Bíró András Zsolt, aki szimbolikusan a keleti népek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, és az általa életre hívott monumentális de ugyanakkor érték alapú Kurultaj.

Hírdetés

A résztvevők ezután közös ebéden vettek részt az önkormányzat nagy termében, majd a török vendégek Ladányi Kovács Zoltán, a Bugaci Karikás Csárda tulajdonosa, a Nemzeti Vágtát is szervező Lovas Show Kft ügyvezető igazgatója, idegenvezetése mellett meglátogatták a Bugaci-pusztát, a pásztormúzeumot, az Aranyménest és a híres szürkemarha gulyát.

A türk államokkal való szorosabb együttműködés a türk nemzetek, köztük Magyarország geopolitikai helyzetét erősítik, hiszen itt európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok, a kölcsönös tisztelet alapján kapcsolódnak össze egymással. E kapcsok egyike a testvértelepülési együttműködés, mely a települések lakóit közelebb hozza egymáshoz, elősegíti egymás jobb megértését, megismerését és a határokon átívelő projektek létrejöttét.

Uçhisar Kappadókia egyik ismert turistaközpontja. A Kis-Ázsiában fekvő régiót délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolja.

Kappadókia népességtörténete több ezer évre nyúlik vissza, és számos birodalom időszakán is átível. A bronzkortól a hettiták, perzsák, makedónok, végül a rómaiak uralták a területet, mely később a Keletrómai Birodalom (Bizánci császárság) része lett. Az 1071-es manzikerti csatát követően a szeldzsuk törökök (egy, az oguz törzsszövetségből származó dinasztia vezetésével létrejövő új törzsszövetség) foglalták el Kappadókiát. A szeldzsuk dinasztiát később az Oszmán dinasztia követte, így Kappadókia előbb az Oszmán Birodalom, majd az I. világháború után a modern Török Köztársaság része lett.

“Uçhisar kastély” / gezginkolik.com

Kappadókia fő turistalátványosságai az itt található, sziklába vájt lakások, melyek helyenként egész városokat alkotnak. A kappadókia lágy vulkáni kőzetébe vájt építmények története az ie. 8–7. századig nyúlnak vissza. Az egyik legnagyobb város Derinkuyu, ahol kb. 20 000 ember élt a sziklába vájt alagútrendszerekben. De itt találhatók az ún. tündérkémények (peribacalari), melyek érdekes sziklaformációikkal a mesebeli várkastélyokat idézik.

A Nevsehir központjától 5 km-re található Üçhisarban találhatók a legszebb és legnagyobb tündérkémények egész Kappadókiában. Az itt található vár csúcsa az egyetlen hely, ahonnan egész kappadókia belátható.

A jövőben reméljük egyre több magyar utazó is ellátogat ezekre a páratlanul gyönyörű vidékekre és a testvéri török vendéglátás élményével is gazdagodik.

 

 


Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »